Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.
Ülésnapok - 1901-474
344 fíh. országos ülés 1'jOí Julius 27-én, szerdán. de elvállalták az osztrákok, és a 150.000 tonna czukorból egyetlen szemernyi sem ment magyar hajón, mind osztrákon szállíttatott. Miért? Mert az osztrák hajók a 7 1 /ä shillingen kivül mint mérföldsegélyt másfél shillinget kaptak, vagyis tonnánként 9 shillingért szállíthatták a czukormennyiséget. Ez a kampány megindul szeptemberben vagy szeptember után. Nem tudom, nem leszünk-e megint olyan szégyenletes helyzetben, hogy a magyar gyártmányoknak ezt a nagy tömegét kitevő része újra az osztrák hajókra, a trieszti hajókra fog szorulni. TJgy tudom, hogy a magyar hajótulajdonosok részéről is megvan az az óhaj és jóindulat, hogy a legvégső határig elmenjenek a fuvardijak megállapításában, valamint hiszem, joggal hihetem, hogy a magyar czukorgyárosok is jobban szeretnék magyar hajókon szállítani terményeiket, de a kereskedelemügyi kormány az, a mely itt sokat tehet, nem tudom tarifakedvezménynyel vagy más utón, arra nézve, hogy ez a szerencsétlen állapot ne ismétlődjék. Miután ezt a t. miniszter urnak figyelmébe ajánlottam, egyúttal kérem, kegyeskedjék nyilatkozni az iránt, vájjon a két bizottság által már letárgyalt — de a pénzügyi bizottság által még mai napig el nem intézett — és a szabad hajózás segélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot fentartja-e ? Ha fen tartja, kivánja-e annak keresztülvitelét sürgetni? Annyival inkább kérdem ezt, mert e törvényjavaslatnak vaunak egyes pontozatai, a melyeket mindkét bizottság, a mely eddig letárgyalta, a lehető legsürgősebben éíetbeléptetendonek tart. Ilyen pl. az iskolahajó ügye. (Helyeslés a szélsiibaloldalon.) Elnök: Szólásra nincsen feljegyezve senki. Kérdem: kiván-e még valaki ehhez a tételhez szólni? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter : T. ház! A szóban forgó tételt, a szabad hajózás segélyezéséről szóló tételt, annyira fontosnak tartom, hogy a mint lehetséges volt, azokat a hajózási segélyeket, a melyek három esztendő óta visszafelé kifizetve nem voltak, és a melyekre nézve Magyarországnak méltóságával sem tartottam összeegyeztethetőnek, hogy szegény hajótulajdonosoknak adósa maradjon az ország, mondom, ezeket a hátralékos segélyeket, mihelyt tehettem, azonnal kifizettettem. Jövőre nézve is e tételnek igen nagy fontosságot tulajdonitok, és azért azt az utat szándékozom választani a törvényhozás előtt lévő törvényjavaslatra nézve, a mely legrövidebben vezet czélhoz. Nem fogom t. i. visszavonni, hanem tárgyaltatni kívánom mindjárt az őszi ülésszak megkezdésekor az illető bizottságok által és a házban is a törvényjavaslatot, a mely a tengeri hajózás segélyezésére nézve a képviselőház előtt fekszik. A tárgyalás során mindig lehetséges lesz azokat a módosításokat megtenni, a melyeket akár én, akár az illető szakbizottság szükségesnek tart. Abban tökéletesen egyetértek a t. képviselő úrral, hogy ezen járatsegélyek hosszának és feltételeinek megállapításánál gyakorlati indokokból és gyakorlati viszonyokból kell kiindulni, és lesz alkalmunk ezt a törvényjavaslatot bővebben is megvitatni. Ismétlem, hogy a legnagyobb súlyt helyezem erre és kérem a tétel elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek jelentem ki, és miután észrevétel nem tétetett ezen tételekre vonatkozólag, határozatként kimondom, hogy a ház a tételt megszavazza. Nyegre László jegyző (olvassa): 5. rovat. Az Adria m. kir. tengerhajózási részvénytársaság miniszteri biztosának díjazására 8000 K, Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 6. rovat. A magyar keleti tengerhajózási részvénytársaság miniszteri biztosának díjazására 3000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 7. rovat. A magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársaság miniszteri biztosának díjazására 2400 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 8. rovat. A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság segélyezésére az 1894: XXXVI. t.-cz. alapján 800.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 9. rovat. A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság miniszteri biztosának díjazására 8000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 10. rovat, A balatontavi gőzhajózási részvénytársaság segélyezésére 24.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 11. rovat. A Suez-csatoruai illetékek fedezésére 400.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre Lászlő jegyző (olvassa): 12. rovat. A fiumei dock üzemi költségei 30.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 13. rovat. Tengerészeti törvények és rendeletek gyűjteményes kiadására 15,000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Beruházások. 1. rovat. Kisebb kikötők fejlesztésére 65.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): 2. rovat. A budapesti kereskedelmi kikötő és az országos csatornahálózat előmunkálataira 90.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Bevétel. Kendes bevételek 633.270 K. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Rendkívüli bevételek. 1. rovat. Az »Adria« magyar kir, tengerhajózási részvénytársaság által az állami felügyelet czimén a miniszteri biztos díjazására fizetendő 8000 K.
