Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-482

242 íb2. országos ülés i9Öb augusztus 5-én, pénteken. Midőn a gyorsirófőnöknek ezen jelentését a háznak előterjesztem, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház azt tudomásul veszi. Ugron Gábor: T, képviselőház! Csak annyit kívánok- e tárgyhoz hozzászólni, hogy a mai ülés^^gyzőkönyvében természetesen ezen jelentés, mint egy beadvány előterjesztése, helyt fog foglalni, holott a tegnapi ülés jegyzőkönyvében Lengyel Zoltán felszólalásáról semmi emiitói nem tétetik. Én nem akarok sem kötekedni, sem kritikát gyakorolni, de mégis az ügyek intézésében kell hogy józan összefüggés legyen. Ha a jegyzőkönyvben ilyen felszólalásoknak helye nincs és ha a rákövetkező napon az elnöki székből annak következtében olyan előterjesztések tétetnek, a melyek csak konzekvencziái annak a felszólalásnak, akkor hol találjuk meg mi, vagy hol találja meg az utókor a két jegyzőkönyv közötti összetartozandóságot ? Elnök: T. ház! A mint méltóztatnak tudni, a jegyzőkönyvbe csak az vétetik fel, a mire nézve a ház határozatot hozott, az önálló indítványok, a tárgyalás során beadott indítványok vagy határozati javaslatok, egyszóval: a miben a háznak határoznia kell. De más esetben, pl. a napirend előtti felszólalásoknál, csak az vétetik be a jegyzőkönyvbe, hogy ez vagy az, vagy több képviselő a napirend előtt felszólalt és hogy ezen felszólalások után a ház a napirendre tért át. A mennyiben ilyen napirend előtti felszólalás következtében pl. valamely miniszter előterjesztést tesz, a ház azt vaey tudomásul veszi, vagy tárgyalni kell a dolgot. Én tehát nem látok itt legkisebb hézagot sem, mert ha azután valaki később reeenti memória utána néz a dolognak, megtalálja a naplóban az összefüggést és azt magának megmagyarázhatja. Kátkay

r László képviselő ur kíván szólni. Rátkay László: T. ház! Nekem az elnöki előterjesztés ellen volna megjegyzésem, és pedig azon jyányban, hogy az elnök ur előterjesztette a gyorsiroda főnökének jelentését, a miből azt látom, hogy igenis nem a házszabályoknak megfelelően van a kérdés megoldva és kétségtelen, hogy a Poster Lloyd-nak, mint nem magyar nyelven megjelenő lapnak, jogtalan előny adatik a többi magyar lapokkal szemben. A tétel én szerintem, t, képviselőház, ekként áll: Kétségtelen, hogy a gyakorlat szerint minden felszólaló képviselőnek joga van azt kérni, hogy beszéde, mielőtt azt ki nem javította, a nyilvánossággal közölve ne legyen. E tekintetben kifogásom vagy megjegyzésem nincsen. Ha azonban a gyorsirőfőnok ur túlment a határon és megengedi, hogy az a még ki nem javított beszéd lefordíttassák, ezzel a fordítással már megengedte a nyilvánosságra hozást is abban az értelemben, hogy a Pester Lloyd tudósítója előbb jut a közleményhez, mint a magyar lapok tudósítói. Ha a kérdést feszegetjük, akkor a tétel igy áll: a magyar képviselőháznak tárgyalási nyelve a magyar; tehát kétségtelen, hogy egy bizonyos — nem is tudom, hogyan fejezzem ki magam — etikai összeíérhetlenség van abban, hogy daczára annak, hogy az a szabály, hogy a magyar képviselőháznak tárgyalási nyelve a magyar, a Pester Lloydnak, épen mert nem magyar nyelvű újság, mert nem a magyar képviselőház hivatalos nyelvén jelenik meg. a magyar újságokkal szemben jogtalan előny adatik. Elnök: 01a,y Lajos képviselő ur jelentkezett szólásra. Olay Lajos: T. ház! Én csatlakozom ugyan ahoz, a mit Rátkay László t. képviselőtársam ós barátom mondott; de egyáltalában sem a német, sem a magyar lapoknak nem tartom megengedhetőnek, hogy a gyorsirófőnök odaadja a ki nem korrigált beszédet, mert a képviselőnek beszéde a közlésre csak akkor érett meg, ha az kijavíttatott, mert különben a ki nem javított beszédek alapján a legveszedelmesebb közléseket hozhatják az esti lapok azon a czimen, hogy a ki nem javított beszédből ugy vették ki; pedig ez nem áll, így történt Eötvös Károly t. képviselőtársamnak és barátomnak beszédével is, a melyet kiadtak előzőleg az esti lapok számára és a leggyalázatosabb misztiíikáczióval közöltetett bizonyos lap részéről a beszéde, homlokegyenest ellenkezőleg azzal, a mit itt elmondott. Azért nagyon kérem a t. elnök urat, méltóztassék intézkedni az iránt, hogy a beszédeket addig, a mig kikorrigálva nincsenek, egyáltalában semmiféle hírlapnak kiadni nem szabad. Ez az én kérésem, Elnök: Ugron Gábor! Ugron Gábor: Ez a kérdés, ugy a mint terveztetik, el nem intézhető, mert itt kétféle érdek van: az egyik az, hogy a szónok a maga beszédének átnézésére időt és alkalmat nyerjen, mert tényleg, ha a gyorsiroda főnökénél valamelyik szónok, különösen pedig valamelyik miniszter bejelenti, hogy beszédét át akarja nézni, teljesen helyes és jogos, hogy az a beszéd a nyilvánosságnak addig át ne adassék, mert a miniszter a maga nyilatkozataiért felelős, azokból következtetéseket vonnak, s épen azért az ő nyilatkozatának helyességére és korrektségére feltétlenül szükség van. A gyorsírók, bármily kitűnő emberek legyenek is. nem lehet tőlük megkívánni, hogy azon szakszerű ügyekben, a melyekről itt beszédek mondatnak, akkora jártassággal bírjanak, hogy ne csak a szavakat értsék meg, hanem azoknak a nyilatkozatoknak teljes értelmét is felfogják. Megtörténik mivelünk, a kik a beszédeket hallgatjuk, akárhányszor, hogy egy szónoknak nyilatkozatát többfélekép értjük, s csak hogy ha szóról-szóra le van irva, a szórend maga bizonyítja azt, hogy mi mondatott. De különben is már észleltetett más parlamentek életében is, hogy igen kevés az a szónok, a ki mindig és mindenkor ugyanazt tudja mondani, a mit mondani akar, mert