Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-476

61 ¥76. országos ülés 190b Julius 2.9-e/i, pénteken. Elnök: Megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa): Rendes kiadások összege 2,907.221 K. Rendkívüli kiadások. Beruházások 6.000 K, Elnök: Megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek 2,042.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa): Országos vízépítési igazgatóság. Rendes kiadások: XX. fejezet. 13. czím. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások: X. fejezet. 9. czim. Rendes bevételek: VIII. fejezet. 13. czim. Kiadás. Rendes kiadások 1. rovat. Személyi járandóságok 143.853 K. Elnök: Megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 92.432 K. Elnök: Megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa): Rendes kiadások összege 2,236.285. K. Átruházási jog a személyi járandóságok és dologi kiadások között. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. A nemzetközi hajózási kongresszus brüsszeli állandó bizottsága költségeihez való hozzájárulásra 1000 K. Elnök: Megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek 40.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa): Folyammérnöki hivatalok. Rendes kiadások: XX. fejezet. 14. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 353.643 K. Elnök: Megszavaztatik. Sturman György jegyző (olvassa): Dologi kiadások 231.086 K. Elnök: Megszavaztatik, Sturman György jegyző (olvassa): Rendes kiadások összege 584.729 K. Átruházási jog a személyi járandóságok és dologi kiadások között. Vizimunkálatok. Rendes kiadások. XX. fejezet 15. czim. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások. XX. fejezet 10. czim. Beruházások V. fejezet. 8. czim. Rendes bevételek VIII. fejezet. 14. czim. Rendkívüli bevételek V. fejezet. 2. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 131.506 K. Lukáts Gyula: T. ház! Nem fogok hidrotechnikai előadást tartani tisztán a humanizmus szempontjából szólalok fel, s kérdem a miniszter úrtól és a t. háztól, hogy van-e joga az államnak a vizszabályozás czimén olyan embertelenségeket elkövetni, hogy egyes vidékeket, egyes községeket teljesen tönkre tegyen? Itt a Duna-ág adony—paksi szakaszának szabályozására akarok rámutatni. Nem kérdem azt sem, a mit sok szakértő pedig állit, — én nem akarom, mondom, bizonyítani, — hogy ezekre az óriási munkálatok melyek évenkint 6 millió koronát vesznek igénybe és már évek óta folynak, olyan nagy szükség van-e, mert hisz az a vidék, a melyet igy védnek, soha árviz által fenyegetve nem volt, legfeljebb most lesz, ha az alacsonyabb pesti partra terelik a gátak által a vizet. A mi pedig a hajózást illeti, ezeken a Duna-ágakon mindenkor volt annyi víz, hogy az osztrák Lloyd, vagy a Folyamhajózási társaságnak hajói elmehettek rajta. De elmehetett volna a Petropavlovszk hajó is, A legutóbbi pentelei Duna-ág szabályozásánál a következő eset állott elő. A pesti és fehérmegyei oldfl között, a pesti oldalon Szalk-Szent-Márton és a fehérmegyei Dunapentele között van Szalksziget. vagy Dunapentele szigete, a mely felerészben Pest vármegyéhez, felerészben Fejérmegyéhez tartozik. A sziget felső csúcsáról indult volna ki a szabályozás. Sokáig nem volt megállapítva, hogy a pesti, vagy a fejérmegyei Duna-ág záratik-e el, mig nem azután kitűnt, hogy a pestmegyei ágnak az elzárása nagyobb költséggel járna és igy a fejérmegyei Duna-ágnak az elzárása lett elhatározva. De azonkívül, hogy ezt az elzárást megcselekedték, azt mondották, hogy vaíamiképen segíteni akarnak a községen is, a mennyiben a kikotrott kavicsokat és törmelékeket valahova el kellett helyezni, tehát Dunapentele községet boldogították azzal, hogy a Dunának e sziget és Pentele közti részében egy ilyen gátat vontak a törmelékekből, a melyet azután elneveztek leendő országútnak. A község, valamint Fehérmegye közönsége többizben fordult kérvénynyel a földmivelésügyi kormányhoz és a kérvényezőket mindig biztatásokkal, sőt ígéretekkel bocsátották el. (A földmivelésügyi miniszter tagadólag int.) Megengedem, hogy nem tettek ígéretet arra nézve, hogy milyen utat kapnak, hogy makadám-utat kapnak-e, vagy másfélét, hanem engedelmet kérek, az csak Ígéret, a midőn a miniszter ur azt mondja nekik (olvassa.): »ígérem, hogy a szabályozás által Duna-Pentele kedvezőbb helyzetbe fog jutni, mint a minőben eddig volt.« Ezt ígérte a t. miniszter ur is és az elődje is. Hát ugyan mit kapott Duna-Pentele község ? Nézzük először, hogy mit veszített? A községet formálisan elzárják a Duna partjától, és kap kétféle vizet az eddigi viz helyett, a melyet az Úristen és a természet adott neki, és a melynek felhasználása czéljából ott egy évezreddel ezelőtt letelepedett. Kétféle vizet kap, a melyek közül az egyik a felső, a mely beiszapolandó, a másik az alsó, a mely holt viz lesz. Tehát Duna-Pentele lakossága most már válogathat egészségügyi szempontból a között, hogy holt vagy eliszaposodott viz miazmáitól akar-e elpusztulni. Továbbá a következő áldásban részesült a község: A duna-pen telei ágon eddig 16 malom volt, a melynek segítségével 40 molnár-iparos szerezte meg a kenyerét. Ezeket onnan kidobták ; ezek ott kenyerüket meg nem kereshetik. (A földmivelésügyi miniszter tagadólag int.)