Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-476
54 ¥76. országos ülés 1904- július 29-én, pénteken. test állami eszközökkel nem mozdítom elő. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldálon.) A sikvidék kötött talaján a szőlőművelésnek nincs helye. Ezek a földek más mivelési ágon is jövedelmezhetnek annyit, mint a szőlő; (Ugy van! jobbfelöl.) az ily területeken silány bor terem. Ezeken tehát a szőlőművelés terjedését nemcsak, hogy előmozdítani nem szabad, sőt — a mennyire csak lehet, — korlátozni is fogom, (Általános helyeslés.) Ily területeknek szőlővel való beültetésére az állami telepekről semminemű termelési anyagot, sem szőlővesszőt, sem oltványt, sem szőlőkarót ki nem szolgáltatok. A szőlőmivelés állami gondozásának feladatában az eddigi extenzív működés helyett a figyelmet, a gondozást, s az irányítást az intenzív fejlesztésre kell fordítani. Fejleszteni fogom a rendszeres szakoktatást a vinczellériskolák helyesebb szervezésével, a felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamok magasabb színvonalra emelésével, továbbá a kísérleti ügy kellő gondozásával abból ». czélból, hogy a szőlősgazdáknak kezébe adjunk minden alkalmas eszközt arra, hogy szőlejüket jobban, olcsóbban és eredményesebben mivelhessék, minden betegség és ellenség ellen sikerrel védekezhessenek. (Elénk helyeslés.) A helyes borkezelés érdekében fejleszteni kívánom a budafoki pinczemesteri tanfolyamot és a vándor pincze-szövetkezetek, pinczemesterek intézményét. A bortermelést illetőleg elsősorban az szükséges, hogy a magyar boroknak az utóbbi időben terjesztett rossz hírével szemben azoknak jó renoméját helyreállítsuk. A magyar bor az országnak majdnem valamennyi bortermelő vidékén kiváló minőségű, de boraink hírneve az utóbbi időben — hozzájárulásunkkal-e vagy a nélkül, azt most nem kutatom •— jelentékenyen hanyatlott. E jó hirnév helyreállítására kell elsősorban propagandát kifejtenünk ós ennek eredménye csak ugy lesz, ha biztosithatjuk a külföldet hamisítatlan jó borok szállításáról. (Általános élénk helyeslés.) Én tehát szükségesnek tartom minden borhamisítást a legnagyobb erélylyel üldözni, (Általános helyeslés.) de erre nézve nem tartom szükségesnek azt, hogy ezt dobra üssük, hogy ezt a külföld is meghallja, mert ez esetben többet árthatunk bortermelésünknek, mint a mennyit használunk. Sokkal helyesebb az ilyen kérdéseket házilag elintézni. (Helyeslés. Mozgás balfelöl. Halljuk! Halljuk !) A rekonstrukczió műve, az országnak emiitett nyugati és keleti részeitől eltekintve, már befejezést nyert és most főfontosságu kérdés a bor értékesítésének kérdése. (Halljuk! Ralijuk!) E tekintetben álláspontom a Molnár Ákos t. képviselőtársam álláspontjával teljesen ellentétes. (M/lénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Meggyőződésem az, hogy annak a pinczeszövetkezetnek, vagy központi ^ÍRCzeszövetkezetnek, vagy borszövetkezetnek — akármi néven nevezzük, az mindegy — meg kell alakulnia. Először azért, mert a miket a gabonaraktárakra és a szövetkezetekre nézve mondottam, ugyanazok állanak ezen szövetkezetre nézve is. A beruházási törvényben, ha nem csalódom, ä 1 ^ millió korona van rendelkezésemre bocsátva vidéki pinczeszövetkezetek és borszövetkezetek megalapítására. Ha tehát azokat ott a vidéken megalapítjuk, ugyanakkor egy központi vezetőről is gondoskodni kell, a melynek feladata lenne a külföldi kereslet számára szükséges nagymennyiségű és állandóan egyenlő jellegű bort biztosítani, (Elénk helyeslés.) Hiszen tudjuk, hogy Magyarországon nagyon sok jó bort termelnek, de állandóan egyenlő minőségű jó bort sehol az országban nem termelnek, (Ugy van! Ugy van !) és a legnagyobb baj abban rejlik, hogy külföldi fogyasztóink, a kik hozzászoktak az állandóan egyenlő minőségű jó bor ivásához, a mint a mi piaczunkát keresik fel, azt tapasztalják, hogy a következő évben már nem kaphatják meg ugyanazt a minőségű jó bort, mint az előző évben. Ezen okokból a pinczeszövetkezetek és a központi pinczeszövetkezet megalakítását feltétlenül szükségesnek tartom. (Elénk helyeslés.) Röviden összegezve a pinczeszövetkezetekre vonatkozó megjegyzéseimet, a következőkben foglalhatom össze: A pinczeszövetkezetek eddigelé nem bírtak elterjedni, mert hiányzik az az irányító központ, a mire nálunk minden szövetkezeti mozgalom támaszkodik. E végből egy központi pinczeszövetkezet létesítése van tervben és már oly előrehaladott stádiumban van, hogy ez az intézmény — ha a szőlősgazdák saját érdekeiket helyesen fogják fel és kellő számban vesznek részt annak a megalakításában — remélhetőleg rövid idő múlva megvalósítható lesz és a mint ez a központi szövetkezet némi sikereket fog felmutatni, keletkezni fognak pinczeszövetkezetek a borvidéken is, melyek közreműködésével lehetséges lesz az egyes borvidékek jellegének megfelelő egyöntetű borokat nagy tömegekben piaczra hozni. (Elénk helyeslés.) Borainknak természetes minőségükben való megvédelmezése érdekében foglalkozni fogok a bortörvény (1893: XXIII. törvényczikk) kellő végrehajtásával. Ha nem csalódom, Bernáth Béla és Visontai Soma t. képviselőtársaim szólaltak fel e kérdésben, és kijelenthetem, hogy a szükséghez képest e törvény módosításának kérdésével is foglalkoztam akképen, hogy lehetőleg egyenlő alapelvekre fektetett törvény létesüljön nálunk és Ausztriában. (Élénk helyeslés.) De abban a nem várt esetben is, ha ennek leküzdhetetlen akadályok állanak útját, foglalkozni szándékozom bortörvényünk módosításának kérdésével abban az irányban is, hogy a magyar bornak volt jó hirnevét visszaszerezzük s neki
