Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-479
í7y. országos ülés 1904 megtétele végett. Ez az anyag, ezek az észrevételek szorgalmasan összegyűjtetnek; van egy külön szerkesztőbizottság, a mely ezen észrevételek figyelembevételével revízió alá veszi az előadói tervezetet, s ahhoz képest fogja átdolgozni. Konstatálhatom, hogy 1902. év szeptember óta ez a revideáló bizottság 101 értekezletet tartott, tehát szintén igen elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki. A telekkönyvi jog reformjára vonatkozólag három javaslat, illetőleg tervezet lett kidolgozva, és pedig: a telekjogról, a telekkönyvi rendtartásról és a telekkönyvek szerkesztéséről. Előleges tanulmányozás végett megküldetett ez a három javaslat a szakférfiaknak, a kik azután egy értekezleten fogják megvitatni és megállapítani ezen három javaslat szövegét. A pénzügyminisztériummal egyetértőleg ki lett dolgozva a bánya-törvények tervezete is és a Pénzügyi Közlönyben ennek szövege publikálva is lett. Már most ha erre nézve is az észrevételek a szakközegek, szakférfiak, valamint a hatóságok részéről beérkeznek, akkor be fog terjesztetni a képviselőháznak a végleges tervezet. Ugyancsak ilyen stádiumban van a végrehajtási eljárásra vonatkozó törvénytervezet, a melynek beterjesztése talán még ez óv folyamán meg fog történni. (Helyeslés.) A mi már most a tárgyalás alatt levő javaslatokat illeti, köztudomású dolog, hogy az általános polgári perrendtartásra vonatkozó javaslat már bizottságilag is letárgyaltatott és tavaly, Julius végén, egy jelentés kapcsán be lett terjesztve. Lengyel Zoltán: Már régóta törvényerőre kellett volna emelni! Rohonyi Gyula előadó: Be van terjesztve az uzsoráról és a káros hitelügyletekről szóló törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslat is, továbbá be van terjesztve a kereskedelmi ügyletek átruházásáról szóló törvényjavaslat, és végül be van terjesztve a főudvarnagyi biráskodásról szóló törvényjavaslat. Egyet előadásom során talán előbb kellett volna említenem, és ez a kereskedelmi törvény revíziója. Az első rész kidolgozásával a képviselőház egy tagja lett megbízva, és ez a részlet munka alatt van, hanem a szövetkezetekről szóló javaslat már ki van dolgozva, az erre vonatkozó munkálat ki is van nyomatva, s ugy tudom, hogy a háznak egyik-másik tagja már be is tekinthetett e munkálatba. Szükséges talán, hogy még egy rövid visszapillantást vessek igazságszolgáltatásunk fejlődésére az 1903. év folyamán. (Halljuk! Halljuk!) És itt örömmel konstatálom, hogy nagy lendület, nagy haladás van e téren. Mert ha a beérkezett ügyeket tekintjük, — ez talán nem olyan lényeges körülmény, de mégis regisztrálni akarom, — a beérkezett ügyek száma megnövekedett a járásbíróságoknál, valamint a magyar 1ÍÉPVH. NAPLÓ. 1901—1906 XXVIII. KÖTET. augusztus 2-án, kedden. 169 királyi Ormánál, ellenben apadás mutatkozik a beérkezett ügyek számában a tábláknál és a királyi törvényszékeknél. Sokkal érdekesebb és fontosabb azonban, hogy hogyan dolgoztak bíróságaink, milyenek azok a hátralékok, a melyek az 1903. év zártával a kimutatásokban szerepelnek. És itt szintén nagy haladást kell konstatálnunk, t. képviselőház, mert a Curiánál ugyan megdöbbentő nagy számmal emelkedtek a hátralékok, de a tábláknál az 1902. évi hátralék 9464-1 ől7942-re csökkent, tehát a csökkenés 1522 ügy; a törvényszékeknél 33.643 rói 29.085-re csökkent a hátralék, tehát a csökkenés 4588 ügy; a járásbíróságoknál 225.141-ről 195.355-re csökkent a hátralék, tehát a csökkenés 29.486 ügy. A mi pedig a per tartamát illeti, erre nézve is rendelkezésemre bocsáttatott egy kimutatás, a mely kimutatás szintén örvendetes dolgokat tár fel előttünk, mert a járásbíróságoknál a perek 1900-ban még 56'8°/ 0 arányban fejeztettek be három hónál rövidebb idő alatt. 1901-ben ez az arány már 64'8°/ 0 ra, 1902 ben 70'8°/ 0 ra, 1903-ban 7ö-5 0 ; 0-ra emelkedett. Tehát a járásbíróságoknál a perek több mint háromnegyed része három hónál rövidebb idő alatt intéztetett el. De nem akarok itt hosszasabban immorálni, de kiemelem, hogy ezen adatokból is láthatja a t. képviselőház, hogy igazságügyi kormányzatunk jó kezekben van; hogy az adminisztráczió még e kérdésekre is kiterjeszti a figyelmét és a bíróságokat ugy látja el személyzettel, a hol azt a fenforgó szükség kívánja, hogy a hátralékok lehetőleg apasztassanak. (ií^i/ hang a szélsöbaloldalon: Agyonhajszolják Őket!) Nessi Pál: Nem a mennyiség, hanem a minőség a fő ! Rohonyi Gyula előadó: A minőség tekintetében is napról-napra szemmel láthatóbb a haladás, de ne méltóztassék azt várni, hogy 3 vagy 4 év leforgása alatt talán oly mérv íí haladás mutatkozzék épen a minőség tekintetében, a minő sehol a világon nem tapasztalható. Nyugodt lélekkel mondhatom közbeszóló t. képviselőtársamnak, hogy biróságaiük munkája saját tapasztalataim szerint, a ki 26 év óta vagyok a jogszolgáltatás szolgálatában, minőségileg is óriási elő haladást mutat. Azt hiszem, hogy ha a t. igazságügyminiszter ur kellő méltatásában és figyelmében részesiti a Cáriánál mutatkozó visszás állapotokat és megszünteti az ottani hátralékokat, akkor minden tekintetben közmegnyugvásra fog intézkedni, mert fényesen induló és fényesen haladó igazságszolgáltatásunk terén ez az egyetlen sötét folt, a melyet e helyről is konstatálnom kell, Visontai Soma: Az sem olyan sötét! Rohonyi Gyula előadó: Ajánlom a t. képviselőháznak, hogy méltóztassék a Központi igazgatás czime alatti imént felolvasott tételt
