Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-485

346 4#5. országos ülés Í90í augusztus 9-én, kedden. melyet az előttem szólott két képviselő ur nyúj­tani szíves volt, mert ebből azt látom, hogy a mentelmi bizottság észrevette azt a .ezélzatot,, a mely a jelen ügyben fenforogni látszik. En abból a szempontból szólalok fel, bogy ez itt egy jellegzetes eset, a mely egyelőre sporadiku­san jelentkezik az országban, de mindenesetre az uj kormányzati irány által fellovalt köztiszt­viselők olyan kérésekkel és megkeresésekkel jön­nek a ház elé, a milyenekkel azelőtt nem jöt­tek. Azokkal tebát mindjárt az elején szembe kell szállani és ha a képviselőház ugy fog ha­tározni, mint a hogy a mentelmi bizottság Olay Lajos képviselő ur felvilágosítása szerint hatá rozott, akkor kötelességét teljesiti és helyesen intézkedik. En csak a nyitrai állapotokat akar­tam itt a képviselőház szine előtt szóba hozni, mert azt látjuk, hogy ebben a megyében, hol a régi rendszer tetőtokára hágott, az első alkal­mat falhasználták arra, hogy a régi rendszer­hez visszatérhessenek, ezt pedig eléggé nem stigmatizálhatjuk a közvélemény előtt és erről mindjárt az elején felétlenül le kell vonni a leplet. Egyúttal felkérem a belügyminiszter urat, hogy ha szükségét látja — remélem annak szükségét be fogja látni — világosítsa fel a köztisztviselőket, hogy ilyen dolgokkal ne hoza­kodjanak és ne jöjjenek a ház elé, mert ez által törvénytelen cselekedetet követnek el. Mayer Károly előadó: Olay Lajos képviselő ur azon vádjával szemben, mintha az előadó a mentelmi bizottság . . . Olay Lajos: Nem akart az vád lenni! Mayer Károly előadó: . . . tehát azon előadá­sával szemben, mintha az előadó a mentelmi bi­zottság határozatát nem adta volna hiven vissza, van szerencsém kijelenteni, hogy ezen jelentése a mentelmi bizottságnak magában a mentelmi bizottságban felolvastatott, ottan elfogadtatott és mintegy hitelesíttetett. Sőt meg is mondom az okát, hogy miért lett igy fogalmazva ez a jelentós és nem ugy, mint a t. képviselő ur a mentelmi bizottságban érvelt, A mentelmi bi­zottság ugyanis nem tartotta magát hivatva arra, hogy elvi kijelentéseket tegyen, hanem a konkrét esetet bírálta el. Itt hivatkozás történt a törvénynek egy bizonyos paragrafusára, és arra, hogy a szóban lévő kihágást követte el az illető képviselő ur; ennek következtében a mentelmi bizottság azt mondotta ki, hogy ezt a kihágást a képviselő ur nem követte el, és ennek megfelelően fogalmazta is a bizottság jelentését. Kérem a t. képviselőházat, hogy a men­telmi bizottság jelentése alapján az indítványt elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Olay Lajos: Bocsánatot kérek, de ezt a megjegyzést egy szóval helyre kell igazitanom. Az igen t. előadó ur igen helyesen adta elő a tényállást, de ne méltóztassék rossz néven venni, ha azt mondom, hogy a lényeges részt elhallgatta. Hiszen értsük meg egymást, e te­kintetben nem lehet politikai ellentét közöttünk. Mi a mentelmi bizottságban csakugyan ezt határoztuk, de azt mondottuk, hogy a ház mondja majd ki, hogy a beszámolót nem kell bejelenteni, az egy^ közjogi cselekmény — ebben állapodtunk meg. Én szívesen veszem az előadó ur felvilágosítását, de kérem a házat, mondja ki, hogy a beszámoló egy közjogi cselekmény, azt bejelenteni senkinek sem kell, az a ház védelme alatt áll, arra nézve tehát semmiféle bejelentésre szükség nincs. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? Gajáry Géza: T. ház! Ha a kérdést ugy értelmezem, hogy a képviselőnek beszámolója megtartását be kell-e jelenteni azon czélból. hogy arra a hatóságtól engedélyt nyerjen: min­den körülmények között azon az állásponton vagyok, a melyet Olay Lajos képviselő ur elfog­lal, hogy t. i. nem a hatóság engedélyétől függ az, hogy a képviselő beszámolóját megtartsa-e és hogy hol és mikor tartsa azt meg. Ha azon­ban a kérdést ugy fogom fel, hogy a képviselő a hatóságnak tudomásvétel végett és azon czél­ból, hogy ott esetleg más ugyanakkor beszá­molót avagy népgyűlést ne tartson és hogy a szükséges... (Felkiáltások a baloldalon: Csak; egy képviselő van egy kerületben!) és azon szem­pontból, hogy a szükséges hatósági támogatás­ban részesittethessék, én igenis azon nézetben vagyok, hogy a képviselő tudomásvétel végett a hatóságnak a beszámolót mindig jelentse be. (Helyeslés a jobboldalon.) Luby Géza: Semmi köze hozzá! Elnök: Kivan még valaki a jelentéshez szólni ? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A kérdés az: elfogadja-e a ház a mentelmi bi­zottság javaslatát, igen vagy nem? (Felkiáltá­sok! Igen! Nem!) Kérem azon képviselő ura­kat, a kik a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) A ház a menteimi bizottság javaslatát elfogadta és igy Ernszt Sándor képviselő mentelmi jogát ezen ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 590) Luby Géza országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Mayer Károly előadó: T. képviselőház! A fehérgyarmati járási főszolgabíró Kalós Péter ev. ref. lelkész tiszabecsi lakos ellen megindí­totta a kihágási eljárást azért, mert nevezett lelkész a II. Rákóczi Ferencz tiszabecsi győzel­mének emlékére Tiszabecsen felállítandó szobor költségeinek fedezése czéljából pénzgyüjtésre fel­hívást bocsátott ki és pénzt gyűjtött a nélkül, hogy erre előzetesen a megkívántató hatósági engedélyt megszerezte volna. A főszolgabíró fel­hívta Kalós Péter ev. ref. lelkészt, hogy nyolcz nap alatt a szükséges hatósági igazolványt annál is inkább szerezze be, mert különben kénytelen t lenne a kihágási eljárást meginditani, Kalós

Next

/
Thumbnails
Contents