Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-480

208 íSO. országos ülés 19D& a mint hogy határozottan ki kell jelentenem azt is, hogy a hatóságot, a mennyiben a rend fentartására irányuló intézkedéseiben a törvény és a szükség által vont korlátokon belül marad, ezen eljárásában feltétlenül védeni és fedni szándékozom. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Molnár János: Nagyon helyes! Azt mi is kivánjuk! B. Kaas Ivor: T. ház! A miniszterur válaszának befejező részével teljesen meg vagyok elégedve. Ha a miniszter ur hallotta volna előadásomat, abból meggyőződhetett volna arról, hogy mindenütt a rend fentartását hangsúlyoztam, a melyet részünkről az országos képviselők vezetése alatt álló gyűléseken soha senki meg nem sértett, soha az ellen panasz nem tétetett. Tehát mi nem akarunk rendbontók lenni, és bárhonnan eredjen törvénytelen rendbontás — törvényes rendbontást nem ismerek — azt a miniszter ur megfenyiteni köteles, és részünkről csak hangsúlyozhatjuk, hogy ha ő a hatóságokat megvédi, a népet is és bennünket népképviselőket is védjen meg minden ilyen rendbontás ellen, bárhonnan keletkezzék is az. Molnár János: Ne csak a tisztviselőket, hanem minket is védjen meg! B. Kaas Ivor: Ezért én ezt szives tudomásul veszem és tudomásul veszem azt is, hogy — a mint szavait értettem — ő nem helyesli, a mint hogy fel is teszem róla, hogy nem helyeselheti bensőleg sem az olyan eljárásokat, a melyek a nép jogait és a képviselőknek a néppel szemben való kötelességeit hamis értelmezás által megcsonkítanák. És minthogy azt hiszem, hogy az összes tisztviselők el fogják olvasni a miniszter ur beszédét, ők sem fogják azt akképen magyarázhatni, hogy a miniszter ur a törvénytelenséget pártolná, sőt ellenkezőleg a törvénytelenségeket, — szavát adta erre — ha elkövettetnek, megvizsgálni és megtorolni fogja. Ezt a választ is köszönöm, s ha felelni fog a miniszter ur a konkrét esetekre, akkor újból megteszem megjegyzéseimet. (Helyeslés a jobboldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: A konkrét esetekre vonatkozólag nincs interpelláczió bejelentve. EQ a konkrét esetekről mindenesetre meggyőződést fogok szerezni és ha szükséges, eljárok; de az interpelláczió egész általánosságban szólt, arra tehát más választ nem adhattam. (Helyeslés.) B. Kaas Ivor: Tudomásul veszem. Elnök: A képviselő ur az interpeíláczióra adott választ tudomásul vette, s igy azt hiszem, határozatilag kimondhatom, hogy a ház a miniszter ur válaszát tudomásul veszi. (Helyeslés.) Ki a következő interpelláló? Dedovics György jegyző: Lengyel Zoltán! Lengyel Zoltán : T. képviselőház! Egészen röviden elmondom a magam interpelláczióját, a mely egy konkrét esetre vonatkozik, nevezetesen egy toron tál megyei község jegyzője által elkövetett törvénytelenségre, a melyre nézve a bizoaugUsztm 3-án, szerdán. nyiték is kezeim között van, de különben is egészen autentikus informácziót kaptam egy szavahihető embertől és igy kötelességemnek tartom a miniszter urnak ezen esetet bejelenteni, figyelmét rá felhivni és orvoslást kérni. (Halljuk! Halljuk! a báloldalon.) T. ház! Az egyik eset abban áll, hogy egy Zsorzse Eornika nevű oláh embert egy torontálmegyei község, Szent - János község jegyzője, Demko Gréza tettleg bántalmazott valami ürügy alatt, azután becsukta saját inieziativájából, benn tartotta több órán keresztül, azután odahívta Meisner Péter nevű Begédjegyző társát, azzal a tanácsterembe vitte, ott a fejével a falnak állították, rettenetesen összeverték, az ajtót rázárták és egészen este 8 óráig fogva tartották. Erre nézve az itt lévő, tanuk előtt felvett nyilatkozat megnevezi tanukként » Popovics Aurél és Vezek Traján helybeli lakosokat.« A másik eset pedig az, hogy ugyanezen jegyző egy Oprea Juon nevű ugyancsak SzentJános községbeli lakost kényszeríteni akart arra, hogy 1200 négyszögölnyi szántóföldjét 50 forintért, vagyis 100 koronáért eladja. Mivel ez az ember ebbe beleegyezni nem akart, a jegyző feldühödve nekirohant, tettleg bántalmazta őt s a midőn ez a verekedés elől elmenekült, egy őrt küldött utána azzal, hogy hozzák vissza és ha nem tudják visszahozni, üssék agyon. (Derültség. Egy hang a szélsöbaloldalon: Röviden, de velősen!) Azt mondja ez a nyilatkozat, hogy: »ezen esetre nézve tanuk Miksa Antal és Arvu Miklós itteni lakosok.« Nem tudom, hogy ezen esetek fegyelmi utón a t. miniszter ur elé kerültek-e már, vagy fognak-e kerülni, mivel azonban erre felszólítást nyertem, és mivel ezen nyilatkozatok teljesen hiteles okiratok alakjában vannak kiállítva, a t. miniszter ur tudomására hozom az eseteket, kérve ezekben az ügyekben a szigorú vizsgálatot és eljárást. Interpelláezióm a következő (olvassa): » Van-e tudomása a t. belügyminiszter urnak a Demko Géza torontälmegyei Szentjános községi jegyző által elkövetett törvénytelenségekről ? Hajlandó-e a t. miniszter ur intézkedni, hogy a bűncselekmények kellőleg megtoroltassanak és a jegyző fegyelmileg elmozdittassék?« Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Megvallom, nem hiszem, hogy az interpellácziós jognak helye3 használata legyen az, hogy egészen konkrét panaszos ügyeket, a melyeknek a törvényben előirt ugy fegyelmi, mint bírósági fórumai meg vannak állapítva: (Ugy van! l/gy van! a jobboldalon!) ezen fórumok elkerülésével a képviselőház elé hoznak és interpelláczió alakjában a miniszterhez akarnak utalni. (Ugy van! jobbfelöl!) Én azt hiszem, hogy minden magyar ember ismeri — él is velük busásan — mindazokat a jogorvoslati módokat, a melyek