Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-487

390 487. országos ülés 1904 augusztus 11-én, csütörtökön. legelőször fogom szavazásra feltenni. Fentartja-e tehát a képviselő ur és a házszabályok értelmében eldöntendő indítványnak kívánja tekinteni ki­fejtett óhaját ? Eötvös Károly: Igen! Elnök: Ennélfogva, minthogy ez halasztó természetű indítvány, elsősorban arra nézve fogom feltenni a kérdést : elfogadja-e a ház Eötvös Károly képviselő ur azon inditványát, hogy a kérdés tárgyalása elhalasztassék azon időre, míg a kisebbségi véleményt aláíró kép­viselők megjelennek a ház ülésén ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik ezt az indítványt el­fogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! Kimondom tehát, hogy a ház ezt az indítványt el nem fogadja. Következik a dolog érdemében hozandó határozathozatal : elfogadja-e a ház a mentelmi bkot'vság javaslatát szemben a felolvasott kisebb­ségi véleménynyel, igen vagy nem ? (Igen! Nem!} Kérem azokat, a kik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! Kimondom, hogy a ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és hogy a ház a fen forgó esetben a mentelmi jog megsértését nem látja. Napirend szerint következnek azon vála­szok, a melyeket a miniszter urak a hozzájuk intézett interpellácziókra bejelentettek. Első a földmivelésügyi miniszter ur válasza Pozsgay Miklósnak a takarmányneműek kiviteli tilalma tárgyában beadott interpellácziójára. (Halljuk! Halljuk!) Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: T. ház! Pozsgay Miklós képviselő ur ez év Julius 20-ikán a kereskedelemügyi miniszter urboz és hozzám interpellácziót intézett, a melyben azt kérdezi tőlünk, hogy hajlandók vagyunk-e a takarmányneműek kivitelét eltiltani, a belföldön pedig gazdaságok részére az államvasutakon a szállítást önköltségen eszközölni? Nem lévén abban a helyzetben eddig, hogy érdemileg válaszolhassak, az ezen kérdésre való válaszadást a mai napra halasztottam, minthogy ma már érdemben is képes vagyok válaszolni. Mielőtt azonban ezt tenném, kénytelen vagyok a képviselő ur interpellácziója megtétele alkal­mával felhozott egyik állítására egy megjegyzést tenni. (Halljuk Halljuk:/) T. képviselőtársam szememre lobbantotta, hogy a fogarasi ménesben lévő lovakat nem gon­dozzuk kellően és hogy a fogarasi ménesbirtok széna-, szalma- és egyéb takarmánytermését át­viszszük a bábolnai és mezőhegyesi ménesekhez. T. képviselőtársam azonban, — sajnálom, hogy nincs itt, — nagyon tévedett, a mi a következő, röviden előterjesztett számadatokból kiderül. 1903-ban volt a fogarasi ménes lóállománya 398 ló. Ezek elfogyasztottak 4221 mm. zabot, 6275 mm. szénát és 2584 mm. takarmányszalmát; 1904-ben — ezeket az adatokat is előterjeszt­hetem, minthogy az évnek nagyobb része már letelt, — a lovak létszáma 405 és ezek részére elő van irányozva 4000 mm. zab, 10 mm. ten­geri, 10 mm. árpa, 6784 mm. széna, 2935 mm. takarmányszalma, 711 mm. répa, azonkivül 20 hold legelő, lóherés, zöld takarmánynak és 110 hold legelő. Kötelességem még megjegyezni a t. képviselő ur indokolására azt, hogy Pogarasról soha egyet­len szál takarmányt sem vittünk el, sem Mező­hegyesre, sem Bábolnára a ménesek eltartására, hanem csak a hizójószág részére s az igen ter­mészetes dolog, t- ház, hogyha a birtokok vala­melyikén takarmány hiányzik, azt más birtokról vigyük oda át, a mi ott szükséges. (Helyeslés.) Ezt mellékesen kívántam megjegyezni. Magára az ügy érdemére nézve két részre osztotta a képviselő ur kérdését, u. n. kiviteli tilalomra és a szállítási kedvezményre vonatko­zólag. A szállítási kedvezményre nézve már volt szerencsém a t. házat tájékoztatni; a midőn ugyanis báró Bánffy Dezső interpellácziójára válaszoltam, bejelentettem a t. háznak, hogy ugy a szálas, mint a többi összes takarmánynemüekre vonatkozólag a kereskedelemügyi miniszter ur az államvasutakon a legmesszebbmenő tarifális kedvezményeket megadta és ezek életbe is van­nak léptetve. Talán meg méltóztatnak engedni, hogy a részletekbe ne bocsátkozzam, hiszen ezek meg­jelentek minden lapban és a közönség tájékoz­tatására szolgálnak. Marad tehát a kérdés másik része, mely tudniillik a kiviteli tilalomra vonat­kozik. Tisztelettel jelentem a háznak, hogy mai kelettel megjelentek a magyar kormány és az osztrák kormány elhatározása alapján kibocsátott rendeletek, a melyek szerint az egész közös vám­területre s így Magyarországra nézve is a követ­kező takarmányneműek kivitelére nézve mondat­tak ki a tilalmak és pedig azzal a kötelezettséggel, hogy a mi 12-ike előtt, tehát 11-ikén estig vasútra vagy hajókra van feladva, az vihető csak ki külföldre, minden egyéb takarmány bent marad az országban. Ezek a takarmányneműek a következők: a melasz (szörplé), tengeri, zab, lóbab, csillagfürt, bükköny, burgonya, minden­nemű friss és szárított takarmányfüvek: mint széna, here, stb. szalma, szecska, polyva, korpa, maláta-czira, olajpogácsa, moslék, törköly és rópaszeletek. Akkor, a midőn a t. házat arra kérem, hogy ezen válaszomat, amely . . . Polónyi Géza: Ausztriába sem lehet kivinni Magyarországból ? Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Közös vámterületről lévén szó, csak a közös vámterület határán túli kivitelről beszélhetünk. Polónyi Géza: Épen ez a kérdés! Tetszik látni a közös vámterületet? Viszik Ausztriába és ott el fogják gseftelni. Eötvös Károly: Visszaveszi majd a magyar kormány dupla áron!

Next

/
Thumbnails
Contents