Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-484
4á!4. országos ülés 1904 T. ház! Az 1901-ik év költségvetése az 1901 : IV. t.-cz, szerint az összes kiadásokat és ezzel szemben az összes jövedelmet és bevételt 1057 millió koronában irányozta elő, a felesleget pedig 35.880 koronában. Ezen költségvetési előirányzaton kiviil azonban, külön törvényes felhatalmazások alapján a kiadásokra 34 millió korona erejéig, a bevételre pedig 1 millió korona erejéig nyert felhatalmazást a kormány, vagyis az öszszes kiadásokra 1091 millió korona, összes bevételekre 1058 millió korona erejéig. Az előirányzattal szemben az előirás, vagyis utalványozás a következőt tanúsítja: az összes bevétel 1078 millió korona, a kiadási utalványozás 1998 millió korona, tehát a bevételeknél 20 mülió koronával több, a kiadásnál 7 millióval több. A tényleges pénztári eredményt vizsgálva, az eredmény az, hogy 1051 millió korona bevétellel szemben 1101 millió korona kiadás áll, vagyis a tényleges pénztári hiány 50 millió korona, Ez azonban változást szenved annyiban, a mennyiben ugy a bevételek, mint a kiadások között olyanok vannak, melyek egy része kölcsönből és alapszerü kezelésből származnak, miért is, ha ezen összegeket levonjuk, akkor ezen levonások után a bevételek 10691 millió koronát, a kiadások ellenben 1069'8 millió koronát tesznek ki, és igy a hiány az előírásnál 729.856 korona 80 fillér. És ha ugyanezen levonásokat megteszszük a pénztári eredménynél is, akkor az 1043 millió korona bevétellel szemben a kiadás 1073 millió korona, vagyis a hiány 30 millió korona. A kiadások között 42 millió korona túlkiadás és ebben 9 milliónyi előirányzat nélküli kiadások szerepelnek, melyeket az egyes minisztériumok zárószámadásilag indokoltak. Viszont a túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások mellett 35 millió korona megtakarítás van. Mindezen számadatokat egybevetve, a tényleges, a valóságos kezelés 7 millió koronával volt kedvezőtlenebb, mint az előirányzat. Az átfutó kezelésnél 30 millió koronát tesz ki a kiadási többlet, a mennyiben az egyes átfutó számlákon a követelés 19 millió koronával gyarapodott, míg ellenben a tartozás 11 millióval csökkent. Aa állami leltár adatait vizsgálva, az 1901-ik év eredménye: i. az ingatlan vagyon 75 millió koronával gyarapodott és 4 millió koronával fogyott, ebből értékcsökkenés czimén 2 millió 700 ezer korona íratott le, a tényleges gyarapodás tehát 71 millió korona s igy az állami ingatlanok összértéke 1901. év végén 3735 millió. Az ingatlan vagyon gyarapodása 66 millió koronával az állampénztárból fedeztetett, a többi 9 millió korona alapokból és egyéb forrásokból. Az ingó vagyon gyarapodása az 1901-ik évben 87 millió korona, apadása ellenben 78 augusztus 8-án, hétfőn. 333 millió korona, a tényleges gyarapodás tehát 9 millió korona. E gyarapodásból 58 millió az állampénztárból, a többi 28 millió pedig más forrásból fedeztetett. Értékcsökkenés czimén az ingóságoknál 35 millió korona íratott le. Az ingó vagyon összes értéke 1901. év végén 367 millió. A hasznos jogoknál nem volt gyarapodás az évközben. Értékük az év végén is 288.487 korona 92 fillér volt. A pénzmaradvány 80 millióval apadt az 1900-ik évi állapottal szemben; úgyszintén 7 millióval fogyott az értékpapír-állomány. Az államadósságok 7 millió koronával apadtak az 1901. évben, ugy hogy 1901. év végén az államadósságok összege 4614 millió koronát tett ki. Állami követelésekben 5 millió korona, a cselekvő hátralékoknál pedig 45 millió korona a gyarapodás; ellenben a terhelő hátralékoknál 15 millió korona a fogyatkozás. Ha az összes vagyonrészeknél a gyarapodást és fogyatkozást egybevetjük, azt fogjuk találni, hogy a vagyonkezelés elég kedvezőnek mondható, mivel a vagyonszaporulat 71 millió koronát tesz ki. Ugyanis: az 1901. évben a magyar állam vagyonmérlege a következő: cselekvő vagyona 6595 millió korona, teher 5119 millió korona, vagyis a tiszta vagyon 1901-ik évben 1476 millió korona volt, a mi az 1900-iki állapottal szemben 71,098.556 korona 33 fillér vagyonszaporulatot jelent. A lekötött hiteleknél a zárszámadási bizottság azt találta, hogy az 1902-ik kezelési évre 1900. évről l 1 /^, az 1901-ik évről pedig 7 J /ä millió korona vitetett át. A zárszámadási bizottság, miután megvizsgálta az alapok és alapítványokat, valamint az állami főbb jövedelmi ágazatoknak kezelési eredményét, azt tapasztalta, hogy a kormány igyekezett az egyensúlyt fentartani, az állami számvevőszék pedig teljes lelkiismeretességgel gyakorolta ellenőrzési tisztét. Mindezek alapján a zárszámadási bizottság nevében van szerencsém a következő határozati javaslatot elfogadásra ajánlani: »Az 1901. évi költségvetés és az azt kiegészítő törvények alapján a minisztérium részére engedélyezett hitelekkel szemben az 1901. évi számadási évben és annak pótnegyedóben előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és kevesebb bevételek tudomásul vétetnek és jóváhagyatnak, ezekre, valamint az államháztartás 1901. évi kezelésének a zárszámadásban részletezett összes eredményeire vonatkozólag a kormánynak a törvényszerű felmentvény megadatik.« (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek után, t. ház, az 1902. évi zárszámadás eredményeire térek át.
