Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-480

Í8Ö. országos ülés 190b ban vannak, a küszöbén vannak a megvalósu­lásnak, abszolúte nem tudunk befejezni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Én arra kérném az igazságügyminiszter urat, mivel ő már a maga munkáját ebben a dologban legalább nagyrész­ben elvégezte, hogy legyen szives odahatni a kormánynál, hogy a lehető legelső alkalommal a perrendtartással foglalkozzék a ház. És arra kérem, hogy mivel egy pár nagyon fontos kö­rülményre nézve, melyet az igazságügyi bizott­ságban előterjesztett, és a melyeket részben magáévá tett, azt az ígéretet tette, hogy az életbeléptetési törvényben fogja azokat meg­valósítani, ez pedig tudtommal még nincs ké­szen : minthogy nagyon integráns érdekek fű­ződnek azokhoz a pontokhoz, a melyeket az időtájt az életbeléptetési törvényre nézve jelzett a miniszter ur, hogy abban szándékozik azokat megvalósítani, kérem a t. miniszter urat, legyen szives ezen életbeléptetési törvény tervezetét, a mely törvény nélkül a perrendtartás megalko­tása teljesen elképzelhetetlen, mielőbb elkészít­tetni, és legalább ugy adni rendelkezésére a nagyközönségnek és a jogászközönségnek, hogy őszi összejövetelünk alkalmával komolyan fog­lalkozhassunk vele. így az életbeléptetési törvényben ígérte megvalósítani a t. miniszter ur azt az intéz­ményt, a melynek érdekében a múlt költség­vetés alkalmával felszólaltam, t. i. a bírói szé­keknek vidéken való megtartását. Erre nézve figyelmébe ajánlom — azt hiszem, különben is tudja, — hogy Angliában tulaj donképen csak 60 biró van, nem is egészen 60, mert a létszám soha sincsen betöltve, csak 58 van, és ezek Anglia egész igazságügyét elintézik, ugy hogy a 60 biró, mint vándorbiró, bírói széket tart az egyes grófságokban, az igazságot a nép közé viszi és így olcsóbbá teszi. Bizonyos mértékben nekünk is módunkban volna ezt megtenni. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Mert jól tudjuk, hogy a járásbíróságok körei oly óriásiak, hogy a szegény parasztnak nagyon sok költsé­gébe, fáradságába és időmulasztásába kerül, hogy egy ügynek három-négy tárgyalására mindig bemenjen a járásbíróság székhelyére. Méltóztatott megígérni és kilátásba helyezni, hogy ezzel foglalkozni fog. És ha az életbe­léptetési törvényben nyernének megoldást ezek az intézkedések, kérem, kegyeskedjék ezt a dolgot nem mint egyszerű ideát felvetni és azt mondani az életbeléptetési törvényben, hogy joga van a járásbíróságnak, vagy a járásbíróság vala­mely birájának akkor, mikor jónak látja ki­szállni, hogy bizonyos községben törvénynapokat tartson hanem méltóztassék statuálni, hogy ez kötelsssége! (Helyeslés a bal- és a szélsöbal­oldalon.) Tessék kiszáUni és megkeresni az ország különféle tájai szerint azt, hogy a nép mikor a legszabadabb, mikor van legkevésbbé elfoglalva és méltóztassék azokon a vidékeken statuálni a törvénynapokat, hogy akkor köteles legyen a KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXVIII. KÖTET, augusztus 3-án, szerdán. 185 biró kimenni. Tudja a nép, hogy ekkor meg ekkor, mint régen volt, birói szék lesz. így volt Szent István napján Fehérvárott és igy volt régebben divatos a nép nagy ünnepnapjain, kivéve a télieket, mert azokat a törvény kivette, hogy megjelent az ország nádora, vagy kiküldötte és birói széket tartott és mindenki odavitte ügyét­baját elbírálásra. Ha méltóztatik ennek az ügynek néhány szakaszt szánni az életbeléptetési törvényben, akkor az ne legyen a biró kényelmére bizva, hanem intézményszerűen legyen megállapítva az idő, a nap, hogy tudja a közönség, mikor jön a biró, a ki birói széket fog ülni, és összegyűl­hessen a falu népe. Ott van akkor a falu, ott vannak a tanuk, az összes bizonyítékok, s egy tárgyaláson, a helyszínén mindent el lehet intézni. Ha azonban nem méltóztatik ezt intézmény­szerűen megcsinálni ós kidolgozni, akkor félek, hogy nem lesz üdvös eredménye. A mi vidéki rossz utaink, a rossz elszállásolási viszonyok mellett minden biró fázni fog az ilyen kirán­dulásoktól ós ha csak elkerülheti, nem fog el­menni. Méltóztassék tehát imperative meghatá­rozni ezt a kötelességet. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ezek a dolgok nálunk régen megvoltak. Hiszen ez volt a tulajdonképeni igazságszolgáltatás fejlődése, mert az királyi jog volt és a király maga gyakorolta az ilyen ülé­sekben, a mikor a törvényhozás és igazság­szolgáltatás egy alkalommal egy ülésen gyako­roltatott. Ezek voltak kezdetben a székesfehér­vári ülések, a melyeket már Szent István kezdett, a melyek később azonban statuáltattak, át­ruháztatván a nádorr i hasonló jog azzal, hogy köteles évenkint négyszer birói széket tartani. Nem fárasztom a t. házat azzal, hogy Kál­mán király törvényeit felolvassam. Hasonló intézkedések vannak már Szent László, továbbá V. István és Kun László alatt, a melyek direkt meghagyják, hogy ezen és ezen a napon köteles birói széket tartani a nádorispán itt és itt a főpapokkal és a kerületi ispánokkal együtt. Angliában ez az intézmény mai napig fenn­áll és ez az angol igazságszolgáltatásnak egyik sajátossága. Bámulja az egész kontinens, mert mig az egész kontinensen az egyes országokban a birói létszám ezrekre megy, addig az angol bíráknak száma sohasem haladja meg a hat­vanat. Hogy ez a kérdés megoldható, mutatja Anglia példája és azzal szemben nem lehet azt mondani, hogy a gyorsaság, az üzleti érdek gyors lebonyolítása mást kivan, mert ime a kereskedelem tekintetében legelső ország ezt meg tudja valósítani. A végrehajtási törvény megalkotása szem­pontjából, tudom, hogy az igazsägügyminiszte­rium kebelében már egy ankét összehivatott. Annak munkálkodása azonban még nem került nyilvánosságra és igy nem szólhatok hozzá. De figyelmébe ajánlom az igazságügjminiszter urnak a sok közül azt, hogy pl. vannak birói letétek, 24

Next

/
Thumbnails
Contents