Képviselőházi napló, 1901. XXVIII. kötet • 1904. julius 28–augusztus 19.

Ülésnapok - 1901-477

hll. országos ülés Í.W4 Julius 30-án, szombaton. 07 szövegezte, nem talált semmiféle indokot arra, hogy a felekezeti iskolák rovására javaslatot tegyen. De van teljesen elfogulatlan és hiteles tanúm is abból az időből és ez nem kisebb ember, mint maga Tisza Kálmán, a későbbi miniszterelnök, Tisza Kálmán, a ki szivén viselte felekezetének érdekeit és helyesen tette . . . Eötvös Károly: Nem nagyon! Csernoch János: Én ugy gondolom. Madarász József: Rosszul gondolja! Csernoch János: Lehet, hogy tévedek. Tisza Kálmán, midőn ez a törvény itt a házban tárgyaltatott, miután a 25-ös bizottság az ő véleménye és nézete szerint is ezt a paragrafust átdolgozta, a következőket mondotta (olvassa): »Elfogadja a törvényt azért, mert felmentvén a további iskolatartási kötelesség alól azokat, a kik már a törvény kellékeinek megfelelő iskolát, bár felekezetit is, tartanak fenn, lehetővé teszi valósággal, hogy a már létező iskolák fennállhassanak, és nem eredményezi azt, a mit a törvényjavaslat eredeti alakjában eredményezett volna, hogy a létező iskolák megszüntettessenek.« Ez volt Tisza Kálmán véleménye erről a szakaszról; ő azt tartotta, hogy ha az 1868-iki törvényhozás át nem dolgozza b. Eötvös eredeti javaslatát, illetőleg annak 22. §-át, akkor megszűnt volna a községek által fenntartott felekezeti iskola, de miután a 25-ös bizottság átdolgozta, a javaslatot elfogadja, mert látja, hogy ezen iskolák létezése a jövőre is biztosíttatott. De micsoda eredményeket okoz ez az intézkedés a gyakorlatban ? Tudok eseteket, a hol ezt már keresztülvitték, és micsoda zavarokra szolgáltatott okot! Van pl. egy iskola, a mely katholikus; két terme katholikus, a harmadik községi. Van két iskolaszék, egy katholikus, meg egy községi; van kétféle fegyelem, kétféle tankönyv, folytonos ellentét a két tanitó közt. Eötvös Károly: Hol van ez a bolondság? Csernoch János: Fizetését ugy a felekezeti, mint a községi tanitó magától a községtől kapja. Eötvös Károly: No ezt a kultuszminisztériumban tervezték! Rakovszky István: Ott, három éve! Csernoch János: Ezt szorgalmazzák egyes tanfelügyelők. A tanfelügyelő azt mondja a községnek: ne tartsatok fenn felekezeti iskolát, hanem építsetek községit; tagadjátok meg a felekezetektől a hozzájárulási segélyeket és ha felépítettétek és felszereltétek a községi iskolát, adjátok át az államnak, adjátok át, a mit eddig fizettetek a tanítóknak és ezentúl ti minden költségtől megszabadultok. Természetes dolog, hogy az emberek hajlandók lévén anyagi előnyökben részesülni, az ilyen manőver a legtöbb helyen sikerül. De azt is teszik, hogy már előre felszólítják a tanítókat: folyamodjatok államosításért, hozzám adjátok be a folyamodványt, hogy azon esetre, ha KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXVIII. KÖTET. átveszi a felekezeti iskolát, az államnál kapjatok alkalmazást. Én azt gondolom, hogy a tanfelügyelők nemcsak a kultuszminiszternek, hanem az egész országnak közegei. A tanfelügyelőket az ország fizeti, országos pénzből, nekik nem szabad iskolai politikát üzniök. A tanfelügyelők arra valók, hogy vigyázzanak az iskolára, hogy a törvények és a kultuszminisztérium intézkedései végrehajtatnak-e, de hogy az egyenetlenség, az izgatáä üszkét belevigyék a népbe, és fellázítsák egymás ellen a község lakóit, a jegyzőt a plébános ellen, ez nem a tanfelügyelő hivatása. Neki kötelessége ellenőrizni a tanügy menetét, az állami törvények és a kultusz miniszteri rendeletek végrehajtását, és ha valamivel nincsen megelégedve, meg van jelölve a törvényben és a rendeletekben az eljárás további útja, tegyen jelentést felettes hatóságához, de ne folytasson irtó háborút a felekezeti iskolák ellen. (Zaj.) Én előre kijelentettem, hogy ez nem a kultuszminiszter úrra vonatkozik, mert ezek a rendeletek korábbi keletűek. De mégis kénytelen vagyok egy ilyen rendeletet felolvasni. (Halljuk! Halljuk! a báloldalon.) Esztergommegye közigazgatási bizottságához 9067. sz. a. 1903 ból a következő rendelet érkezett — csak a főbb pontjait fogom felolvasni. (olvassa): »1. A hitfelekezet tulajdonát képező telken annak felhasználásával a polgári község részéről történő építkezés lehetősége egyenesen ki van zárva, 2. A polgári községek a felekezeti iskola fejlesztését még abban az esetben sem eszközölhetik, ha netalán a létező felekezeti iskolának a polgári község volna a fentartója, A mennyiben az iskolafejlesztés felekezeti jelleg mellett szándékoltatik, az csak a hitfelekezet által eszközölhető; ha pedig az uj iskola a polgári község kötelezettségének érvényre emelésé sével létesül, az csak csupán községi jellegű lehet. 3. Az azon egy valláshoz tartozó községben azonban pedagógiai és adminisztratív szempontból czélszerűbb, ha az iskolafejlesztés a maival azonos elvek mellett történik.« Itt t. i., t. ház, fel van véve Eötvösnek megbukott 25-ik §-a, a mely nem is érvényes; annak szellemében kellene az intézkedésnek történni. Hasonló rendelet lett intézve ugyanezen év április 12-én 2970. sz. a. Bars vármegye közigazgatási bizottságához, és a mint hallottam, azóta már más közigazgatási bizottságokhoz is. T. ház! Ha arról van szó, hogy a kultusz miniszter ur azt mondja, hogy ő állami iskolákat felállít ott, a hol ezt a népnevelés és az állam érdeke megkívánja, hát állítson iskolákat. De, t. ház, hogy a felekezeti iskolák ellen különféle ürügyek alatt egyes tanfelügyelők harczot folytassanak és felzaklassák az egész községnek és egyes megyéknek a békéjét, azt hiszem, ez nem lehet hivatása egy tanfelügyelőnek, (Élénk helyeslés a néppárton és a szélsobaloldalon.) de 13