Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-482

268 482. országos ülés 190b augusztus 5-én, pénteken. Az előttünk fekvő törvényjavaslat 1073 helyijei szaporítja meg az 1882 : XV. t.-cz. és 1897:XX1I. t.-cz. által a magyar honos ifjak részére rendszeresített 250 alapítványi helyet. Ezen 1073 helyből 93 hely a cs. és kir. akadémiákban, 180 hely a cs. és kir. katonai reáliskolákban és 800 hely a hadapród iskolákban töltendő be. Ez azonban csak princzipiális kijelentés, a mennyiben a törvényjavaslat felhatalmazta a honvédelmi miniszter urat arra, hogy a mennyiben egyes intézeteknél a helyek az itt meghatározott számban betölthetők nem volnának, ezen helyeknek intézetenkint megállapított felosztási tervétől, a költségvetés határain belül, eltérhessen. Ezen javaslat törvényerőre emelkedése esetén 1323 magyar állami alapítványi hely fog a magyar honosságú ifjak rendelkezésére állani. Ha ezen helyek és a meglévő csekély számú magánalapítványi helyek mind betöltetnek; ha a közös kincstári helyek nem nagyobb mértékben, csak oly mértékben fognak adományoztatni magyar honosoknak, a mint eddig adományoztattak; ha a fizetéses növendékek számát nem veszszük nagyobbra, csak annyira, a mennyi az 1903—1904-dik évben a hadapródiskolákban volt; már akkor elértük, hegy elfoglaltuk a közös hadseregbeli intézeteknél az ujouczquóta arányában minket megillető összes helyeket. Az 1023 magyar állami alapítványi helyből alreáliskolákra, főreáliskolákra és akadémiákra esik 423. A hadapródiskolákra pedig 900. Ha ezen számot 423 és 900 viszonylatba hozzuk a reáliskolák és akadémiáknál rendszeresített összes helyek számával és a hadapródiskoláknál rendszeresített összes helyek számával: arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a magasabb képzettséget biztosító intézeteknél aránylag kevesebb az állami alapítványi hely, mint a hadapródiskolákban. Ennek kétségtelen következése az lesz, hogy kevesebb lesz aránylag is az akadémiát végzett magyar, mint osztrák tiszt. Ha azonban meggondoljuk azt, hogy a reáliskolák és az akadémiák együttvéve 10 év, a hadapródiskolák pedig 6 év — mert a kurzus négy évig tart és két évig mint hadapródnak kell az illetőnek szolgálni — alatt nevelnek tisztet; ha meggondoljuk, hogy minden az akadémiából kikerült növendék, ha az elejétől fogva állami alapítványi helyeken neveltetik, a magyar államkincstárnak 10.400 koronájába kerül, a hadapródiskolát végzett tiszt pedig csak 1600 koronájába, tehát a nagyobb térnek a hadapródiskolákban való elfoglalása nemcsak rövidebb idő alatt, de egyszersmind kevesebb költséggel is biztosítja a magyar csapatoknak magyar tisztekkel való ellátását: ükkor csak helyeselnünk lehet, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a hadapródiskolákban rendszeresítette az uj alapítványi helyek legnagyobb részét. A mi a törvényjavaslat pénzügyi kihatását illeti — tekintbe véve azt, hogy egy akadémiai növendék után 1600 korona, egy reáliskolai növendék után 800 korona és egy hadapródiskolai növendék után évenkint 400 korona fizetendő — az esetben, ha az alapítványi helyek mind betöltetnek, ezen helyeknek összes költsége 612.800 K-át tesz ki. Mivel azonban ezek a helyek csak fokozatosan fognak megürülni és fokozatosan fognak csak betöltetni, ez a költség csak lassankint fog felemelkedni az emiitett összegig, s a folyó évben, arra való tekintettel is, hogy csak egy félévi tartás-, illetőleg tandíj fizetendő, a kiadás 75.200 koronánál nem lesz több. Mindenesetre jelentékeny kiadás az, a mi » Magyar állami alapítványi helyek« czimén már a legközelebbi esztendőkben is terhelni fogja a mi budgetünket, de ha meggondoljuk azt, hogy másképen azon jógánkat, hogy a közös hadseregbeli iskolákban kellő számú helyeket foglaljunk el, érvényesíteni nem tudjuk: nem szabad visszariadnunk ezen kiadás megszavazásától. A véderő- és pénzügyi bizottság nevében bátor vagyok az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a jobboldalon.) Kovács Pál jegyző: Bakonyi Samu! Bakonyi Samu : T. képviselőház ! (Halljuh! a baloldolon.) Mielőtt a törvényjavaslathoz való hozzászólásra térnék át, egy megjegyzést kell tennem, a mely a házszabályokra vonatkozik. Azért teszem, hogy — bár utólag is — kifejezés adassék annak, hogy nem helyeseljük azt az eljárást, a mely e törvényjavaslat tárgyalásánál követtetik abban a tekintetben, hogy délutáni két óra elteltével, tehát a ház tanácskozásaira rendesen szánt időn túl tárgyalunk, a nélkül, hogy erre a törvényjavaslatra vonatkozólag oly indítvány adatott volna be és fogadtatott volna el, hogy annak tárgyalása is a rendes tanácskozási időn túl megkezdhető és folytatható legyen. Azt hiszem, szükséges volt a házszabályok helyes értelmezése tekintetében ezt a megjegyzést megtennem. A mikor magának a törvényjavaslatnak tárgyalásához kívánok hozzászólni, teljes őszinteséggel ós lojalitással kívánom méltányolni azt a törekvést, a mely a t. előadó ur nyilatkozatában megvan, (Halljuk/ Halljuh!) nevezetesen ott, a hol ismerteti ennek a törvényjavaslatnak a tiszti nevelésre vonatkozó kihatását. Azért ismerem el ezt legalább kellő lojalitással, mert hiszen szeretném ugy magyarázni ezt a magatartását a t. többségnek és kormánynak, hogy az bizonyos foka közeledés a mi felfogásunkhoz, a kik azt kívánjuk, hogy a hadsereg magyar részében, — ha már nincs önálló magyar hadsereg, a melynek felállítása programmunk egyik lényeges részét képezi — csupa magyar tiszt alkalmaztassák. Mondom, közeledésnek tartjuk ezt legalább annyiban, hogy a mostani számnál mindenesetre több magyar tiszt alkalmazását kívánják elérni. Ennek elismerése után azonban mégis, a mikor azt látom, hogy egy nagy nemzeti küzde-