Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-476
•18 V76. országos ülés Í90í Julius 1i)-én, pénteken. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom, A tanácskozást folytatjuk. A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólni. (Halljuk! Halljuk!) Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház! Engedje meg nekem a t. ház, hogy mindenekelőtt és elsősorban őszinte köszönetet mondjak azon felszólalt t- képviselőtársaimnak, a kik a jelen vitában teljesen kikapcsolták a politikai részt e kérdés tárgyalásából. Meggyőződésem szerint nemcsak én tartozom nekik ezért köszönettel, hanem az egész ország, mert Magyarország földmivelési érdekeinek megvitatása és megbeszélése alkalmával, nézetem szerint tényleg ki kell kapcsolni minden politikai momentumot. HÍ3zen e tekintetben a kormánynak, a képviselőháznak, az egész gazda-társadalomnak csak egy érdeke lehet! Mielőtt beszédemnek tulajdonképeni tárgyára áttérnék, legyen szabad elsősorban Marjay Péter igen t. képviselőtársamnak azon aposztrofálására válaszolnom,melyben ő mélyen t. elődömnek érdemeit méltatta itt e házban. Én azt hiszem, hogy ebben a tekintetben azok között, a kik mélyen t. elődöm működését illetőleg előtte a zászlót meghajtják, teljes joggal nevezhetem magamat az első sorban állók között én is, és ebben a tekintetben sem a pártok, sem a a kormány, sem az ellenzék között különbség nincsen is. A mi már most t. képviselőtársamnak határozati javaslatát illeti, legyen szabad erre vonatkozólag mindjárt beszédem elején kérnem a t. házat, hogy ezen határozati javaslatot ne mélóztassék elfogadni. Rövid indokolása ennek az, hogy e határozati javaslatnak összes pontjai egyáltalán semmi vonatkozással nincsenek tárczámhoz, igy tehát lehetetlen e kérdéseket itt, a földmivelésügyi tárcza keretében megoldani. Ezért kérem a határozati javaslat mellőzését. Ezek után, t. ház, áttérek beszédemnek egyik legfontosabb részére, a szárazság és a szárazság által okozható egyes bajok kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) KöteleBségszerűleg konstatálom elsősorban azt, hogy az eddig hozzánk beérkezett összes adatok alapján ínségről és Ínséges termésről Magyarországon szó nem lehet. Keeskeméthy Ferencz: Majd meglátjuk! Madarász József: Ugy legyen! (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Hála Istennek, mag termésünk az egész országban elég jó. Ennek következtében ebben a tekintetben az országban Ínségről beszélni nem lehet. Nem akarom kizártnak mondani, hogy egyes vidékeken, egyes körzetekben akár a burgonyatermésnek elpusztulása, akár a tengerinek meg nem érése okozhat bajokat; ezek azonban kisebb körzetűek, nem általános jellegűek; ínségről tehát, ismétlem, az egész országot illetőleg e tekintetben nem lehet beszélni. (Helyeslés.) Sokkal fontosabbnak tartom azonban a másik kérdést, a mely a takarmányra vonatkozik. (Halljuk! Halljuk!) Kétségtelen, hogy a takarmány hiány nagy baj és esetleg súlyos konzekvencziai állnak küszöbön. A kormány erre nézve már hetekkel ezelőtt megindította a szükséges tanulmányozási és adatgyűjtési akcziót és arra a meggyőződésre jutott, kogy bármennyire és bármily formában változzék is az idő, ezzel a kérdéssel komolyan kell számolni. (Igaz! Ugy van!) Hogy a t. ház tájékozottsággal birjon az iránt, hogy a kormány nem nézte tétlenül ezeket a katasztrofális jelleggel jelentkező bajokat, tisztelettel közlöm, azokat az intézkedéseket, a melyek eddig részben általam, részben a kormány által tétettek. Azt már méltóztatik tudni, hiszen volt alkalmam egy interpelláczió következtében erre a kérdésre kitérni, hogy a legeltetésre nézve ugy a községi, mint az összes kincstári erdők tekintetében már intézkedtem, még pedig nem csak a legeltetésnek, de a fűkaszálásnak minden lehető engedélyezése iránt is. (Elénk helyeslés.) A legutóbbi időben, ezelőtt 8 —10 nappal, nem csak ezt tettem, hanem egyúttal az állatállománynak lombtakarmánynyal való ellátása tekintetében a községi, a közbirtokossági és végül a kincstári erdőkre nézve is tettem intézkedéseket abból a szempontból, hogy ezzel is részben megkímélhessük azt a takarmányt, melylyel télen lehessen eltartani az állatokat. Megkerestem és kedvező választ kaptam a kereskedelemügyi miniszter urtó!, hogy a szükséges intézkedések megtörténtek, hogy a szálastakarmány, széna, szalma és polyva szállítása a legmesszebbmenő kedvezményben részesittessék. Birom a kereskedelemügyi miniszter ur igéretét, hogy néhány nap alatt ugyanolyan kedvezményekben részesül majd a többi takarmánynemű is, mint a korpa, kukoricza, szóval az összes póttakarmányneműek, a melyek az állatok ellátására szükségesek. Ezekre a takarmányneműekre nézve a legmesszebbmenő szállítási kedvezmények fognak engedélyeztetni. (Elénk helyeslés.) Azonkívül szükségét láttam annak, hogy a gazdaközönséget figyelmeztessem és takarékosságra intsem minden irányban. Szükségét láttam egyúttal annak, hogy a gazdaközönséget figyelmeztessem azokra a módozatokra, a melyekkel esetleg a baj enyhítésére közbevető takarmányt használhat, vagyis oly takarmányféléket, a melyek normális viszonyok közt nem használtatnak fel, de az idén okosan felhasználhatók lennének. Figyelmeztettem a közönséget arra is, hogy mi módon lehet ezeket konzerválni és hogyan lehet az állatállományt ezekkel is bizonyos mértékben I táplálni.