Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.
Ülésnapok - 1901-470
Í70. országos ülés 1904hogy egyszerre az alelnököknek 4800 koronát, azután 12,000 koronát adunk, melyet az alelnökök eddig sohasem kaptak, ez nem egyezik meg ezzel a takarékossággal, méltányossággal, sem tekintélyünkkel, sem feleló'ségtudatunkkal, a melylyel a nemzet iránt tartozunk. De ez a fizetésemelés, hacsak nem akarjuk átlyukasztani házszabályainkat, házszabályainkba is ütközik, mert azon választott tisztviselők, a kik tiszteletdíjban részesittetnek, azt a tiszteletdijat a ház határozata alapján kapják meg, de az alelnökökre nézve nincsen a házszabályokban semmi határozat, nem is hozatott, nem is inditványoztatott. Nem tudom, talán nagyon viharos időszakban a gazdasági bizottság könnyen megadta és a háznak figyelmét elkerülte, és igy most látjuk, hogy az alelnökök 4800 koronás tiszteletdijat kapnak, sőt most még ezt is emelni akarják azért, mert az állami tisztviselők fizetésemelést kaptak. Polczner Jenő: A király fizetését is emelték! Rakovszky István: Ez nem ok, de ha már egyszer talán olyat tett a ház, a melyben meggyőződésünk a t. túloldaléval nem egyezett meg, ne tegyük ezt másodízben is akkor, midőn saját bizalmunk által odahelyezett tisztviselőkről van szó. A házszabályok 260. §-ában az elnök tiszteletdijáról van rendelkezés, a jegyzői tiszteletdíjról a 272. §-ban, a háznagyéról a 282. §-ban. De sehol sincsen provideálva arról, hogy az alelnökök is fizetést kapjanak. A mit a t. előadó ur mondott, hogy ez a magas díszhez szükséges, erről eszembe jut egy jóakarómnak szava, a kit már évek óta hant föd, s a ki, nagyon jól emlékszem, mint fiatal embernek azt mondta nekem, hogy nem az állás teszi az embert, hanem az ember teszi az állást. Adjon a t. előadó ur ezreket és százezreket, de ha oda nem oly egyén tétetik, a ki arra érdemes, a ki annak az állásnak megfelel, a ki a hozzá szükséges összes tulajdonságokat egyesíti személyében, akkor bármily pompával és fénynyel árasztja el, annak sem tekintélye, sem fénye nem lesz, hanem csak annál kirívóbb lesz, hogy nem illik bele abba a székbe. Ez az okoskodás nem éri meg azt a 24,000 koronát, a melyet a ,t. előadó ur is és a gazdasági bizottság is a ház alelnökeinek akar adni. De, mondom, a házszabályok szempontjából is igy egyszerűen, a nélkül, hogy a házszabályokat módositanók, nem lehet ezt megadni, mert akkor átlyukasztunk olyan elveket, a melyek a házszabályok 260., 272, és 282. §§-ban le vannak téve. A t. miniszterelnök ur a pénzügyi bizottságban is sokalta ezen költségeket és azt az eszmét pendítette meg, az én nézetem szerint egészen helyes eszmét, hogy a főrendiház és a képviselőház bizonyos hivatalainak összevonása által lehetne ezen budgetet apasztani. Én is meg vagyok győződve, hogy ez lehetséges, mert ha én ezt a szabályzatot áttekintem, azt látom, hogy a házelnöki hivatalban, a háznagyi hivajulius 22-én, pénteken. 21 j vatalban, az irodában stb. 63 tisztviselő van a szolgaszemélyzeten és az altiszteken kivül, a mi oly nagy hivatalnoki grémium, a melyet eltartani valóban igen nehéz. Ez a szám folyton ós folyton fokozódni fog, a felelőség pedig mindig kisebb és kisebb lesz, mindig több és több fokozaton át fog megoszlani, mert az a tendenczia nyilvánul, hogy a titkár mellé segédtitkárt, a segédtitkár mellé fogalmazót, a fogalmazó mellé segédfogalmazót, azonfelül tiszteletbeli fogalmazói állásokat fognak rendszeresíteni, hogy a munkát egyik a másikra háríthassa. Ezt nem szemrehányáskép mondom, ez az emberi természetnek és a bürokrácziának közös jellemvonása. Ezen oknál fogva nem fogadhatom el a t. előadó urnak azt az inditványát, hogy a ház alelnökeinek is fizetést szavazzunk meg. Én nem szavazón meg 4800 korona magasságban sem, annál kevésbbé 12,000 koronában, nem szavazom meg azon oknál fogva sem, mert az házszabályainkba ütközik. Méltóztassanak utánanézni, mindenütt vannak határozmányok a fize, ; tésre vonatkozólag, csak az alelnököknél nem. Nem szavazom meg, mert büszke vagyok rá és akarom, hogy továbbra is utalhassunk arra, hogy találkoznak férfiak, a kik talán megszaporodott munkakörrel is egy fényes állást az állás miatt és nem a mellékjövedelmek miatt becsülnek meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez által sokkal nagyobb fényt fogunk árasztani az alelnökök állására, mintha őket tiszteletdíjban részesítjük, a mely semmi esetre sincs arányban sem azzal a fénynyel, a melyet ott ki tud fejteni egy kötelességtudó alelnök, sem azon csekély időveszteséggel, a melylyel az alelnöki állás betöltése jár, (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Kérem indítványaimnak elfogadását. Elnök: T. ház! Én az elnöki székből egyáltalán nem kívánok még véleményt sem nyilvánítani, annál kevésbé kívánok résztvenni e vitában, de egy körülményt fel kell említenem, a mi valószínűleg elkerülte Rakovszky képviselő ur figyelmét. Rakovszky képviselő ur egyik indítványa ugyanis azt tartalmazza: hogy a gazdasági bizottság jelentései, mielőtt a házhoz terjesztetnek, adassanak ki a pénzügyi bizottságnak. Ez házszabályellenes, ezt nem lehet megtenni. Egyik bizottságot nem lehet a másik alá rendelni. A mint a bizottság benyújtja jelentését a házhoz, a ház elhatározhatja, hogy még más bízottságnak is, akár háromnak is kiadja, de hogy a gazdasági bizottság jelentése, mielőtt a házhoz beterjesztetik, a pénzügyi bizottságnak is kiadassák, ez ép ugy nem lehetséges, a mint nem lehet a pénzügyi bizottság jelentését, mielőtt az a házhoz benyujtatík, a jogügyi bizottságnak kiadni. A ház elhatározhatja azt, hogy bármelyik jelentés kiegészíttessék szakszempontból még egy másik vagy harmadik bizottság jelentésével is, 27*