Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-481
4-81. országos ülés 190b augusztus 4-én, csütörtökön. 235 szerez egy második és harmadik is. Magyarországon pedig a proletariátus és a gyenge exizíencziák száma folytonosan szaporodik, ugy hogy sehol annyi koldus, tönkrement ember és kéregető nincs, mint Magyarországon, de annyi hunczfut sincsen sehol. (Derültség jobb felöl.) A t. igazságügyminiszter urnak módjában van azokat a hunezfutokat az igazságszolgáltatási reformok utján, — a mely téren, elismerem, nagy és becsületes munkát kezdett meg és folytat is, megrendszabályozni, üzelmeiket megakadályozni és tőlük az országot megszabadítani, hogy Magyarországon a megélhetésnek alapjai biztosabbakká legyenek. Ezek voltak az igazságügyi tárcza költségvetésének ezen rovatára vonatkozó megjegyzéseim, egyébként pedig a tételt elfogadom. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Szünetel kérünk!) E!nök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után). (Az elnöki széket b. Feilitzsch Arthur foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Kovács Pál jegyző: Nessi Pál! Nessi Pál: T. képviselőház ! Különösen azért szólalok most fel, mert az ülés elején hosszabban beszélve, egész csomó aggályomnak adtam kifejezést és többrendbeli kérelmet intéztem a t. miniszter úrhoz, többrendbeli konkrét esetben szólaltam fel, de egyetlenegyre sem kaptam választ, így tehát kénytelen vagyok néhány dologra kiterjeszkedni, mert óhajtanám, hogy az illetők meg legyenek nyugtatva. Különösen két dologra hivom fel a t, miniszter ur figyelmét, az egyik az, a melyről már Lengyel Zoltán képviselőtársam is megemlékezett : azok a tarthatatlan állapotok és viszonyok, melyek a budapesti járásbíróságoknál napirenden vannak, amelyeket nem lehet a jogkereső közönség érdekében tovább egy pillanatig sem fentartani, Itt sürgős intézkedésre van szükség és kérem a miniszter urat, segitsen ezeken a tarthatatlan állapotokon. A másik az a kérdés, a t melyben szintén felszólaltam már ma és a mely miatt már két küldöttséget is vezettem a miniszter ur elé, t. i. a törvényszékeknél és a járásbíróságoknál alkalmazott kézbesítők és szolgák kérdése. Ezek két kategóriába tartoznak: egyik részük ki van nevezve, a másik pedig 9—10 év óta van alkalmazásban a nélkül, hogy ki lenne nevezve. Ezeknek nincsen egyéb kérésük, nagyon szerény az ő óhajtásuk, mint hogy Boroztassanak fizetés tekintetében egy kategóriába a postai kézbesítőkkel és szolgákkal. Ha azok a postán megérdemlik, hogy 700 korona kezdőfizetéssel egész 1400 koronáig emelkedhessenek fel, akkor az a bírósági kézbesítő, a ki igen értékes váltókat, közjegyzői és magánokmányokat kézbesít, reggeltől estig emeletről-emeletre futkos és önfeláldozóan végzi dolgát, megérdemli azt, hogy olyan helyzetbe juttassák, midőn az államnak ilyen terhes szolgálatot teljesít, hogy abból a fizetésből meg is élhessen, 9 —10 esztendeig az államot szolgálni 90 krajezár napi dijért, ezt kívánni nem. is emberséges dolog, és azt hiszem, hogy az állam méltóságával is ellenkezik, hogy ilyen nyomorult emberektől ilyen terhes és felelőségteljes munkát 90 krajezár napi dijért elfogadjon. Én ezen kézbesítők és szolgák ügyét még egyszer a miniszter ur jóindulatába és figyelmébe ajánlom azzal a kéréssel, hogy rajtuk mihamarább segíteni kegyeskedjék. Ezt voltam bátor megjegyezni, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az igazságügyminiszter ur kivan nyilatkozni. Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Legyen szabad azokra, a miket Lengyel Zoltán és Nessi Pál képviselő urak felhoztak, röviden válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Lengyel Zoltán képviselő ur mindenekelőtt kifogásolja, hogy a birósági személyzetnél rossz az előlépés. Felhozza azt, hogy vannak joggyakornokok nyolez esztendő óta is fizetés nélkül. Kern tudom, hogy hol fordulhatott ez elő ? Mindenesetre nem helyes. Lengyel Zoltán: Kern fizetés nélkül, hanem fizetéssel! Plósz Sándor igazságiigyminiszfer: Igaz, hogy a joggyakornokság nem arró való, hogy valaki azon hosszú időt töltsön. Ezen az ügyvédi és a bírói gyakorlatról szóló törvény segíteni fog. Ha egyszer megkívánjuk azt, hogy minden ügyvéd vagy bíró egy évig bíróságnál, egy évig pedig ügyvédnél gyakornokoskodjék: akkor, a mint ez az egy év letelt, az igazságügyi kormánynak szabadságában fog állani őt elbocsátani, vagy megtartani. Természetes, hogy csak azt fogja megtartani, a kit alkalmasnak tart, de ezt azután gyorsabban elő is kell léptetni, (Helyeslés.) hogy minden alkalmazott fizetést is nyerjen, ezt nem merném aláírni, Ha megköveteljük, hogy mindenki a bíróságnál egy évi gyakorlatot töltsön, ezen egy év alatt, a mikor vele baj vau, a mikor nem sokat segit és lendít a dolgokon, hanem őt tanítják, akkor azt hiszem, fizetésre jogos igényt nem tarthat, Angliában az ügyvédjelölt fizet az ügyvédnek, hogy nála gyakorlaton lehessen. Nessi Pál: Nálunk fordítva van, mert mi fizetjük az ügyvédjelöltet. Plósz Sándor igazságiigyminiszfer: Angliában az ügyvédjelölt fizet azért, hogy jó ügyvédnél lehessen gyakorlaton. Ha azonban a jelölt tovább gyakornokoskodik, ezt már meg kell űzetni. Különben én is mondottam azt, hogy az előléptetési viszonyokon segíteni kell és pedig elsősorban azáltal, hogy az albirói létszám bizonyos mértékbea csökkentessék. (Helyeslés.) Áttérek a sokat hangoztatott titkos minősítésre. Ha ezt jól megnézzük, a dolog nem is oly nagyon veszedelmes. Igaz, hogy a személyi táblázatot nem mutatják meg, de ha valami 30*
