Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-477
82 477. országos ülés Í904- Julius 30-án, szombaton. tandó tantárgy szerint. Ez a két tantárgy volna: a franczia nyelv és irodalom egyfelől, a görög nyelv és irodalom másfelől. Magától értetődőleg ezen terv szerint a latin nyelv a második osztálytól kezdve mindvégig általánosan mindenkire kötelez'! tantárgy volna. Ugron Gábor: Elég rossz! Berzeviczy Albert valíás- és közoktatásügyi miniszter: Nem mondom, hogy e tervezetnek minden részletével azonositom magam, de nem titkolom, hogy azzal rokonszevezek és hogy hitem szerint a jövő fejlődés iránya nem fog távol esni ennek a tervnek alapgondolatától. Az utóbbi időben ily radikális terv nem foglalkoztatta az irányadó köröket és a kérdés inkább az egységes jogosítás körül forgott, a melyre Poroszország adott figyelemreméltó példát azzal, hogy a maga három fajta középiskoláiban, a gimnáziumok, reáliskolák és reálgimnáziumokban, az egységes jogositás a felső iskolai tanulmány szempontjából látszólag végrehajtatott. Közelebbi szemléletre azonban arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a porosz rendszer nem jelölheti ránk nézve a megoldás útját és pedig azért nem, mert mi már a középiskolai törvény megalkotásával, azután a görög nyelv fakultatívvá tételével, a reáliskolai latin nyelvi kurzus által már régebben sokkal közelebb jutottunk tényleg az egységes jogosításu, sőt az egységes középiskola eszméjéhez, mint Poroszország és azért sem, mert az a berendezés, a mely Poroszországban az egységes jogositás keresztülvitelével együtt járt, hogy t. i. a nem gimnáziumi abituriensek részére az egyetemen rendeztetik be görög és latin nyelvű kurzus, a mi egyetemi- vizsgarendszerünk megkötöttsége mellett és a nálunk uralkodó felfogás és megszokás mellett, a mely mellett, fájdalom, keveset bizhatunk fiainknak kényszer nélküli önkéntes szorgalmára, nálunk sikerrel alkalmazható nem volna. (Ugy van! Ugy van 1 ) Hivatali elődöm egyébiránt legutóbb múlt évi szeptember havában felszólította az országos közoktatásügyi tanácsot, hogy a középiskolai reform tervével is foglalkozzék és erre nézve előterjesztést tegyen. Ha ez a vélemény beérkezik, szívesen fogom beható tanulmány tárgyává tenni, de megvallom, hogy én a középiskolai reformnál előbbrevalónak és sürgősebbnek tartom a polgári iskolák reformját, előbbrevalónak tartom már csak azért is, mert nézetem szerint a polgári iskola czélszerű reformja lényegesen fogja befolyásolni a középiskolák elhelyezkedését iskoláink Jövendő rendszerében. Én a polgári iskola reformjának fonalát szívesen veszem fel ott, a hol azt utódom elejtette. Törekvésem az, hogy a ma meglehetős életképtelen polgári fiúiskola, a mely a törvény szerint hat osztályú volna, de a melynek V. és VI. osztálya úgyszólván csakis a törvényben létezik, egy felsőbb tagozattal hét osztályúvá fej1" sztessék. Az ilyen hét osztályúvá kifejlesztett polgári iskola tanterve olykép volna megállapítandó, hogy az elsősorban a középiskolák túlnépestiégének levezetőjéül szolgáljon és ilyenképen megakadályozza a szellemi proletariátus elszaporodását. A középiskola maradjon kizárólag a tudományos pályára előkészítő iskolának, a polgári iskola feladata pedig főképen a gazdasági irányú pályákon működő társadalmi elemek előkészítésére, képzésére szolgáljon, valamint mindazoknak képzésére, a kik nem tudományos pályára kivannak lépni, de nemzeti szellemű polgári műveltség birtokába akarnak jutni. A polgári iskolák alsó tagozata volna hivatva előkészíteni a különböző gazdasági irányú középfokú szakiskolákra, a polgári iskola felső tagozata pedig a felsőbb fokú gazdasági irányú szakiskolákra. Azonban a mi viszonyaink között ez a reform máskép végre nem hajtható, ha az ekkópen hét osztályúvá fejlesztett polgári iskola végbizonyítványának bizonyos minősítő hatályt nem adunk, kisebb hivataH állásokra és főképen az egyévi önkéntességre. (Elénk helyeslés jobbfelöl. Zaj balfelöl.) Eötvös Károly: Osztrák írnokká legyen az egész nemzet? (Zaj.) Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Valóban nem tudom, t. képviselőtársam minő összefüggésbe hozza ezt a megjegyzését a polgári iskolák ezen reformtervével, (Helyeslés jobbfelöl.) Hock János: Versenytársaivá lesznek a gimnáziumoknak és öntik az abiturienseket ezek is, azok is, hogy ne tudjuk elhelyezni. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék egész beszédeket elmondani közbeszóláskép. Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: A polgári iskolák reformja fogja csak lehetővé tenni egyfelől a középiskoláknak, másfelől a felsőbb kereskedelmi iskolák czélszerű, a maguk czéljai szerint berendezendő reformját. Különösen nagy kihatással lesz az a felsőbb kereskedelmi iskolákra. A felsőbb kereskedelmi iskolák ma ugyanis feles számmal vannak hazánkban, ugy hogy azoknak egy része igen czélszerűen lesz hétosztályu polgári iskolává átalakítható és az azután megmaradó kereskedelmi iskolákat, mint mondám, a kereskedelmi szakképzés talajdonképeni igényei szerint lehet megfelelőbben berendezni és reformálni ugy, hogy az ezen iskolákban különösen mutatkozó túlterhelés bajai is megszűnjenek, a testi nevelés igényei is tekintetbe vétessenek, esetleg ezen iskoláknak három osztályából lefelé vagy felfelé négy osztályúvá való kifejlesztése által. Mielőtt a sajátképeni népoktatás kérdésére áttérnék, érinteni kívánom a tanítói nyugdijalap ügyét, a melyre nézve két évi jelentés és zárszámadás, egy mathematikai mérleg és a közoktatásügyi bizottságnak erre vonatkozó jelentése fekszik tudomásulvétel végett a t. ház asztalán.
