Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.
Ülésnapok - 1901-479
140 4/9. országos ülés 190b augusztus 2-án, kedden. hogy ezt a keresztény szellemet e hazában fentartsák, mert tudták, hogy ez az egyetlen eszköz az összetartás előmozdítására, hogy csak ez a keresztény szellem volt képes ezt a hazát ezer esztendőn át fentartani és e hazának állandóságot és jövőt biztosítani. És mégis kik küzdenek e keresztény szellem ellen ez országban? Az istentagadó, vallásgyalázó, a vörös zászlóra megesküdött hazátlan kozmopoliták! (Ugy van / balfelöl. Mozgás a jobboldalon.) Bátran állithatom ezt, mert ez igy van. A magyar nemzet gavallér nemzet volt mindig és ma is az, még ezeknek is nyújt tisztességes megélhetési eBzközt. Ugyan mi áll még útjukban? Útjukban áll még a szent korona viselője, az ezredéves alkotmány, a politikai és társadalmi rend. Méltóztassék végigolvasni lapjaikat; méltóztassék megfigyelni, micsoda hangon mernek a szent korona viselőjéről irni; milyen durván beszélnek a királyi család tagjairól; milyen sámsoni erővel döngetik aií ország ezredéves oszlopait; méltóztassék megfigyelni, micsoda bőséggel öntik a mérget és mint itatják ezzel a mi jóravaló magyar publikumunkat, hogy ezen méreggel idegeit tönkretevén, érzelmeit kipusztítván, azt saját rabszolgájukká tegyék. Szomorú jelenség ez társadalmi életünk terén és ezzel kapcsolatban sok mindenféle társadalmi baj lép fel, a mely baj okát arra a nevelésre és oktatásra vezetem vissza, a a melynek szelleme ma iskoláinkat átlengi. Annak a modern nevelésnek tudom be e bajokat, a mely bálványozza az u. n. állami nevelést, a mely a valláserkölcsös nevelést feleslegesnek tartja; annak az iránynak tudom be ezen bajokat, a mely a keresztet az iskolából kidobni törekszik. (Ugy van! balfelöl.) T. ház! Ezen bajok ellen nincs más fegyver, nincs más orvosság, mint kizárólag csak a valláserkölcsös nevelés. (Ugy van ! a néppárton.) B. Kaas Ivor: Vissza a kereszthez! Trubinyi János : Ezen valláserkölcsös nevelés hiányának tulajdonítom azt, hogy Magyarország intelligencziája közömbös a vallás iránt; hogy ez a baj, ez a betegség ráragadt már köznépünkre is. Iparkodnunk kell a bajok terjedésének preventív intézkedésekkel elejét venni, mert ha megengedjük, hogy a nagy tömegek szivéből is kitépjék a vallásos érzületet, akkor nagyon kétlem, hogy legyen annyi fegyver, legyen annyi szurony az országban, a mely az erkölcseiben elzüllött, lelki világában elvakított néptömegekkel megküzdhessen. B. Kaas Ivor: Majd a három pont fogja megvédelmezni a koronát és az államot! Trubinyi János: Épen azért mondom, hogy egész lelkemben felháborodva láttam azon intézkedéseket és irányzatokat, a melyek megtámadták a felekezeti iskolák létalapjait. Az a nyugtalanság és felháborodás, a melyet bennünk a múlt év márczius havában megjelent különös miniszteri rendelet keltett, a mely rendelet iskoláink fejlesztését megakasztja, vagy bármely pillanatban megakaszthatja, csak akkor fog lecsillapulni, ha a t. miniszter ur belátja, hogy ezen törvénytelen rendeletet hatályától meg kell foszlania és bölcs intézkedéseivel hatályon kivül is fogja helyezni. Nem szólok ehhez többet; mert Csernoch János t. képviselőtársam meggyőzően megmutatta ennek a rendeletnek helytelenségét. Csak azt jegyzem meg, hogy az államnak nem áll érdekében jogokat elvenni, hanem kötelessége jogokat adni. (Ugy van! balfelöl.) Miután a részletekhez ebben a fáradt házban hozzászólni nem igen lehet vagy legalább is nem tanácsos, a t. ház engedelmével egy pár részletre fogok kitérni csak azért, hogy egyes kérdésekre az igen t. miniszter ur becses figyelmét felhívjam. Veres József t. képviselőtársam panasz tárgyává tette, hogy az állam iskoláit nemzetiségi vidékeken állitja fel és igy bizonyos tekintetben a nemzetiségeknek több előnyét nyújt, mint a született, a faj-magyarnak. Én nem ebből a szempontból szólok erről. Nekem az a meggyőződésem, hogy az állami iskoláknak elsősorban is az a feladatuk, hogy segítsenek az iskolahiányon, másodsorban pedig, hogy a nemzetiségi vidékeken a magyar iskola legyen a magyarságnak erős vára, a melyben nemcsak magyar nyelvű oktatása legyen. Legfőbb követelménye a magyar iskolának azonban az, hogy a magyarság szellemét az idegen ajkúak szivébe becsepegtesse és megerősítse. (Ugy van! balfelöl.) Épen ezen oknál fogva én helytelennek tartom és tartottam is mindig, hogy ha a kormány ott állit fel állami iskolát, a hol különben virágzó felekezeti iskolák vannak. Van Nyitra, van Pozsony vármegyének is egy vidéke és más vármegyékben is igy van ez, a hol virágzó felekezeti iskolák vannak és mégis az állam ott nagy apparátussal, nagy költséggel állított fel iskolákat csak azért, hogy a szomszéd Ausztriában lássák, hogy ott nemcsak katholikus, nemcsak protestáns, nemcsak izraelita iskola van, de van egy magyar királyi vignettával ellátott állami népiskola is. Én tavaly egy statisztikát olvastam, mely Turócz vármegye iskoláinak látogatottságáról szól. Azt mondja benne a tanfelügyelő ur, a ki különben kitüntetésben is részesült ezért, hogy Turócz vármegyének 9678 vagy 9680 iskolakötelese közül csak 1900 részesült napi oktatásban. Az indokolásban azt mondja, hogy ez egyrészt azért van igy, mert télviz idején a hegylakó nép nem tudja elküldeni gyermekeit az iskolába, (a hol van iskola,) másrészt pedig az iskola hiánya okozza ezt. Ha több, mint 4000 gyermek nem részesül egy vármegyében oktatásban iskolahiány miatt, nem tudom, hogy a hol a felekezetek annyira szegények, hogy egyáltalában nem képesek iskolát fentartani, miért nem állit fel az ilyen helyeken iskolákat az állam ?
