Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-484

484. országos ülés 19Öí augusztus 8-án, hétfőn. 323 Előfordulhat az az eset, hogy a féloek birtokában van egy anyakönyvi kivonat. Időközben kiigazítás történik az anyakönyvben. Most azután a fél a maga kivonatát is ki akarja igazittatni. Felmerült a gyakorlatban az a kérdés, hogy bélyegmentes-e a kiigazitásnak az ő kivonatára való rávezetése vagy nem ? Helyes, hogy bélyegmeníes legyen, mert hiszen itt az anyakönyv eredetileg helytelenül vétetett fel, a bejegyzés helytelenül történt és a kiigazitás ezen helytelen bejegyzést helyesbiti. Másként áll a dolog az utólagos bejegyzéssel, midőn egy későbbi tény jegyeztetik be. Erre már ez a méltányossági szabály nem terjedhet ki. Ez indokolja röviden ezt a módosítást, a melynek elfogadását kérem. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Elfogadja a ház az eredeti szöveget ? (Nem!) Akkor kérdem, elfogadja-e a ház a szakaszt az igazságügyminiszter ur módosításával ? (Igen!) Tehát határozatkép kimondom, hogy a ház a szakaszt az igazságügyminiszter ur módosításával fogadja el. Következik a 17. §. Rákosi Viktor jegyző (olvassa a 17. és 18. § §-oJcat; észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 19. §-t). Elnök; Kivan valaki szólni? Rákosi Viktor jegyző : Szalay László ! Szaíay László: T. ház! Ennek a szakassznak a második bekezdése arról az esetről rendelkezik, ha a természetes atya, apaságát elismervén, később a törvénytelen gyermek anyja és apja házasságra lépnek. Ez a szakasz azt akarja kimondani, hogy ez a körülmény ilyen esetben a születési anyakönyvbe feljegyzendő. Azonban r a »születési« szó hiányzik a szövegből. Én tehát a szakasz szabatosabb és helyesebb szövegezése czéljából bátor vagyok indítványozni, hogy a »kérelmére« szó után a » születési« szó bevétessék, a mikor is a szakasz e része ekként hangzanék (olvassa): »Bármely érdekelt kérelmére a születési anyakönyvbe feljegyzendő.* Magától értetődik, hogy ezen körülményt a születési anyakönyvbe kell feljegyezni de mégis jelen alakjában félreértésekre adhatna okot. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter ur kíván nyilatkozni. Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. képviselőház ! A képviselő ur előadott módosítását elfogadom. Csakugyan világosabbá teszi a szöveget. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem : elfogadja-e a ház a szakaszt eredeti szövegében, igen vagy nem? (Nem!) Kimondom tehát, hogy a ház a szakaszt eredeti szövegében nem fogadja el. Kérdem már most, elfogadja-e a ház a szakaszt Szalay László képviselő ur indítványa értelmében való kiigazítással? (Igen!) Ezt tehát határozatkép kimondom. Rákosi Viktor jegyző (olvassa a 20—29. §-oJcat; észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, indítványozom a t. háznak, hogy ezen most tárgyalt törvényjavaslatnak harmadszori felolvasását a legközelebbi ülés napirendjére tűzze ki. Hozzájárul ehhez a ház ? (Igen!) Ugy ezt a ház határozataként kimondom. Következik a napirend szerint Győrsziget és Eévfalupataház községek közigazgatási és országgyűlési képviselőválasztó-kerületi átkebelezéséről s a győrszigeti választókerület székhelyének és nevének megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat (írom. 586, 637) tárgyalása. Az előadó ur kíván szólni, Nyegre László, a közigazgatási bizottság előadója: T. képviselőház! A Győrsziget és Eévfalupataház községek közigazgatási és országgyűlési képviselőválasztó - kerületi átkebelezésérŐl s a győrszigeti választókerület székhelyének és nevének megváltoztatásáról szóló törvényiavaslat benyújtásának tulajdonképeni indokát az képezi, hogy egyrészt Győr sz. kir. város, másrészt a nevezett két község hoszszas, természetes fejlődés után egészen összeépültek, ugy hogy ez a két község Győr sz. kir. városnak mintegy külvárosát képezi. Nem szorul bizonyításra az, hogy felette szükséges, hogy az egy tömegben lakó lakosság ugyanazon közigazgatási hatóság felügyelete és ellenőrzése alatt álljon. Áll ez a tétel különösén rendészeti szempontból. Egy nagyobb városban természetes, hogy a rendészeti ügyek berendezésénél nagy körültekintéssel kell eljárni. Ezen berendezkedés azonban teljesen illuzóriussá válik, ha a nagyobb várossal összeépült községekben a községi rendészet felügyelete alatt mindenféle, közbiztonsági, közerkölcsiségi szempontból kifogásolható egyének tartózkodhatnak szabadon, a kik azután a nagy város biztonságát teljesen kényük-kedvük szerint veszélyeztetik. De igen fontos ez a körülmény adózási, katonai és általában közigazgatási szempontból is. Érezte ezt a szükségességet Győr sz. királyi város, mikor a XVIII. századtól kezdve már több izben lépéseket tett arra nézve, hogy ezen két község hozzá átkebelez tessék. Minden kérelme azonban hajótörést szenvedett Győr vármegye törvényhatóságának azon határozott álláspontján, hogy a két községnek Győr városához való átkapcsolásához hozzájárulni nem akart. Tette ezt minden indokolás nélkül, valószínűleg pusztán érzelmi szempontból, azért, mert a vármegye területét megcsonkíttatni nem kívánta. Az ilyen érzelmi szempontoknak azonban háttérbe kell szorulniok a magasabb, jogosabb és méltányosabb igényekkel szembeD. Kétségtelen, hogy a fő érv ezen egyesítés mellett mindenesetre Győr városának érdeke, de 41*