Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-469

174 469. országos ülés WOí- Julius 21-én, csütörtökön. Ha nem lett volna meg a Habsburg-uralom és annak udvarában nem talált volna megvalósítást a magyar királyi udvartartás, megszűnt volna a magyar királyi udvartartás mindenféle tradicziója, a mint megszűnt Zápolya János vagy János Zsigmond kezén, Törvényeink az udvartartás és a királyi székbelyet illetőleg a beállott szomorú viszonyok hatása alatt állanak és a fenforgott viszonyokat elismerni, elfogadni kénytelenek. Nem sürgetik az Önálló magyar udvartartás visszaállítását, csak azt kívánják, hogy a király az ország területén és a lelietó'ség szerint tartózkodjék. De nem ugy, a hogy annak gr. Apponyi Albert beszédében kifejezést ad és a melyet utána több szónok ismételt, hogy régi törvényeink értelmében ő Felsége az évnek ugyanann,) i idejét töltse Magyarországon, mint Ausztriában. Régi törvényeink tüzetes olvasása erre támpontot nem nyújt. A szomorú történelmi változás, a történelmi események vas logikája alatt törvényeink a király ittlakása ügyében igy nyilatkoznak. Csak egynéhány törvényt kívánok felsorolni. Az 1537 : L

VII. törvényczikk azt mondja: »Juxta atiqua regni Secreta Nacta Opportunitate in Ungaria manere constituit.« Már nem mondja, mint 1539-ben Albert király alatt: »habitationem hic faciemus«, sem mint 1792-ben II. Ulászló alatt: »Pro majori partei, hanem: »Nacta Opportunitate.« Az 1569 : XLVI. t.-cz. igy szól: »Pro majori parte inter eos residere vei HÍ tali vicino et opportuno loco, unde fideles regnicolae ad Majestatem Suam pervenire possint.« Vagyis már szomszédos közeli vidékekre és területekre is gondolt. Az 1608. évi — koronázás előtti — XVIII. t.-czikk azt mondja: »Aut si quando id ex certis et gravibus causis facere non posset et diutius longiusque abesset, extunc Majestas Sua Palatino futuro plenariam posestatem attribuat regendi ac adnrjinistrandi.« (Zaj a baloldalon. Halljuk! Ralijuk! a jobboldalon.) Itt a törvény már a hosszas és huzamos távolmaradásra gondol. Az 1723:

VIII. t.-czikk igy szól: »Ubi graviores Europeae curae commode admiserint.« Az 1741: VII. t.-czikk. *Ubi aliarum quoque provinciarum suarum administratio et curae admiserint.« Az 1792 :V. t.-czikk. »In quantum aliarum quoque provinciarum curae admiserint. saepius venire et diutius in eo commorando ampliora regiae benignitatis testimonia edere valeat,« Vagyis az országban való tartózkodás idejének meghatározása — a mennyire egyéb gondjai engedik — az uralkodóra volt bizva, közelebbi időmeghatározásról szó nincsen. (Nagy zaj és ellenmondások a szélsöbaloldalon.) Pap Zoltán: Azt bizonyítgatják, hogy nem is kell! (Zaj.) Kammerer Ernő előadó: Bocsánatot kérek, tessék megvárni konklúziómat; miután ebből vádak kovácsoltattak mindazok ellen, a kiket illet, a történeti igazságot meg kell állapítani. Hellebronth Géza: A Reichsrathba való beszéd! (ügy van! balfelöl. Zaj.) Kammerer Ernő előadó : Gr. Apponji Albert és még inkább Günther Antal t. képviselőtársaim által kifejezett azon nézetet, hogy csak önálló magyar udvartartás felel meg a fennálló törvényeknek, törvényeinkből bizonyítani, sajnos, szintén nem tudjuk. (Folytonosan tartó zaj és ellenmondások a bal- és a szélsöbaloldalon.) B. Kaas Ivor: Német udvartartás kell ugy-e? (Zaj.) Kammerer Ernő előadó: Nem mentem volna be ezen kérdés tárgyalásába, mert nem érintését előnyösebbnek véltem volna, de ha egyszer már felhozatott és ha ebből az önálló magyar udvartartás fel nem állítása miatt többen a legsúlyosabb kötelességmulasztás vádjával illették mindazokat, a kik a dologban érdekelve vannak, kénytelen vagyok röviden e kérdés fejtegetésébe is belemenni. (Zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Közjogunk egész irodalma elismeri a történeti tényt, hogy a magyar királyi udvar 1526 után együvé olvadt a német és 1804. óta az ausztriai császári udvarral. (Elénk ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ugron Gábor: Nem ugy van az! Zápolya Jánosnak tovább volt udvara! Még az sem volt bizonyos, hogy király-e Ferdinánd vagy sem! (ügy van! a szélsöbaloldalon.)

r Kammerer Ernő előadó: Én a közjogi irodalomra hivatkozom. Tessék abból megczáfolni. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: A nagyváradi békéig az sem volt bizonyos, hogy király-e! Nekem ne mondjon ilyent. B. Kaas ivor: Hamisítás az egész beszéd! (ügy van! balfelöl. Nagy zaj.) Kammerer Ernő előadó: Ismerem a magyar nemzet történetét ugy, mint b. Kaas Ivor és szavatolok adataimért. Ne tessék elferdíteni, akkor nem kell helyreigazítani! Nem szívesen teszem. (Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Azon sérelem miatt, hogy az udvartartás közös, a közjogi irodalom nem panaszkodik. Hivatkozhatom Korbulyra, Boncz Ferenezre, Kiss Istvánra, Horváth Jánosra és akárhány más közjogi írónkra. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon : Szégyen! A bécsi udvar számára dolgozik! Menjen a Reichsrathba !) Csak törvényeket czitáltam és a történeti i faktumokat adtam elő. B. Kaas Ivor: Bécsi referens! (Folytonosan tartó zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Kammerer Ernő előadó: Gyenge álláspont az, a melyik nem tudja meghallgatni az érveket. (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) Jászi Viktor azt mondja: (Nagy zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ki az a Jászi Viktor? Micsoda tekintély az?) »Az 1867: XII. törvényczikk, habár a magyar király udvartartása költségeiről szól, még sem akarta kizárni