Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-476

no 476. országos ülés 190k Julius 29-én, pénteken. hol parczellázásra alkalmas hely van és annak módját és eszközét meg tudjuk találni. (Helyeslés.) Bedőházy t. képviselőtársam kifogásolta a telepítésnél a drága épületeket, a miben teljesen osztozom vele. Meggyőződésem, hogy a telepek­nél nem szabad az épületeknek oly drágába kerülni, mert a telepnek ugyanolyan viszonyok közt kell lennie, mint mielőtt oda telepitették. Ez irányban tehát, hogy t. i. a jövőre ne legye­nek olyan drága épületek, az intézkedések meg fognak történni. (Helyeslés.) Azt hiszem, tévedett t. képviselőtársam, midőn a fehéregyházi telepítésről azt mondta, hogy az nem vált be. Ugy tudom, hogy az egy kitűnően bevált telep. Valószínűleg valami téve­dés vagy névcsere forog fenn. Ennyit, t. kép­viselőház, a telepítési ügyről. T. ház! 37 éve, hogy a magyar földmives­ügy gondozása parlamenti irányítás és ellen­őrzés alatt áll. Ez idő alatt sok törvényt alkot­tunk, főleg az alatt a 14 év alatt, mióta külön földmivelésügyi minisztériumunk van. A tapasztalat megmutatta, hogy a törvény­alkotások közt van nem egy, a mi ha nem is egészben, de egyes rendelkezéseiben nem vág be, vagy a melyik az időközi fejlemények és a viszo­nyok változása folytán elavult. Én tehát mindezeket a törvényeket revízió alá óhajtom venni (Altalános helyeslés.) és erre nézve majd annak idején a törvényhozás jóvá­hagyását fogom kérni. (Egy hang halfelöl: Föld­mivelési kódex?) Nem. novelláris utón való revízióra gondolok, hogy a túlhaladt vagy be nem vált intézkedések praktikus paragrafusok­kal helyettesittessenek. Azt tartom, ilyen kis intézkedésekkel sokkal nagyobb szolgálatot teszek a gazdaközönségnek, mint esetleg egy nagy kódex m egalkotásával. (Helyeslés.) Ebből a szempontból munkába vettem a mezőgazdaságra vonatkozó összes törvények és végrehajtási rendeletek átvizsgálását és a hol lehet, kormányrendelettel igyekszem a tapaszta­latkivánta helyesbítéseket megvalósítani. így pl, az 1900 : XXVII. t. ez. 25. §-a szerint bizonyos birtokokon 1906 május elseje után csak okleve­les gazdatisztek alkalmazhatók. Méltányolva a törvény ezen korlátozó intézkedése ellen a nem okleveles gazdatisztek részéről felhangzott kíván­ságokat, oly gyakorlati vizsga szervezéséről gon­doskodtam, melynek letétele módot nyújt ahhoz, hogy a nem okleveles gazdatisztek átmenetileg a törvény ezen korlátozó intézkedése alól magu­kat mentesíthessék. A hol pedig magának a törvénynek a mó­dosítására vagy átdolgozására van szükség, ott a t. törvényhozás közreműködését fogom kérni javaslataim megvalósítására. Átdolgozás alá vettem az állategészségügyi törvényt; (1888 : VII. t.-cz.), a közérdekű öntöző csatornákról szóló 1900: XXX. t.-czikket; a borhamisítási törvényt; (1893 : XXIII. t. czikk), a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894 : XII. t.-czikket; a .filloxeravész leküzdése, s a szőlőfelujitás érdekében alkotott két törvényünket: az 1893. évi XVII. és 1896 : V. t.-czikket, s az ezzel kap­csolatban a fiUoxerás területek adókedvezmé­nyéről szóló 1891 : 1. t.-czikket. Gyökeres átdol­gozást kíván a vízjogi törvény, az 1885: XXIII. t.-cz., úgyszintén át akarom dolgozni a Rába­szabályozásról alkotott két törvényünket: az 1885 : XV. és 1895 : XII. t.-czikket. Ezenkívül az erdőtörvényt, mely egy negyed százada van hatályban, a mely alatt az erdő­konzerválás fontos kérdés kellőkép megvalósí­totta, most liberálisabb irányban óhajtom át­dolgozni, főleg arra való tekintettel, hogy az erdei legeltetés igénybevétele könnyebb legyen. At akarom dolgozni a vadászati törvényt is a hozzáfüződő sokféle közgazdasági érdek kellő mérlegelésével, és gondoskodni a vad-érté­kesítés előmozdításáról. Ezzel kapcsolatban vadász-képző iskolát is akarok létesíteni, hogy ezt a foglalkozási ágat is, mely több ezer embernek adja meg a meg­élhetés alapját, a saját nemzetünk fiai számára biztosithassuk. Foglalkozom a terményhamisitási törvény átdolgozásával, és pedig ugy, hogy ma már szi­gorú és igazságos hatályt szerezzünk neki. Egyáltalán azt tartom: a törvények arra valók, hogy a tisztességes munka sikerét elő­segítsék, a boldogulás akadályait lehetőleg el­hárítsák; a tőke és munka közt a kellő har­móniát megteremtsék. (Elénk helyeslés.) Első kelléke minden törvénynek, hogy az életbe át­ültethetők legyenek, s ne maradjon irott malaszt: szigorú, de igazságos elvek vezéreljék, ne járjon a közönség zaklatásával. (Elénk helyeslés.) Csak így és akkor lesznek törvényeink a közjónak előmozditói, csak igy lehet a nép széles rétegeiben azok tiszteletét biztosítani. Kérem a költségvetés elfogadását. (Általá­nos élénk helyeslés és éljenzés. Szónokot szá­mosan üdvözlik.) Elnök: Zárszó illetné meg, miután hatá­rozati javaslatát 12 képviselő irta alá, Marjay Péter képviselő urat. (Nincs itt!) Mivel azon­ban nincs jelen, a vitát bezárom, s kérem a jegyző urat, hogy a költségvetés első tételét, miután az megtámadtatott, még egyszer fel­olvasni szíveskedjék. Daróczy Aladár jegyző (olvassa): Központi igazgatás. Rendes kiadások. XX. fejezet 1. czim. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások. X. fejezet 1. czim. Rendes bevételek. VIII. fejezet 1. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 838.468 K. Elnök: Kérdem a t. házat, hogy ezen tételt egészében elfogadni'méltóztatik-e? (Igen!) Meg­szavaztatott.

Next

/
Thumbnails
Contents