Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-472

270 472. országos ülés 190í Julius 25-én, hétfőn. 300 kisbirtokos nevén van telekkönyvezve; — ezen tulajdon- és birtokállapotnak megfelelően Sövényháza község 59,052 korona földadójából a Pallavicini hitbizományi uradalom fizet 56,832 koronát, 2220 koronát pedig a többi összes földtulajdonos. A mi a csongrádmegyei községek háztartási viszonyait illeti, az egyes községekben az 1904 évre szóló és felsőbb hatóságilag jóváhagyott költségvetési előirányzatok szerint az egyes községekben a pótadók nagysága a következő: Horgos 45%; Tápé 50%; Dorozsma 56°/o; Szegvár 63%; Mindszent 70%; Sándorfalva 70%; Tömörkény 74%; Szentes 74%; Álgyő80%; Csongrád 86%, Osanytelek 91%. Ezzel szemben az uradalmi községek költségvetési előirányzataikban következő nagyságú pótadót tüntetnek ki: Derekegyháza 12%; Nagymágocs 27%; Sövényháza 30%. Közelebbről vizsgálva már most az uradalmi községeknek költségvetési előirányzatait, kitűnik elsősorban az, hogy ezeknek a községeknek a szó szoros értelmében semmi néven nevezendő törzsvagyonuk vagy jövedelmi forrásuk nincsen. Községi szükségletként feltüntetett összes kiadásaikat évek hosszú során keresztül oly kép fedezték, hogy egész 1890. évig a bevétel egyetlen tétele egészen sablonszerűleg igy hangzott: »A község rendszeresített kiadásainak fedezésére jelen költségvetési előirányzat kiadási összegéhez képest nyer a község az uradalmi pénztárból« ennyi és ennyi összeget, t. i. a kiadások végső összegét. Végre 1890. évben hozott a vármegye 328/kgy. 889. sz. a. határozatot, mely szószerint igy hangzik: »A szükségleti hiány pótadó utján való fedezésének szüksége fenn nem forog, mivel a község gr. Károlyi Alajos és gr. Károlyi Gyula uradalmi pénztáraiból nyeri szükségleteinek teljes fedezetét. Egyidejűleg azonban utasítja a törvényhatósági bizottság Mágocs község elöljáróságát, hogy a jövő évi költségelőirányzatban a község szükségleteinek fedezéséről szabályszerű pótadó kirovása utján gondoskodjék.* — Ugyanezen megyei közgyűlésen Derekegyháza község is és a Pallaviciniuradalom is hasonló utasítást kapott, illetve Sövényháza község elöljárósága 336/kgy. 889. sz. a. utasíttatott, hogy a jövő évi költségvetési előirányzatban a mutatkozó hiány fedezéséről községi pótadó kirovása utján gondoskodjék. 1890. év óta szerepel tehát az uradalmi községek költségvetéseiben a pótadó. Ezen költségvetési előirányzatokban a »bevételek« cziménél ezen idő óta két rovat van: a javadalmak és a közigazgatási illetékek rovata. A »javadalmak« rovata alatt mint bevétel szerepel a boritaladóban és husfogyasztási adóban az adóköteles felektől beszedett összeg, a mely azután természetesen a kiadási czimnél a vegyes kiadások rovata alatt mint az adóhivatalhoz beszállított összeg kiadásba van téve. A ^közigazgatási illetékek« rovatában pedig az adóbehajtási és intési dijak, s az igazolatlan iskola-mulasztók bírságolásából származó összeg szerepel mint bevételi forrás. A községnek, mint erkölcsi testületnek tehát semmi vagyona vagy jövedelmi forrása nem lévén, természetes, hogy a létező összes kiadásokat a pótadó czimén fizetett összeggel kell fedezni. Csakhogy ha közelebbről nézzük az uradalmi községeknél ezeknek a pótadóknak mibenlétét, az a jelenség merül fel, hogy a községi adó kivetése segélyével fedezett kiadások jó nagy része az illető uradalmak magánjellegű kiadásainak természetével bírnak. Elöljárók fizetése és mellékjárulékai, előfogatozás, irodai szerek és felszerelésekre vannak a főösszegek előirányozva. Ámde az egész elöljáróság csupa uradalmi alkalmazott. A községi biró és pénztárnok stb. mindig egyik uradalmi tiszt, ispán vagy kasznár; a községi esküdtek az uradalmi csőszök. Az ilyeténképen beosztott, odavezényelt elöljáróság tagjaira, de magára a földbirtokosra is teljesen közömbös, hogy ezek az uradalmi alkalmazottak fizetésük egy részét közvetlenül az uradalmi pénztárból, avagy közvetetten, mint közBégi pótadó czimén onnan áttett összeget a községi pénztárból kapják-e. Sövényházán mindig az az uradalmi tiszt bizatik meg a községi birói szerepben való fungálással, a ki a pusztaszeri majorban az intéző gazdatiszt, mert a községháza részére átengedett uradalmi épület ennek a majornak a tartozéka. A községi birói fizetés czimén azután beállítanak egy tételt a költségvetésbe, a melyről — községi vagyon és községi jövedelmi forrás teljes hiányában — pótadó kirovás utján kell gondoskodni. Végeredményben ez a birói fizetés a hitbizományi uradalomtól élvezett gazdatiszti fizetés. Lehet, hogy pótlék, de az sem lehetetlen, hogy az illető gazdatiszt az uradalmi pénztárból annyival kevesebbet kap, a mennyi összeget községi birói minőségében a községi pénztárból felvesz. Derekegyháza költségvetési előirányzatában egyik állandó kiadási tétel: »a községi orvos szentesi lakására bevezetett telefon előfizetési dij«. Az összes uradalmi községek ugyanis olyan nagy községek, hogy a nagy község területén egyiknek sincs községi orvosa. Derekegyháza községi orvosa egy Szentesen lakó és ottani gyakorló orvos. Sövényháza község 56,000 kat. hold területén egyetlen orvos sincs, hanem a csanyi, kisteleki és sándorfalvai községi orvosok mint csanytelek—sövényházi, kistelek—sövényházi, Sándorfalva—sövényházi orvosok szerepelnek. Az egyes uradalmi majoroknak t. i. az az orvosuk, ki a hozzájuk legközelebb eső községben lakik. Ezeknek a fizetése is beillesztve van a községi kiadások közé, a mi annyit jelent, hogy nem az uradalmi pénztárból közvetlenül kapják fizetésüket, hanem a községi pénztárból; tényleg azonban a hitbizományi uradalom alkalmazottainál végzett orvosi teendőkért kapják ezen díjazást.