Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-483

292 k-83. országos ülés 190í augusztus 6-án, szombaton. hangsúlyozni — feltétlen jogunk van ahhoz, hogy a magyar fogyasztási piacz a magyar czukortermelés számára kizárólag biztosíttassák. Ezt a czélt elérendő létesült az u. n. kontingentálási törvényjavaslat, a mely az ausztriai és a magyar fogyasztás arányában a czukornak az egyes gyárak között való egyénenkénti felosztását tartalmazta. És ezen törvényjavaslatnak az elfogadásakor, a mely teljesen azonos volt ugy Ausztriában, mint Magyarországon, -az osztrák kormány expressis verbis elismerte azt, hogy az osztrák czukornak a magyar fogyasztási piaczhoz többé semmi, de semmi köze. Ez pedig, t. képviselőház, a magyar közgazdaság szempontjából annyit jelent, hogy az eddigi 285.000 métermázsa osztrák czukorimport Magyarországból egyszerűen kiszorult. Már pedig, t. képviselőház, hogy ennek milyen nagyfontosságú közgazdasági jelentősége van a magyar mezőgazdaság szempontjából, azt nagyon egyszerűen és kézenfekvően meg tudjuk érteni, mert hogyha 285.000 métermázsa czukort a magyar mezőgazdaság termel és a magyar czukoripar dolgoz fel, ez a magyar mezőgazdaság részére évente körülbelül 20 — 25 millió forint bevételre rug, A kontingeníálási törvény, miután egyénenkint osztotta fel a termelhető czukor mennyiségét, biztosította volna tényleg Magyarországot azon inváziótól, a mely az osztrák czukor beözönlése folytán előállt. Sajnos azonban, ezt a kontingentálási törvényjavaslatot a^brüsszeli zsűri szerződésellenesnek minősítette. És, bocsánatot kérek, daczára annak, hogy én közgazdasági kérdésekkel nem régen foglalkozom, ezt egészen természetesnek láttam és annyira kézenfekvő volt, hogy én csodálom, hogy a sok mód közül, a melylyel ez a czél elérhető lett volna, hogyan választotta a t. miniszter ur és az osztrák kormány épen a kontingentálási törvényjavaslatot és nem valamilyen más megoldást. Mert hiszen az egyszerűen magától értetődő dolog, hogy ha egy állam a saját fogyasztási területét határvonalakkal elkülöníti; ha az egyik gyárat a másik gyár versenyétől megóvja : ennek az államnak czukoripara sokkal eíőnyösebb helyzetben lesz, mint pl. a franczia vagy német czukoripar, a melyet odabenn a belföldön is a verseny vasmarka szorongat. Konczedálom azt, hogy a t. miniszter ur álláspontja ebben a kérdésben jóhiszemű volt, de a brüsszeli konvenczió határozatainak teljes ismerete nélkül való. Az osztrák kormányra nézve azonban ezt nem konczedálom. Meg vagyok győződve arról, hogy az osztrák kormány a kontingentálási törvényjavaslat elfogadásába azért egyezett bele, mert előre teljes tudatában volt annak, hogy ezen megállapodás, mint szerződésellenes, a zsűri által feltétlenül hatályon kívül fog helyeztetni és ezen ítéletre támaszkodva majd módokat fog keresni arra, hogy az osztrák czukor Magyarországba ismét beözönölhessen. Vajmi nehéz feladat a szivek titkát megvizsgálni, különösen az osztrák kormányét, a mely igen bő redőzetű, de ha az intencziókat nem is vizsgálhatom, az, bár nagyon sajnos, de kétségtelen tény, hogy ez lett az eredmény. Alighogy megjött a brüsszeli zsűri ítélete, az osztrák kormány azt mondta, hogy »zu unbedingter Vertragstreue entschlossen«, vagyis feltétlen szerződésMségre elhatározva magát, a kontingentálási törvényt egyszerűen hatályon kívül helyezi és ezzel megnyitja az osztrák ipar számára a magyar fogyasztási piaczra való beözönlés lehetőségét. És itt követte el nézetem szerint a kormány azt a mulasztást, a mely által a brüsszeli konvenczió alapelveinek figyelmen kívül hagyásával, a magyar mezőgazdaság érdekeinek határozott sérelmével az osztrák c?ukortermelés számára a magyar fogyasztási piaczot megnyitotta. Mert a helyett, hogy a miniszter ur vagy az egész kormány — mert én e tekintetben nem a miniszter urat, hanem az egész kormányt teszem felelőssé — a brüsszeli konvenczió alapjára helyezkedett volna és azt mondta volna, hogy : »tekintettel arra, hogy kontingentálási törvényünket a zsűri szerződésellenesnek minősítette, én ragaszkodom a 6 frankos surtaxe beszedéséhez« : a t. miniszter ur a jogi alapról, a melyet neki a nemzetközi szerződés ereje adott, egyszerűen letért; az osztrák kormánynyal tárgyalásokba bocsátkozott, alkudozott, kompromisszumokra lépett és csinált egy olyan alkut, a mely a magyar mezőgazdaság érdekeit egyáltalán meg nem védi. (Ugy van! a száscibaloldalon.) Be fogom igazolni ezt is, hogy miért nem védi meg. A t. miniszter ur egy 3 K. 50 filléres és egy 3 K. 20 filléres surtaxenak elfogadásába ment bele. Belement bizonyosan abban a hiszemben, hogy ezen surtaxeok elegendő védvámot képeznek — mert hiszen a surtaxe tulajdonkép semmi egyéb mint egy védvám — az osztrák czukor beözönlésével szemben. Bocsánatot kérek, ez óriási tévedés azért — itt megint az osztrák szakkörökre hivatkozom — mert a »Wochenschrift der österreichischen Bübenzucker- Industrie* egyik számában azt olvastam, hogy az osztrák czukorrépa l'3°/o-kal bővebb czukortartalommal bir, mint a magyar; másrészt az osztrák czukorgyáraknak technikai fejlettsége legnagyobbrészt jobb mint a mienk; harmadszor: területi fekvésüknél fogva a magyar piaczhoz igen sok közülök közelebb fekszik, mint a mi gyáraink; negyedszer: — és erre hivatkozik a t. mimszter ur is mostanában kiadott rendeletében — sajnos, hogy létezik a magyar kereskedő világnak ma is egy olyan osztálya, a mely paszta előszeretetből szivesebben rendel osztrák árut, mint magyart. Mindezen körülményekre való tekintettel ezen szaklap egész világosan kifejti azt, hogy minden egyes magyar czukorgyár, szemben i az osztrák czukorgyárak termelésével, méter-