Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-487
390 487. országos ülés 1904 augusztus 11-én, csütörtökön. legelőször fogom szavazásra feltenni. Fentartja-e tehát a képviselő ur és a házszabályok értelmében eldöntendő indítványnak kívánja tekinteni kifejtett óhaját ? Eötvös Károly: Igen! Elnök: Ennélfogva, minthogy ez halasztó természetű indítvány, elsősorban arra nézve fogom feltenni a kérdést : elfogadja-e a ház Eötvös Károly képviselő ur azon inditványát, hogy a kérdés tárgyalása elhalasztassék azon időre, míg a kisebbségi véleményt aláíró képviselők megjelennek a ház ülésén ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik ezt az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! Kimondom tehát, hogy a ház ezt az indítványt el nem fogadja. Következik a dolog érdemében hozandó határozathozatal : elfogadja-e a ház a mentelmi bkot'vság javaslatát szemben a felolvasott kisebbségi véleménynyel, igen vagy nem ? (Igen! Nem!} Kérem azokat, a kik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! Kimondom, hogy a ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és hogy a ház a fen forgó esetben a mentelmi jog megsértését nem látja. Napirend szerint következnek azon válaszok, a melyeket a miniszter urak a hozzájuk intézett interpellácziókra bejelentettek. Első a földmivelésügyi miniszter ur válasza Pozsgay Miklósnak a takarmányneműek kiviteli tilalma tárgyában beadott interpellácziójára. (Halljuk! Halljuk!) Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: T. ház! Pozsgay Miklós képviselő ur ez év Julius 20-ikán a kereskedelemügyi miniszter urboz és hozzám interpellácziót intézett, a melyben azt kérdezi tőlünk, hogy hajlandók vagyunk-e a takarmányneműek kivitelét eltiltani, a belföldön pedig gazdaságok részére az államvasutakon a szállítást önköltségen eszközölni? Nem lévén abban a helyzetben eddig, hogy érdemileg válaszolhassak, az ezen kérdésre való válaszadást a mai napra halasztottam, minthogy ma már érdemben is képes vagyok válaszolni. Mielőtt azonban ezt tenném, kénytelen vagyok a képviselő ur interpellácziója megtétele alkalmával felhozott egyik állítására egy megjegyzést tenni. (Halljuk Halljuk:/) T. képviselőtársam szememre lobbantotta, hogy a fogarasi ménesben lévő lovakat nem gondozzuk kellően és hogy a fogarasi ménesbirtok széna-, szalma- és egyéb takarmánytermését átviszszük a bábolnai és mezőhegyesi ménesekhez. T. képviselőtársam azonban, — sajnálom, hogy nincs itt, — nagyon tévedett, a mi a következő, röviden előterjesztett számadatokból kiderül. 1903-ban volt a fogarasi ménes lóállománya 398 ló. Ezek elfogyasztottak 4221 mm. zabot, 6275 mm. szénát és 2584 mm. takarmányszalmát; 1904-ben — ezeket az adatokat is előterjeszthetem, minthogy az évnek nagyobb része már letelt, — a lovak létszáma 405 és ezek részére elő van irányozva 4000 mm. zab, 10 mm. tengeri, 10 mm. árpa, 6784 mm. széna, 2935 mm. takarmányszalma, 711 mm. répa, azonkivül 20 hold legelő, lóherés, zöld takarmánynak és 110 hold legelő. Kötelességem még megjegyezni a t. képviselő ur indokolására azt, hogy Pogarasról soha egyetlen szál takarmányt sem vittünk el, sem Mezőhegyesre, sem Bábolnára a ménesek eltartására, hanem csak a hizójószág részére s az igen természetes dolog, t- ház, hogyha a birtokok valamelyikén takarmány hiányzik, azt más birtokról vigyük oda át, a mi ott szükséges. (Helyeslés.) Ezt mellékesen kívántam megjegyezni. Magára az ügy érdemére nézve két részre osztotta a képviselő ur kérdését, u. n. kiviteli tilalomra és a szállítási kedvezményre vonatkozólag. A szállítási kedvezményre nézve már volt szerencsém a t. házat tájékoztatni; a midőn ugyanis báró Bánffy Dezső interpellácziójára válaszoltam, bejelentettem a t. háznak, hogy ugy a szálas, mint a többi összes takarmánynemüekre vonatkozólag a kereskedelemügyi miniszter ur az államvasutakon a legmesszebbmenő tarifális kedvezményeket megadta és ezek életbe is vannak léptetve. Talán meg méltóztatnak engedni, hogy a részletekbe ne bocsátkozzam, hiszen ezek megjelentek minden lapban és a közönség tájékoztatására szolgálnak. Marad tehát a kérdés másik része, mely tudniillik a kiviteli tilalomra vonatkozik. Tisztelettel jelentem a háznak, hogy mai kelettel megjelentek a magyar kormány és az osztrák kormány elhatározása alapján kibocsátott rendeletek, a melyek szerint az egész közös vámterületre s így Magyarországra nézve is a következő takarmányneműek kivitelére nézve mondattak ki a tilalmak és pedig azzal a kötelezettséggel, hogy a mi 12-ike előtt, tehát 11-ikén estig vasútra vagy hajókra van feladva, az vihető csak ki külföldre, minden egyéb takarmány bent marad az országban. Ezek a takarmányneműek a következők: a melasz (szörplé), tengeri, zab, lóbab, csillagfürt, bükköny, burgonya, mindennemű friss és szárított takarmányfüvek: mint széna, here, stb. szalma, szecska, polyva, korpa, maláta-czira, olajpogácsa, moslék, törköly és rópaszeletek. Akkor, a midőn a t. házat arra kérem, hogy ezen válaszomat, amely . . . Polónyi Géza: Ausztriába sem lehet kivinni Magyarországból ? Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Közös vámterületről lévén szó, csak a közös vámterület határán túli kivitelről beszélhetünk. Polónyi Géza: Épen ez a kérdés! Tetszik látni a közös vámterületet? Viszik Ausztriába és ott el fogják gseftelni. Eötvös Károly: Visszaveszi majd a magyar kormány dupla áron!