Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-483

286 483. országos ülés Í90í augusztus 6-án, szombaton. nak okáért az állatorvosi katedrát reklamálná a közoktatásügyi miniszter ur ? / Annak ahhoz abszolúte semmi köze nincsen. És hogy méltóztatnak gondolni a felügyeletet a közoktatásügyi miniszter ur részéről egy tisztán katonai intézettel szemben? Mit ért az hozzá? Ahhoz csak az szólhat, a ki ért hozzá. (Egy hang balfelöl: Van honvédelmi miniszterünk /) Igen, van honvédelmi miniszter, az hozzá is szólhat, de mindenkinek megvan a maga saját resszortja; a honvédelmi miniszter azért honvédelmi miniszter, hogy a honvédséggel törődjék, a közös hadügyminiszter pedig azért közös hadügyminiszter, hogy a közös hadsereggel törődjék. Hát hogy méltóztatnak azt képzelni, hogy a közös hadseregbeli katonatisztek a honvédelmi miniszter alá rendeltessenek? Hisz az nem lehet; méltóztassék bizalommal lenni; a hadügyminisz

f

ernek kötelessége — mert ő ép ugy magyar, mint osztrák miniszter — hogy a magyar érdekeket is képviselje. Itt csak az a különbség, hogy mig a t. képviselő urak abszolúte nem viseltetnek iránta bizalommal, addig mi bizalommal viseltetünk iránta és nincsen semmi okunk abban kételkedni, hogy ő mindezen intézkedéseket végrehajtja, és épen azért, mert bizalommal viseltetünk iránta, nem fogadjuk el a t. képviselő ur azon javaslatát, hogy mi rendeljünk kormánybiztosokat a vizsgához. Okolicsányi László: Akkor nem is lesz eredmény ! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Ez, eltekintve attól, hogy bizalmatlanság, a mely nem indokolt, de sértés is volna, mert azt tesszük fel, hogy hadügyminiszter teljesen megbízhatatlan, hogy egészen mást akar csinálni és nem abban a szellemoen akarja a nevelést vezetni, a hogy azt ő Felsége előírta és a hogy azt bátor voltam itt kifejteni. Azért kérem a t. képviselőháza t. méltóztassék ezen határozati javaslatot itt elejteni. (Helyeslés a jobboldalon.) Arról lehet beszélni, hogy az talán nem előnyös, hogy nagyon zsenge korban kezdjük a katonai nevelést. Igaz, annak megvannak a hátrányai, de hisz ez nem is a főczél és elv, hanem tisztán szükségből származik; t. i. az alreáliskoláknak — mert ezekről van szó, a hova tiz éves korban veszik fel a fiukat — létjogosultsága tisztán csak az, hogy a katonatisztek gyermekeit ott elhelyezhetjük. Mert méltóztatnak tudni, hisz ismételten rámutattak erre, hogy ezek igen rossz helyzetben vannak a nevelés tekintetében; ma itt, holnap ott vannak ; az oktatás nyelvét, az egész nevelési rendszert folytonosan változtatniuk kell gyermekeik nevelésénél és anyagi körülményeik is olyanok, hogy igazi jótétemény és életszükség ezekre a fiukra nézve, hogy állandó nevelésben részesüljenek már zsenge koruktól fogva. Különben a polgári életben, méltóztassék elhinni, a legnagyobb tolongás épen a katonai reáliskolák felé irányul. Az idén körülbelül 40 helyre majdnem 400 jelentkezett. Látszik, mennyire érdeklődnek irántuk és mennyire helyesnek tartják ezen intézményt a polgári életben is. - Azt is kifogásolja a t. képviselő ur, hogy a kormány a katonai programmból azt a kérdést oldja meg legelőször, a mely az országra terheket ró. Okolicsányi László: Jellemző! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Jellemző, persze hogy jellemző, de azért, mert ez mutatja a kormány ezéltudatosságát, mert azt a kérdést oldja meg először, a mely a legfontosabb, t. i. a katonai nevelés kérdését. Tessék ezt a problémát megoldani pénz nélkül. Mindig a militarizmus túltengéséről méltóztatik beszólni és panaszkodni, és most meg annyi önállóságot sem akarnak a közös hadsereg intézőségének adni, hogy saját iskolái felett rendelkezzék. Ez mi? Azt hiszem, hogy ez meg a fiskalizmus túltengése. B. Kaas Ivor t. képviselő ur felhozza, hogy a német nyelvre tálnagy súlyt fektetnek ezeknél az intézeteknél és a magyar nyelv nem jut eléggé érvényre. Az ő egész felfogása, bocsánatot kérek, nem 67-es alapon ál), mert ő azt akarja, hogy a magyarországi katonai intézetek teljesen magyarok legyenek. Zboray Miklós : Ugy-e ez ki van zárva 67-es alapon ? Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Ez függetlenségi programm, akkor mondja a képviselő ur, hogy ő a függetlenségi párthoz tartozik. Különben is az alreáliskolában a magyar tanórák száma mindig több lesz, fokozódik. Ennek oka ép az ellenkezője annak, a mit a t. képviselő ur felhozott. O ugyanis azt mondta, hogy az alreáliskolákban előbb németül akarnak tanitani. Nem ugy áll a dolog, hanem ugy, a mint már előbb bátor voltam indokolni, hogy az alreáliskolák növendékeinek legnagyobb része katonatiszti gyerekekből kerül ki. Vannak polgáriak is, de mégis, ha harmincz százalékban veszszük fel a magyar részt, a többi, tehát túlnyomó rész katonatiszti gyerekekből áll, a kik ez idő szerint jobbára németek. Ezektől nem lehet követelni, hogy mindjárt kezdetben magyar oktatásban részesüljenek; ez lehetetlen, mert fogalmuk sincs a magyar nyelvről. Ez az oka, hogy kezdetben kevesebb a magyar oktatás óraszáma. De a mint a^tán a magyar nyelvben halad a növendék,' tehát már a főreáliskolákban, a mikor már képes magyarul tanulni, akkor előáll a paritás, akkor ugyanannyi a magyar oktatás óraszáma, mint a németé. A hadapródiskolában ugyanígy áll a dolog. Ott a magyar oktatás óraszáma nagyobb, mint a német, ép azért, mert ott csaknem Cíupa olyan növendék van, a ki magyarul tud. Az akadémiában erre nincs szükség. Mert kik jönnek az akadémiába? Végzett középiskolások, érettségi vizsga után, tehát olyanok, a k ík tökéletesen jártasak a magyar nyelvben. És ebben a szakiskolában a túlsúlyt arra kell fek-