Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-486

4ó6'. országos ülés 1904 nek tartja, a magyar ipar és mezőgazdaság érdekében az önálló vámterületet feltétlenül létrehozandónak tekinti, A tervezett autonóm vámtarifa mellett padig, akár a közös vámterületre, akár az önálló magyar vámterületre vonatkozólag megengedhetetlennek tartok minden néven nevezendő egyezkedést. És ezen meg nem engedhetően idehozott autonóm vámtarifa mellett járuljak én bizalommal a kormányhoz és engedjem meg, hogy tárgyaljon és ez által lekösse ezen autonóm vámtarifát az Ausztriával esetleg kötendő vámszövetségre? (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én erre kapható nem vagyok. (Élénk helyeslés a hal- és a szélsöbaloldalon.) Hozhatnék fel még egyes tételeket ezen autonóm vámtarifa köréből. Szakemberek véleménye és tanácsa alapján kérdem: — és azt hiszem, hogy a miniszterelnök ur is csak ezek alapján fog majd nyilatkozhatni — hogy a pálmaolaj védelme szükséges-e vagy nem szükges? Hogy a magyar szappanipar, ha annak vámja emeltetnék, a mint az terveztetik, nem fog-e egyáltalán tönkretétetni és az Ausztriából behozott szappan forgalombahozatala nem fog-e annak következtében sokkal nagyobb lendületet venni ? Szakértők véleményei ezek, t. ház. Azt hiszem, hogy alaposak, mert hiszen a miniszterelnök ur is a szakértők véleménye alapján fogja majd megállapítani, hogy pl. a pálmaolaj vámjának felemelése vagy leszállítása milyen hatással lehet szappaniparunkra. A pamutáruk vámjának emelésére sincsen szükség, mert ez csak a fogyasztást drágítaná; a kartali festett fonal vámjának emelése a magyar ipart teljesen kiszolgáltatná az osztrák ipar versenyének az osztrák festett fonal, félselyemgyärtás terén; a selyemáruk vámjának emelése a hazai fogyasztást , egyszerűen az osztrák iparnak szolgáltatná ki. És még sok más olyan tétel van, a melyekről itt beszélhetnék és a melyek mind azt bizonyít ják, hogy ezen autonóm vámtarifa tételei érdekeinknek nem felelnek meg; az osztrák érdekeket szolgálják, a magyar érdekeket pedig sértik. Ellentét van ezen autonóm vámtarifa alapján még a közös vámterület szempontjából is a magyar és osztrák érdekek között, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) meg nem engedhető tehát, hogy ennek alapján tárgyalásokat folytassanak, az 1899 : XXX. t.-cz. korlátozó rendelkezése ellenére, a mely ezt tiltja, a külállamokkal, annál kevésbbé engedhető meg, hogy ez által prejudiczium alkottassák a vámszövetség létrejövetele tekintetében. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Mozgás a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsöbaloldalon.) B. Kaas Ivor: Kuroki és táborkara nem érdeklődnek az ország sorsa iránt! (Zaj jobbfelől. Elnök csenget.) Olay Lajos: A mig miniszterelnök volt, addig nagyon is hallgatták, most pedig kaszinóznak! (Zaj és félkiáltások jobbfelöl: Rendre!) mgiisztus 10-én, szerdán. 381 Most is emlékszem arra a tapsviharra, a melylyel akkor fogadták beszédeit! B Kaas Ivor: Akkor mi voltunk a hazaárulók ! Szép többség! (Zaj.) Kecskeméfhy Ferencz: A miniszterelnök nem mosolygott akkor olyan gúnyosan! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! B. Bánffy Dezső: Mindezen tételek azt igazolják, hogy ugy, a mint elő van készítve a kérdés, sem a gazdasági közösségnek a vámszövetség rendjén való létrehozatala a tervezett autonóm vámtarifa alapján, sem a jelenlegi állapotoknak így vagy amúgy valamely módon való fentartása a közösség biztosítása mellett gazdasági érdekeinknek nem tesz szolgálatot. A kormány egész határozottan ezen az állásponton van; ezt az álláspontot tartom én helytelennek és rossznak; ez az álláspont az, a melyet én magaméra nem tehetek, és ha azt látom, hogy gazdasági érdekeink a jelenlegi kormány részéről nincsenek kellően képviselve; ha azt látom, hogy nemzeti érdekeink és törekvéseink nem nyernek támogatást abban az akczióban, a melyre a kormány vállalkozott: akkor természetes dolog, hogy egyebet nem tehetek, mint bizalmatlanságom kifejezésével kijelentem, hogy a törvényjavaslatot az általános tárgyalás alapjául el nem fogadom. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni? Hogy ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A miniszterelnök ur kivan nyilatkozni, (Halljuk! Halljuk!) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház! Mielőtt arra a legfontosabb kérdésre térnék át, a mely a mai felszólalásokból leginkább kidomborodott, t. i. a közös vagy a külön vámterület kérdésére, nem tehetem, hogy hallgatással mellőzzek egy pár olyan konkrét kérdést is, a mely a vita során felhozatott. (Halljuk! jobbfelöl.) Ezek között mindenekelőtt legyen szabad a fiumei horvát zászló kérdésére nézve tájékoztatnom a t. házat, (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) a mire nézve mindenekelőtt konstatálni kívánom azt, hogy Eiume hovátartozandósága iránt magyar ember és magyar ember között bizonyára nincs véleménykülönbség. Hogy Fiume kormányzója mint olyan, tisztán és kizárólag magyar hatósági személy, abban, gondolom, mindnyájan megegyezünk. Másrészről azonban a fiumei kormányzó a magyar-horvát tengerpartnak legfőbb hatósága is, mint ilyen tehát közös hivatalt tölt be. Azonban ettől eltekintve, a jelen konkrét esetben mi történt? Az amerikai flotta látogatása alkalmával a kormányzósági épület ormán, mint az illető államhatóságot jelző jelvény, tisztán és kizárólag a magyar zászló volt felvonva. Azután azonban az épületnek ugy belsejében, mint, gondolom, a bejárat körül is dekoratív szempontból és udvariassági