Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-485

485 országos ülés 190Í augusztus 9-én, kedden. 339 alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a pozsony—dunaszerdahelyi és a komarom—dunaszerdahelyi gőzmozdonyu helyi érdekű vasutak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 481, 601) harmadszori olvasása. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem : elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot harmadszori felolvasása után, igen vagy nem? (Igen!) E szerint határozatképen kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot harmadszori felolvasása után is elfogadta s így az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájurulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a kaposvár—harcsi h. é. vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat (írom, 617, 622) harmadszori olvasása. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem : elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot, a harmadszori olvasás után: igen vagy nem ? (Igen!) Észrevétel nem lévén, kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadja és azt alkotmányszerű tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldi át. Következik a kecskémét—lajosmizsei h. é. vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 618, 623) harmadszori olvasása, Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem : elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után: igen vagy nem? (Igen!) Észrevétel nem lévén, kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadja és azt alkotmányszerü tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldi ät. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 566) Baghy Béla országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó ur kivan szólni. Maróthy László előadó: T. képviselőház! A budapesti kir. főügyészség felterjesztésében azért kéri dr. Baghy Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert nevezett képviselő a választás előtt Németh József lakatosnak állítólag előnyöket igért szavazatáért, mely körülmény a büntetőtörvénykönyv 189. § ában körülirt vétséget állapítja meg. A képviselőjelölt nyilatkozatát a teljesített tanúvallomások a szerint látszanak visszaadni, a mint ezt az illető vallomást tevőnek pártérdeke megkívánja, a mit bizonyít a kir. ügyészség által a fölebbezést benyújtó Bozóky Árpádnak felfolyamodásában kifogásolt azon kifejezése is, hogy a magát erősen függetlenségi érzelműnek valló Németh Józsefnek vallomása arra való tekintettel, hogy a kunszentmártoni kerületben a kormánypárti jelölt győzött, teljesen hitelt érdemlőnek nem látszik és azért a vád megszüntetését is indítványozta és a többi, százakra menő jegyzőkönyvben Baghy Bélára terhelő adat egyáltalában nem található. Minthogy végül e feljelentést a dr. Baghy Béla országgyűlési képviselővel szemben állott függetlenségi párt elnöke mint ilyen tette meg, mindezekből nyilvánvaló, hogy politikai zaklatással állunk szemben, miért tisztelettel indítványozza a mentelmi bizottság, hogy Baghy Béla országgyűlési képviselő mentelmi joga ezen esetben fel ne függesztessék. Rákosi Viktor jegyző : Olay Lajos. Olay Lajos: T. képviselőház! Mielőtt a háztól a képviselőket kikérnék, vizsgálat tárgyát képezi az ügy nemcsak a bíróság, hanem az ügyészség és a főügyészség részéről is. Nagyon kérem az igazságügyminiszter urat. hogy legyen oly szives, ebben véleményét nyilvánítani, mert nagyon fontos dolog. Az ügyész megteszi indítványát, a biróság azt elfogadja, de ez az indítvány elmegy még a főügyészhez is. Midőn tehát a főügyész, az ügyész és a biróság valaki ellen megállapítja, hogy büntetendő cselekmény jelenségei forognak fenn és azt kikéri, azt hiszem, hogy miután itt az ügyészség a kormány utasítására köteles eljárni, tulajdonképen maga az igazsa'gügyminiszter ur is, mint az igazságügy vezetője van angaz?irozva. Midőn tehát azt kikéri, akkor többé politikai zaklatásról, minthogy a büntetendő cselekmény a döntő, szólni nem lehet. Különben is ebben az esetben ugy áll a dolog, hogy a két megvesztegetett Németh József és Kiss Zsuzsanna határozottan és egybehangzólag vallják a tényt és erre vonatkozó egybehangzó vallomásukat két másik tanú is — és ha szükségét látja a miniszter ur, tessék megnézni vagy elolvasni, — Fischer Aladár és Mátrai Nándor is megerősíti. E szerint négy tanú igazolja a megvesztegetés tényét. Emellett köztudomású a kerületben, hogy ez a mandátum százezer forintba került. Igaz-e ez vagy nem : ezt nekem nincs jogom kutatni, de mindenesetre a közvélemény felháborodással fogadná abban a kerületben, hogy ha a képviselőház egy képviselőt ilyen világos megvesztegetési kérdésben ki nem adna. Én azt hiszem, hogy ilyen esetben, a melyben birói kogniczió tárgyát képezheti az, hogy érdekeltek-e a tanuk vagy nem, nem a mentelmi bizottság és nem a képviselőház feladata, főleg a midőn négy tanú igazol egy cselekményt, e tekintetben dönteni, hanem ilyenkor a képviselőháznak kötelessége a képviselőt kiadni, mert ha ezt nem tenné, akkor inkább mondjuk ki azt, hogy senkit sem adunk ki. a mint ezt Madarász József mondotta. Ezt értem. De ha van eset, a melyben valakit ki kell adnunk, ez az eset az. Kérem ennélfogva a házat, hogy ne tűrjön el ilyen világos sértést és ne tűrje el azt, hogy a képviselői állás köpenyeg legyen arra, hogy bárki is szabadon kövessen el bün43*