Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-473

296 ¥73. országos ülés Í9üí Julius 26-án, kedden. olyan kérdés lesz, a mely az előreláthatólag beterjesztendő uj véderőtörvényjavaslat kapcsán lesz tárgyalható, a mikor is a kormány olyan propozicziókkal fog a ház elé lépni, a melyek országos közegészségügyi szempontból ezen igen kellemetlen és veszedelmes betegségnek csirájában való elfojtására megfelelő intézkedéseket fognak tartalmazni, (Helyeslés.) Végezetül kénytelen vagyok némileg kiterjeszkedni azon adatokra, a melyeket Buzáth t. képviselőtársam, — ugy tudom, hogy gyengélkedik és sajnálatomra, nem lehet jelen az ülésben, — felhozni szives volt, mert nagyon fontosnak tartom azt, hogy azon egész takarékossági akczióra nézve, a mely a betegápolási ügygyei kapcsolatos, ugy a t. ház, mint az országos közvélemény is helyesen legyen tájékozva. T. képviselőtársam először is kifogásolta, hogy — a mint azt a pénzügyi bizottságban jelezni szerencsém volt — megfontolás tárgyává tettem és azt hiszem, nemsokára fogom is kérni a törvényhozásnak oly irányú akczióját, mely a betegápolási törvény egyes dispoziczióioak, különösen pedig azon dispozicziójának módositását illeti, mely a szegény betegeknek gyógyszerekkel való ellátását az államkincstár, illetőleg a betegápolási alap terhére rójja. Ez nagyon odiózusan hangzik, de engem az ügynek beható vizsgálata arról győzött meg, hogy a szegény betegeknek gyógyszerekkel való ellátása az egész országban alig fordul elő, vagyis egész szórványosan és kis összegekben, kivévén egyes olyan pontokat, a hol ezt a kérdést megfogja — bocsánatot kérek, ha egy kissé kemény kifejezést használok, — egy, vagy több életrevaló orvos és gyógyszerész és felhasználja óriási nagy forgalomnak csinálására, a hol azután az ellenőrzés jóformán lehetetlen, mert az országos központ, a mely a költségeket viseli és az ellenőrzésre hivatva van, oly távol áll az illető ponttól, oly kevéssé tud belátni a specziális eset részleteibe, hogy az ellenőrzés illuzóriussá válik Erre nézve csak egy adatot vagyok bátor felhozni. Az országnak kilencz oly vármegyéje van, a melyben évi 1000 koronát nem ér el a szegény betegeknek kiszolgáltatott gyógyszereknek összes értéke. Ezen 9 vármegyében: Árva, Esztergom, Liptó, Turócz, Sáros, BeszterczeNaszód, Brassó, Pogaras és Udvarhely vármegyékben az e czimen tízetett összeg 3537 korona, tehát nem egészen 400 korona átlag egy vármegyére. Ezzel szemben azt látjuk, hogy O-Beese községben egy évben 6775, (Mozgás.) Mármarosszigeten 9532, Nagy-Bocskón 3783 korona az ' évenkint gyógyszerekre kiadott költség. Most jönnek egészen kis falvak: Felső-Visón 2546, Dragomérf alván 2471, Mezőkomjáthon 3193, Nagy-Somkuton 3284, Gyergyó-Ditrón 3367, Algyógyon 2264, Magyar-Régenben 3904, Dédán 2988, Topliczán 3700 koronára rug a szegény . betegeknek kiszolgáltatott gyógyszereknek egy évi költsége. A felsoroltak mind kis falvak, ugy, , hogy egy ilyen kis faluban több gyógyszer szolgáltattatott ki a szegény betegeknek, mint 9 vármegyében. (Mozgás.) Evidens dolog, hogy itt egy beteg intézménynyel állunk szemben, a melynek orvoslását máskép nem látom lehetségesnek, mintha visszautaltatik az ügy a községek feladatai közé és azután ugy a községek, valamint a járási hatóságok a legszigorúbb utasítással láttatnak el ebben a tekintetben, hogy a humanizmussal való visszaélésnek eleje vétessék. A másik kérdés a kórházak betegápolási költségeinek a kérdése. T. képviselőtársam nem tudom honnan veszi azt, hogy én leszállítottam a kórházak ápolási dijait 8 fillérre. Minden egyes kórháznak külön-külön kell a költségvetését tárgyalni és az 1904-ik évi költségvetésnek némely része már jóvá volt hagyva és a betegápolási dijak megállapítva, mikor átvettem a belügyminisztérium vezetését. A többinél is már a dolog természeténél fogva sietve, kellő előkészület nélkül kellett intézkedni, ugy hogy az 1904. évi betegápolási dijaknál a megtakaritás még el sem érte, meg sem közelitette azt az értéket, a mely elérhető lesz, ugy, hogy talán 200,000 korona évi megtakarítást jelenthet a betegápolási alapra nézve 1904. évre a betegápolási dijak leszállítása, mely már az 1904, költségvetésben állapittatik meg. Most folyik, t. ház, beható tanulmányozása és vizsgálata minden egyes kórház berendezésének és gazdasági viszonyainak. Az egészségügyi osztály legkvalifikáltabb egy pár képviselője kapta azt a megbízást, hogy vegye sorba a kórházakat. Mielőtt elindultak volna, beszereztettem és feldolgoztattam az adatokat ugy, hogy az egyes kórházak kezelési eredményeit az illető kiadások természete szerint külön állíttattam, külön csoportosíttattam és összeállittattam egy kimutatást, a melyben ki van számítva minden egyes kórházra nézve, hogy egy-egy betegápolási napra a különböző természetű kiadásokból hány fillér esik. És itt természetszerűleg a legnagyobb különbségek jönnek ki, részben olyanok, a melyek indokoltaknak fognak mutatkozni a specziális helyi viszonyoknál fogva, de részben egészen indokolatlanok és olyanok, a melyek megtakaríthatók lesznek a mint egyszer a legczélszerűbb berendezésű kórháznak viszonyai vétetnek, de speczializálva, alapul azon kezelési ág mikénti berendezésére a többi kórházaknál. Hát nagyon téved az én t. képviselőtársam, hogy itt felületesen járnának el és hogy egy ilyen csekély megtakarítási tételről van itt szó. A megtakarításnak sokkal nagyobbnak kell lenni, és az egyáltalában nem egy ilyen átlagos számnak ráoktrojálásával, hanem minden egyes kórház berendezésének alapos tanulmány tárgyává tételével függ össze, a hol azután a legtöbb esetben nem is az élelmezésnél, de egészen más kérdéseknél fog a megtakaritás lehetősége mutatkozni. Az élelmezésnél igenis jelentékeny