Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-482

260 k-82. országos ülés i9üh augusztus 5-én, pénteken. jük, hogy a magyar csapatoknál magyar tisztek legyenek. Hogy itt más számára kapartuk volna ki a gesztenyét, mint a magunk számára, azt igazán nem értem. Csak nekünk kellenek ezek a tisztek, nem másnak. (Mozgás és zaj a szélső­baloldalon.) B. Kaas Ivor: Ki osztogatja az alapítvá­nyokat ? Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: A hon­védelmi miniszter tesz előterjesztést, ő Felsége pedig engedélyezi, másnak beleszólása nincs. Panaszt tett a t. képviselő ur a magyar nyelv inferioris elbánását illetőleg is. Hiszen épen ebben a tekintetben óriási a haladás, és hogy ezt bebizonyítsam, bátor leszek a közös hadügyminiszter ur rendeletére rámutatni, a mely a legutóbbi időben épen a magyar nyelv kezelése tekintetében a közös katonai nevelő- és képzőintézetekhez kiment. (Halljuk! Halljuk!) Lényege abban áll, hogy a magyar nyelv okta­tására nézve három szempont irányadó. És pedig először az, hogy a magyar nyelvnek, mint tantárgynak oktatása a magyarországi alreál- és hadapród-iskolákban, a főreáliskolában, továbbá a lovassági, tüzérségi és utász-hadapródiskolában szélesebb alapra helyeztetik. Ez az első. Majd leszek bátor megmondani, hogy milyen az a szélesebb alap. Másodszor: ugyanezeknél az inté­zeteknél a magyar nyelv tantárgy heti óraszáma felemeltetett. Harmadszor pedig: a magyar­országi alreáliskolában, főreáliskolában, a had­apródiskolákban, az összes lovassági, tüzérségi hadapródiskolákban pedig, a horvát-szlavón ille­tőségűek kivételével, a magyar honos növendékek a tantárgyak jelentékeny részét magyar nyelven tanulják. (Zaj.) Hogy mennyiben fog szélesebb alapra fek­tettetni a magyar nyelv oktatása? A hadügy­miniszter ur ebben a tekintetben egyenesen kimondja, hogy az alreáliskolában a magyar nyelv tanczélja a német nyelv tanczéljával azo­nossá tétetett. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A többi intézetekben, a hol az eddigi tanterv szerint, kizárólag gyakorlatias irány mellett, csupán az volt a tanczél, hogy a növendékek a nyelvet a szolgálat igényeinek megfelelő mérv­ben sajátítsák el, a most érvénybe lépő rendel­kezések értelmében tanczélul kitüzetelt először is jártasság és helyesség a nyelv használatában, szóban és Írásban, másodszor a költészeti és prózai főnemek ismerete, harmadszor a legkivá­lóbb irodalmi termékek, negyedszer a leghíresebb irók és költők életrajzának megismertetése. Pap Zoltán: Osztrák íróké. (Nagy zaj és ellenmondás a jobboldalon.) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Ez tisz­tán magyarokra vonatkozik. Természetes, hogy a magyar nyelvnek ilyen mérvű tanítása mellett lehetővé válik, hogy a növendékek a hazai középiskolák megfelelő maga­sabb osztályaiba belépjenek azon esetben, ha nem maradnak a katonai nevelőinlézetben. És igy azután képesítve vannak arra is, hogy esetleg a katonai intézetekből kilépve, az érettségi vizs­gát is letehessék. Másodszor a magyar tanórák­nak a kiterjesztése. Eddig az al- és főreálisko­lákban valamennyi évfolyamban két óra volt magyar nyelven, ezentúl négy lesz. A hadapród­iskolákban pedig másfél óra volt hetenkint, most pedig három lesz. Tehát az egész vonalon meg lett kettőzve az órák száma. Végre pedig, a mi a magyar nyelv oktatá­sát illeti az egyes tárgyakban, ezeket felsorolni feleslegesnek tartom, mert bátor voltam az ezekre vonatkozó kimutatást kinyomatni és a t. képviselő urak között szétosztatni. Ariim Mihály: A tannyelv magyar ? Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Azokra a tantárgyakra nézve igenis magyar. Vannak magyar nyelvű tantárgyak, vannak német nyelvű tantárgyak és vannak vegyes nyelvű tantárgyak. Oly aprólékos kifogásokkal, a melyekkel azt akarja illusztrálni a képviselő ur, milyen német szellem uralkodik a tisztikarban, mert magyar vizitkártyát nem látott, mert magyar meghívót nem kapott, ilyenekkel nem igen lehet érvelni. (Zaj balfelől és ellenmondások.) De különben sem áll, mert abszolúte nincs megtiltva, hogy a tiszt magánéletében magyar nyelvű vizitkártyát használjon és abszolúte nincs megtiltva, hogy a tisztikar magyar vidéken magyar meghívót küld­jön szét. És ez meg is történik, Ilyen kifogá­sokkal nem lehet argumentálni. Azt is kifogásolja a t. képviselő ur, hogy a honvédségnél törzstiszt nem lehet senki a német nyelv tudása nélkül. A német nyelv a honvédségnél a törzstiszteknél czélszerűségi köve­telmény, még pedig először is általános művelt­ségi szempontból. Végre is. ha a szomszédság­ban németek vannak, talán csak szükséges ebből a szempontból is a német nyelvet tudni. De szükséges katonai szempontból is. Méltóztassa­nak megnézni a németeket, Nem tanulnak-e azok francziául és oroszul ? És a francziák nem tanulnak-e németül? Sőt náluk egyenesen elő­léptetési akadályt képez bizonyos rendfokoza­tokban a német nyelv nemtudása. Akkor, ha ez igy van, egy velünk mégis legszorosabb szö­vetségben ós barátságban levő államnak . . . (Zaj és ellenmondások balfelöl.) a nyelvét csak természetes, hogy megtanuljuk. Pap Zoltán: Természetellenes! (Derültség jobbfelöl.) B. Dániel Tibor: A tanulás, ugy látszik, mindig természetellenes! (Derültség.) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Termé­szetes műveltségi szempontból is, mert minél több nyelvet_ tud valaki, annál többet ér, annál műveltebb. És tisztán a hadsereg védereje szem­pontjából nem lehet elvitatni, hogy feltétlenül czél szerű és szükséges, hogy egy nyelv legyen, a melyen mindnyájan meg tudjuk magunkat értetni, mert válságos pillanatban, ha ez nem volna,

Next

/
Thumbnails
Contents