Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-474

348 474. országos ülés l9üí Julius 27-én, szerdán. Nyegre László jegyző (olvassa): 3. rovat. Iparfejlesztési alap dotácziója 15,750,000 K. Elnök: Megszavaztatok. Nyegre László jegyző - (olvassa): Bevétel. Rendkívüli bevételek. Az 1904 : XIV. t.-czikk alapján eszközlendő beruházások költségeinek fedezése czéljából kibocsátandó kötvények értékesítéséből. 1. czim. A m. kir. államvasutak hálózatának kibó'vitésére és más vasúti beruhások költségeire 30,720.000 K. Elnök: Megszavaztatok. Nyegre László jegyző (olvassa): 2. czim. A törvényhatósági közutak hálózatának kiépítésére 3,000.000 K. Elnök: Megszavaztatok. Nyegre László jegyző (olvassa): 5. czim. Más beruházások költségeire 22,500.000 K. Elnök: Megszavaztatok. Ezzel, t. ház, a kereskedelemügyi tárcza költségvetésének tárgyalását befejeztük. (Altalános helyeslés.) Most pedig át kell térnünk az interpellácziókra. Mielőtt azonban ezt tennők, méltóztassék megengedni, hogy a legközelebbi ülés napirendjére nézve tehessek javaslatot. (Halljuk! Halljuk !) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki a földmivelésügyi minisztérium 1903—1994. évi költségvetését és ezzel kapcsolatban az 1904. évben eladásra szánt, valamint az 1902. évben eladott állami javakról szóló jelentéseket ós az 1882 : XXVI. t.-cz. 5, §-ában elrendelt tervezési munkálatokról és azok költségeiről a földmivelésügyi miniszter jelentését. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ezt tehát határozatképen kijelentem. Következnek az interpellácziók. Sturman György jegyző: Lendl Adolf! Lendi Adolf: T. képviselőház! Tekintettel arra, hogy az idő már nagyon előrehaladt, talán méltóztatnak megengedni, hogy interpellácziómat csak felolvassam. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »1. Tudja-e a t. miniszter ur, hogy Babsa és Bálincz községek határában dolgozott két éven keresztül számos magyar és csángó család, a kik a kincstári erdőt irtották; ebben a nehéz munkában teljesen tönkremenve és tönkretéve kenyér és kereset nélkül elűzettek onnét? Ha tudja, avagy erről megbizonyosodást szerez, miképen szándékozik gondoskodni, hogy a jövőben ilyen néprontó működést ki ne fejthessenek egyes tisztviselői és miképen akarja az itt történt kíméletlenségeket megtorolni? 2. Tudja-e a t. miniszter ur, hogy a rékási magyar telepes községben a kis telepeket mostanában osztották ki és a már ott lévő kovács- és bognármestereknek nem adtak ezekből egyet sem, noha első.sorban az iparosokat illetik az ilyen kis telepek; noha a telepes községnek okvetlenül szüksége van ilyen mesteremberekre és a község népe nagyon meg van elégedve ezek eddigi működésével; noha e már ott lévő három mesterembernek már meg volt igérve, hogy kis telepeket fognak kapni és ilyenek hiján nem is maradhatnának ott. Méltánytalanul és helytelenül jártak el ebben azok a tisztviselők, a kik ebben intézkedtek. Kérdem a t. miniszter urat, miképen akar gondoskodni arról, hogy ez az intézkedés megváltoztattassák, illetőleg utólagosan korrigáltassák ? 3. Hajlandó-e arról is gondoskodni a t. miniszter ur, hogy a jövőben olyan méltánytalanságok ne érhessék a telepest és általában a földmives népet, mint a milyenben része volt az elmúlt télen egy erdő eladása alkalmával a józseffalvi telepes kisgazdáknak és hajlandó-e végre a józseffalvi telep megfelelő kiegészítését elrendelni, mint a hogyan ezt régóta ígérgetik a népnek, de olyan módon, hogy ebben a szomszéd falubeli korcsmárosnak ne legyen közvetítő szerepe ?« Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: A ház szíves engedelmével, az idő előrehaladottságára való tekintettel, az interpelláczióra azonnal fogok válaszolni, még pedig azzal a rövidséggel, melylyel a t. képviselő ur azt hozzám intézni szives volt. (Halljak! Halljuk!) A t, képviselő ur három részre osztotta interpelláczióját. Az első kérdés a Babsa és Bálincz községek határában dolgozott csángókra, a második kérdés a munkás helyek betöltésére Temesrékáson, a harmadik pedig a józseffalvi telep továbbfolytatására vonatkozik. A mi az első kérdést illeti, a megérthetése szempontjából előrebocsátom, hogy téved a t. képviselő ur, midőn azt állítja, hogy a munkások a babsai erdő irtásánál tönkrementek, mert azok, mint teljesen vagyontalan és szegény emberek jöttek oda, tönkremenésről tehát egyáltalán szó sem lehet. E mellett még azt is felemlítem, hogy Magyarország egyes területein Bukovinából igen sok csángó verődött össze és hogy ezek kérést intéztek a kormányhoz, hogy részükre a telepítés biztosíttassák. Minthogy pedig teljes vagyontalan emberek a törvény értelmében nem telepíthetők, gondoskodva arról, hogy Bukovinából többen ilyen nagy számban össze ne jöhessenek, intézkedtem arról, hogy az illetőknek biztos keresményük legyen és munkát kapjanak. így jutottak azon csángó munkások a babsai erdő irtásához, a hol két esztendeig dolgoztak, és a hol, mielőtt a munkába beállottak, figyelmeztetve lettek arra, hogy az ott kiirtott területek ingyen kiosztatni semmi körülmények között nem fognak, hogy nem tarthatnak igényt e területen való telepítéshez, mert bizonyos vagyonossági szempontból támasztott követelményeknek eleget tenni nem tudnak. E szerint sem méltánytalanság, sem igazságtalanság nem követtetett el velük, mert ezen munkák befejezése után azon csángókat a föld-