Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-472

268 472. országos ülés 1904 Julius 25-én, hétfőn. közigazgatási bizottság valamely vizsgálatot nem tart helyesnek, ujabb vizsgálatot rendel el; erre ujabb felebbezések állnak elő, ugy hogy akár a megyei, akár a községi tisztviselők ügye legalább egy félév alatt, de sokszor évek alatt sem fejezhető he. Nem tartom gyakorlatiasnak a fegyelmi eljárásnak azt a rendelkezését sem, a mely szerint olyan esetekben, a midőn büntető eljárás alá eső cselekmények látszanak fenforogni, a közigazgatási hatóság, illetőleg a fegyelmi hatóság ezt az ügyet csak abban az esetben intézheti el fegyelmi szempontból azonnal, ha már eleve látja, hogy a hivatalvesztés abban az esetben feltétlenül indokolt. Tehát már előre kell a bíróságnak Ítéletet hozni;, mintsem a tulajdonképeni további teendőkre nézve megállapodásra jutna. A legközelebbi múltban hozott törvényeink közül, értvén a közigazgatási törvényeket, egynómelyik régen táplált általános óhajra jött létre és attól az ország közvéleménye sok tekintetben üdvös eredményeket várt. Egy ilyen törvényhozási alkotás az 1903: VI- t.-czikk, mely a külföldieknek az ország területén való lakhatásáról és bejelentési kötelezettségéről intézkedik. Régi panasz volt az országban, hogy külföldről olyan idegen elemek vándorolnak be az országba, s özönlik el annak egynémely vidékét, a mely külföldiek egyrészről a közbiztonsági állapotokat veszélyeztetik, másrészt pedig nem lévén képesek produktív munka által önmaguknak és családjuknak fentartásáról gondoskodni, közgazdasági állapotainkat és a községeknek a vagyoni helyezetét is igen sok esetben megronthatják, Ennek a körülménynek megakadályozására szolgálnak az 1903; V. t.-czikk és az 1903: VIII. t.-czikk, a mely a határrendőrségről szól, s a mely utóbbi törvény által szervezett hatóságoknak lenne a feladata az előbbi törvényeknek az intézkedéseit végrehajtani és az e tekintetben kifogás alá eső állapotokon javítani. Nagyon sajnos, hogy ennek a törvénynek az életbeléptetése mindekkoráig nem történt meg. Az első lépésnek ugyan nyoma van a jelenlegi költségvetésben, a mennyiben — gondolom — az orsovai határrendőrségi kapitányság felállításának költségei már ebben a költségvetésben benfoglaltatnak; ugy, de a törvénynek általánosságban való végrehajtásáról szót eddig még nem hallottunk. Én azt hiszem, hogy amennyiben az 1903 : V. t.-cz. módot és alkalmat nyújtana arra, hogy megakadályozzuk azoknak az elemeknek a bevándorlását, melyek az ország lakosságának és közgazdasági viszonyainak egyáltalában nem válnak előnyére, amennyiben módját ejtené a már bejött és itt ideiglenes lakhatási engedélyt nyert külföldiek letelepülését is ellenőrizni és nyilvántartani, én azt hiszem, hogy ennek a törvénynek ugy közgazdasági, mint közbiztonsági és politikai szempontból is üdvös hatása lenne. A mi pedig a határrendőrség felállítását illeti, ezt megköveteli az ország közbiztonsági állapota. De már itt rá kell, hogy mutassak arra is, hogy ugy az amerikai kivándorlás hatékony ellenőrzése, mint az u. n. nőkereskedés megakadályozása csak ezeknek a szerveknek felállítása utján lenne megvalósítható. Én tehát e tekintetben kérdést intézek a kormányhoz és a magam részéről jelzem pártunk azon álláspontját, hogy mi ezen törvényeknek a végrehajtását sürgős kormányzati feladatnak tartjuk. Ezek voltak azok, a miket a mostani tárgyalás során pártom nevében és megbízásából előadni bátor voltam. Ismételten hangsúlyozom, hogy a most kifejtettek alapján politikai bizalmatlanságból a költségvetést meg nem szavazom. (Helyeslés a szélsöbahldalon.) Sturman György jegyző: Kelemen Béla! Kelemen Béla: T. képviselőház! (Bálijuk!) A midőn a múlt évi november 7-én és 30-án tartott ülésekben az állami és községi adózási viszonyok, s egyéb fontos szocziálpolitikai jelentőséggel biró berendezkedések, a nép megélhetésének előmozditását biztosító intézmények pártom tisztelt vezérének, Kossuth Perencznek kezdeményezésére megbeszélés tárgyát képezték, -a t. miniszterelnök ur azt a kijelentést tette, hogy a kormány minden tagja át van hatva annak fontosságától, hogy az állam a kisebb exiszteneziák érdekében tegyen meg mindent, a mit megtehet, s azt mondotta, hogy a mi a szegény ember közterheinek könnyítésére, s helyzetének javítására vonatkozó kérdéseket illeti, ott abszolúte nincs elvi nézeteltérés közöttünk, ott a konkrét intézkedések terén mindig meg fogjuk találni az egyeztető működés alapját. Ennél az eszmecserénél a községi háztartási terhek kiegyenlítése végett kivethető községi pótadók kérdése is felvettetett, s a midőn én most annak a vármegyének községi adózási viszonyait ismertetem, a mely vármegye lakosai egy részének megbízásából ebben a házban a képviselői kötelességeket teljesítem, akkor oly viszonyokat tárok fel, melyek kell, hogy a létező közállapotok megváltoztatásának elkerülhetlen szükségességéről győzzenek meg mindenkit, a kiben a jogállam követelményei, az igazság és a polgári jogegyenlőség eszméi iránt csak parányi érzék is van, és különösen kell, hogy a belügyi igazgatást ebben a csongrádmegyei ügyben eddigelé követett álláspontjának elhagyására, illetve a kormányt oly konkrét intézkedések megtételére késztessék, melyek által bizonyságot tehet arról, hogy a kis exisztencziákon való segítés és a szegény ember közterheinek könnyítése és javítására vonatkozó kijelentései nem pusztán az üres szóbeszéd keretében mozognak. Mindenki által ismert dolog, hogy a középés kisbirtokos osztályra, a kiskereskedő és kisiparos osztályra nehezedő közterhek között jelentős tényezőt képeznek a községi pótadók és