Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-485

Í85. országos ülés l'Jüb azt hiszem, politikailag nem czélszerü, nem okos dolog. Azért én ebben az egyetlenegy esetben az angol parlament példájának követését szeretném ajánlani és inditványozom, hogy ne mondjunk véleményt e dologban sem jobbra, sem balra, hanem egyszerűen térjünk napirendre a kérdés felett. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök: Kivan még valaki a kérdéshez szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Erre az ügyre nézve Eötvös Károly képviselő ur egy indítványt terjesztett elő, melynek értelmében ez az ügy vétessék le a napirendről. Olay Lajos: A kisebbség is ugyanazt indítványozta. Elnök: Ha a ház elfogadja Eötvös Károly képviselő ur indítványát és az ügy levétetik a napirendről, akkor sem többségi, sem kisebbségi vélemény nincB. Azért legelőször ezen indítvány felett kérem a ház határozatát. Helyesli ezt a ház? (Igen!) Felteszem tehát a kérdést: elfogadja-e a ház Eötvös Károly képviselő ur azon indítványát, hogy ez az egész ügy a napirendről levétessék? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik Eötvös Károly képviselő ur indítványát elfogadni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház tehát nem fogadta el Eötvös Károly indítványát. Most következik a határozathozatal abban az irányban: hogy elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, szemben Sebess Dénes és Szatmári Mór képviselő uraknak beadott különvéleményével, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. E szerint kimondom, hogy a ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és mellőzte Sebess Dénes és Szatmári Mór képviselők különvéleményét. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 641) gróf Khuen-Héderváry Károly ország gyűlési képviselő mentelmi ügyében. (Az elnöki széket b. Feilitzsch Arthur alelnök foglalja el.) . Maróthy László előadó: T. ház! Gr. KhuenHéderváry Károly országgyűlési képviselő a képviselőház 1903 szeptember 24-én tartott ülésén a ház elnökénél bejelentette, hogy Rigó Ferencz országgyűlési képviselő az ő mentelmi jogát megsértette. Olay Lajos: Mit mondott Eigó? Maróthy László előadó: Mindjárt megmondom, teasék türelemmel meghallgatni! Az eset a mentelmi bizottsághoz utasíttatván, a kitűzött ülésen Rigó Ferencz meg nem jelent, mig gróf Khuen-Héderváry Károly megjelenve, előadta, miszerint jelzett alkalommal, midőn ő nagyon KÉPVII. NAPLÓ, 1901 1906. XXVIII. KÖTET. augusztus 9-én, kedden. 361 fontos politikai nyilatkozatot volt teendő, a függetlenségi párt első soraiból felkelt Rigó Ferencz s egyenesen hozzátartva, neki azon nyilatkozatot tette, hogy »ne provokálja a házat! menjen ki!« Olay Lajos: Mást nem mondott ? Maróthy László előadó: Nem! Ezt oly hangon tette, hogy azt az elnök nem hallhatta, miért elnökileg elégtételt nem kaphatván, mentelmi jogán esett sérelem gyanánt jelentette be. Sajnos, Rigó Ferencz országgyűlési képviselő a mentelmi bizottság tárgyalásán meg nem jelent, igy biztosan meg nem állapitható, hogy nevezett Rigó Ferencz országgyűlési képviselőt minő szándék vezette ezen fellépésében; vezethette azon szándék, hogy megjegyzésével a miniszterelnököt teendő nyilatkozatában megakadályozza, vagy legalább is ezen nyilatkozatában megzavarja, vagy pedig azon czél, hogy a ház tanácskozásai komolyságának rovására tegyen megjegyzést, illetőleg rossz viczczet csináljon s igy a ház tekintélyén ejtsen csorbát. Ily esetre nézve a házszabály megtorló intézkedést nem tartalmaz, mindazonáltal a Rigó Ferencz által tanúsított fellépés oly jelenség, melyre nézve szükséges, hogy az a magyar parlamentben annak tekintélye érdekében többé elő ne forduljon. Kétségtelen, hogy a fenforgó esetre nem alkalmazhatók egyszerűen a házszabályok 221., 222. és 255. §§-ai, de itt is alkalmazandó, mint az előbbi esetben, az 1848 : IV. t.-cz. 10. §-a, a mely a rend fentartása iránti intézkedés abszolút jogát tartalmazza, s ha házszabály nem is léteznék: a ház ezen törvény alapján szuverén intézkedésre lenne jogosult. A házszabály 221. §-ában elvi rendelkezést tartalmaz, a ház tekintélyének megóvását elvileg az elnök jogai és kötelességei közé sorozván, mig a 225. §. a gyakorlati megtorlás iránti intézkedés jogát tartalmazza. Ezekre tehát a jogi és logikai magyarázat törvényeinél per analógiám hivatkoznunk szabad, sőt kötelességünk is. Ezekben tehát meg van adva eljárásunk erkölcsi alapja és jogczime, midőn tisztelettel indítványba teszszük, hogy Rigó Ferencz országgyűlési képviselő az 1903. évi szeptember 24-én tartott országos ülésen tanúsított fellépése miatt legyen köteles a képviselőházat ünnepélyesen megkövetni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kívánják az ezen ügyben beadott különvélemény felolvasását. (Igen.') Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a különvéleményt felolvasni. Rákosi Viktor jegyző (olvassa): ^Kisebbségi különvélemény, Rigó Ferencz képviselő mentelmi ügyében. A megállapilott és nem kétséges tényállás szerint Rigó Ferenc: senkinek mentelmi jogát a házban meg nem sértette. Azon megjegyzését, hogy »ne provokálja a házat, menjen ki«, oly halkan mondta, hogy más, mint a miniszterelnök meg nem hallhatta, és eljárása a miniszterié