Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-485
4#5. országos ülés Í'JOÍ augusztus 9-én, kedden. M;Í a mentelmi bizottsághoz utasíttassanak, tegyük fel, hogy lesz egyszer egy erőszakos többség, egy még kevésbbé gondolkodó többség, mint a mai, még erőszakosabb, mint a mai és az ellenzék által hirdetett nemzeti örekvések iránt még közönyösebb, mint a mai; tegyük fel már most, hogy ez a többség minden négyszemközötti dolgot a mentelmi bizottsághoz utasít és a mentelmi bizottság — lévén ez az ő bizottságuk — csinál ilyen ügyetlen Jós" értelmetlen tréfát, mint ez: hova visz ez, t. ház ? És már most ebben a fenforgó esetben, ha t. képviselőtársam, a ki szent meggyőződésem szerint nem gátolta meg gróf Khuen-Héderváry Károly volt miniszterelnök urat az ő törvényhozási jogainak gyakorlatában, azt mondja: én a mentelmi bizottság és a képviselőház határozatának nem vetem magam alá — vájjon ezzel megóvatik-e a parlament tekintélye? Talán csendőrökkel fogják elővezettetni, ha magát e határozatnak alávetni nem akarja? Az ilyen dolgokat békés hangulatú időkben erőltetni nem czélszerü, nincs is rá példa a mi parlamenti életünk történetében. Azért azt vagyok bátor indítványozni erre az esetre nézve is, hogy vegyük le a napirendről. Helyeselni nem lehet, megtorolni nem lehet, hát vegyük le a napirendről. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az igazságügyminiszter ur kivan szólni. Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A magam részéről is kérem ezen ügynek a napirendről való levételét. Én azon nézetben vagyok, hogy itt, magában a házban a mentelmi jog megsértése nem történhetik. A mentelmi jog arra való, hogy a ház tagjait kívülről jövő támadások ellen megóvja, A jelen esetben egy házszabályellenes, vagyis a házszabályoknak meg nem felelő közbeszólás, illetőleg zavargás történt, a melynek orvoslási módja a házszabályokban van megállapítva. Az az eset pedig, melyben az ügyet a házszabályok értelmében kivételesen a mentelmi bizottsághoz lehetne utasítani, ezúttal nem forog fenn. Ez egy egyszerű mentelmi bejelentés volt, ilyen pedig az én nézetem szerint is nincs helyén, ezért azt hiszem, hogy a mentelmi bizottság javaslatának mellőzésével vegyük azt le a napirendről. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senkisem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Mindenekelőtt szavazásra teszem fel Eötvös Károly képviselő ur indítványát, a mely szerint ezen ügy a napirendről levétessék. A mennyiben a ház azt elfogadná, akkor természetesen sem a mentelmi bizottság javaslata, sem a kisebbségi vélemény nem kerül szavazás alá; a mennyiben pedig az indítvány el nem fogadtatnék: először a mentelmi bizottság javaslatát, azután a kisebbségi véleményt fogom szavazás alá bocsátani. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat: elfogadja-e Eötvös Károly képviselő urnak azon indítványát, hogy az ügy a napirendről levétessék, igen vagy nem? (Igen!) Kérem azon képviselő urakat, a kik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállam, (Megtörténik.) A ház elfogadta Eötvös Károly képviselő ur indítványát, és így ez az ügy a napirendről levétetik. Következik Szederkényi Nándor képiselő ur mentelmi hejelentéäe (írom. 646). Maróthy László előadó: T. ház! Szederkényi Nándor országgyűlési képviselő ur a ház f. évi Julius hó 23-ikán tartott ülésében mentelmi jogának a ház elnöke által történt megsértését jelentette be, a mely bejelentés a házszabályok értelmében a mentelmi bizottsághoz utasíttatott. Szederkényi képviselő ur bejelentését arra alapította, hogy az elnök tőle az előző ülésen a szót megvonta. A bizottság nézete szerint a ház elnöke akkor, a midőn a ház ülésein a házszabályok rendelkezéseit egyes képviselőkkel szemben alkalmazza, diskreczionális jogot gyakorol és a házszabályok által rárótt kötelességét teljesiti, ennélfogva a tanácskozási rend és a parlamenti tekintély fentartása érdekében ezzel mentelmi jogot nem is sérthet meg. Sem azon kérdés, hogy a házszabályok az elnök által az ő ráruházott diskreczionális hatalomnál fogva helyesen alkalmaztattak-e, sem pedig a házszabályoknak magyarázata a mentelmi jog fogalma alá nem esik és igy ezen bizottsig hatáskörébe nem tartozik, a mint soha hasonló indokból — noha a szómegvonás a naplók tanúsága szerint több izben is megtörtént — mentelmi bejelentés még nem tétetett. Mindezeknél fogva tisztelettel indítványozza a mentelmi bizottság, hogy kimondani méltóztassék, miszerint a ház a Szederkényi Nándor képviselő ur által bejelentett esetben mentelmi esetet fenforogni nem lát. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kíván még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, következik a határozathozatal. Kérdem: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát? (Igen!) Észrevétel nem tétetvén, a ház határozataként kimondom, hogy a ház a bejelentett esetben a mentelmi jog megsértését fenforogni nem látja. Következik Győrffy Gyula képviselő ur mentelmi ügye (írom. 386). Maróthy László előadó: T. ház! Győrffy Gyula országgyűlési képviselő a képviselőháznak még 1903. evi április hó 23-án tartott ülésén azt a bejelensést tette, hogy mentelmi jogát megsértve látja abban, hogy a képviselőház állandó összeférhetlenségi bizottsága egy ujabb bejelentés alapján újból tárgyalás alá vette azt az ügyet, a mely az előző mandátuma alatt keletkezett és a mely már egy izben a mandátumról történt lemondása miatt ugyancsak az állandó összeférhetlenségi bizottság által be46*
