Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-481

ibi. országos ülés 1904 augusztus i-én, csütörtökön. 221 törvény e bajon segiteai volna hivatva egyrészről az által, hogy a Curiát tehermentesítse és e végből a járásbirósági semmiségi panaszok a táblára mennének át, (Általános helyeslés.) másrészről pedig azáltal, hogy ott, a hol a semmiségi panaszok nincsenek kellően bejentve, ott a koronaügyészség előzetes meghallgatásával ezek ülésben utasíttatnának vissza és nem tárgyalással. Hogy azonban a Curia működése mégis belterjesebbé tétessék, a hiányosan vagy nem egészen preczize bejelentett semmiségi panasz esetében is bizonyos anyagi kérdéseket a Curiának nézetem szerint hivatalból kellene megvizsgálnia. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nevezetesen azt, hogy nem ártatlan-e az illető, és a mi ettől elválaszthatatlan, hogy helyesen van-e minősítve a büntetendő cselekmény ; pl. hogy valakit gyilkosságért vagy vétkes emberölésért itélnek-e el ? (Mozgás a bal- és a szélsobaloldalon.) Nessi Pál: De csak in . melius változtathat ! Plósz Sándor ígazságügyminiszter: A mi azt a javaslatot illeti, hogy a házassági pereknek hivatalból való felterjesztése már most megszüntettessék az által, hogy én novelláris utón egy javaslatot nyújtsak be, a mely kimondaná, bogy a táblán tiíl hivatalból nem terjesztetnek fel a házassági perek, ez nézetem szerint nagyon nehezen volna keresztülvihető. Akkor egészen át kellene alakítani a házassági eljárást; az ügyészi résztvételt is be kellene hozni; szóval: ez nem volna olyan egyszerű dolog. Azután nagy kérdés, hogy nem volna e szükséges a táblánál ugyanezt megtenni, a mint ezt nekem az egyik tábla elnöke javasolta is, a ki azt remélte, hogy ezzel egy-két biró munkájának megtakarítását lehetne elérni. Ezt tehát kénytelenek vagyunk a perrendtartás életbeléptetéséig elhalasztani. A mi az ügyvédi rendtartást illeti, (Halljuk! Halljuk!) Bizony Ákos t. képviselő ur azon nézetben van, hogy az sürgős, de a jelenlegitől egészen eltérő elveken kell felépülnie, hogy haszna is legyen. Igen sokszor hallom emlegetni, hogy az ügyvédi rendtartás által nagy bajokat fognánk orvosolhatni, de hogy hogyan, mi által, erre nézve, megvallom, még egyetlen életrevaló megjegyzést vagy tanácsot nem hallottam, valamint nem hallottam a kérdés megoldására irányuló elfogadható eszméket sem Mert az a gondolat, hogy a numerus clausust hozzuk be, (Mozgás és ellenmondások a bal- és a szélsobaloldalon.) kivihetetlen; a bifurkáczió eszméje, hogy t. j. kétféle ügyvéd legyen és hogy az ügy kettőnek a kezén menjen keresztül egy helyett, szintén nem segítene a bajon. Az autonómiának bizonyos fokú kiterjesztése, ha jól gyakoroltatik az autonómia kebelében a fegyelmi eljárás, némileg segítene, de a főbajt. az ügyvédek nagy számát, ez sem fogja megszüntetni. Az ügyvédi kar tekintélyét ez előmozdíthatja ugyan, de anyagi helyzetét ez nem fogja megváltoztatni. Bizonyos hatást fog e tekintetben gyakorolni nézetem szerint az ügyvédi és a bírói gyakorlati vizsgálatnak egységesítéséről szóló javaslat, a mely szintén munkában van, nemsokára el is fog készülni és a melyet a vallásos közoktatásügyi miniszter ur által az elméleti államvizsgálatról szerkesztett javaslattal egyidejűleg szándékozom benyújtani. Hatással lesz ez azért, mert meg fogja nehezíteni a joggyakorlatot. Ezen javaslat szerint ugyanis egy évet a bíróságnál is fog kelleni az ügyvédjelöltnek töltenie. Természetesen, hogy minden joggyakornokot nem lehet fizetni, mert hiszen az a joggyakornok a saját érdekében végzi a joggyakorlatot. Ez tehát a kiképzés idejének egy évvel való meghosszabbítását jelenti. Hozzá fog járulni még az is, hogy az ügyvédi vizsgálat letétele után az ügyvédi gyakorlatra való bocsátás előtt még két évi utógyakorlatra kell mennie az ügyvédjelöltnek. A mi az ügyvédi nyugdíjintézet kérdését illeti, ezt a mozgalmat nem a magam kedvéért, nem a magam jószántából indítottam meg. Méltóztatnak tudni, hogy én ennek az intézménynek nem voltam elvileg valami nagy barátja. Most sem vagyok barátja; de a végén, mivel annyi oldalról sürgették, sürgette a budapesti ügyvédi kamara, sürgette az országos ügyvédgyűlés és az ügyvédi kamarák nagy része, azt gondoltam, hogy nem a magam számára csinálom e törvényt, hanem az ügyvédek számára. Ekkor tehát hajlandónak mutatkoztam arra, hogy a kérdést a kezembe veszem és oly módozatokat kerestem, a melyek az ügyvédséggel összeférhetők és az ügyvédségnek ártalmára nem lesznek. Ez a kérdés különben tárgyalás alatt áll- Majd ha az ügyvédi kamarák nyilatkoztak, akkor fogok ebben a kérdésben véglegesen állást foglalni és erre vonatkozó javaslatomat a ház bölcsessége elé terjeszteni. A zugirászatra nézve az életbeléptetési törvényben fog intézkedés történni. Ugyancsak az életbeléptetési törvényben fog intézkedés történni a vándorbirák intézményéről is, a mit Simonyi Semadam Sándor képviselő ur sürgetett. Természetesen nem a bírótól fog függni az, hogy ki megy-e az illető szakasz központjába. Ha egyszer egy járásbíróság több szakaszra osztatik be, akkor a bírónak hivatalos kötelessége lesz bizonyos meghatározott időben oda kimenni. Valami nagy eredményt én különben ettől az intézménytől nem várok. Angliában egészen más a dolog és egész más dolog volt azelőtt nálunk is. Ma 67 törvényszékünk van és 380 körül járásbíróságunk. Nem hiszem, hogy a régi magyar időben azok a birák több helyen jelentek volna meg. Utóvégre is egészen a házhoz nem lehet az igazságszolgáltatást szállítani. Nessi Pál: De 5—6 órát kell kocsikázni, mig a bíróhoz ér!