Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-466

106 4ó'6\ országos ülés IdOh Julius 18-án, hétfőn. szívesen megadom ezt, sőt nagyobb összeget is, csak nem adom meg az adott körülmények között, a jelenlegi kormány előterjesztésére. De, ha nincs is reményem most, a messze jövőre megvan a reményem. A természet rendjén alakult dolgok természetszerűleg jönnek létre. Történhet akármi ezen a földön, a magyar államnak létjog03ultsága van, ezen a földön a magyar egységes nemzeti állam meg fog alakulni, nem fogják azt megzavarni sem nemzetiségi, sem felekezeti ellentétek, mert a nemzeti érdek ezeken mind felül áll. (Helyeslés balfelöl.) Én ebben bizom, bizom, ha azt látom, hogy a nemzeti gondolat erősen buzdul fel, és minden egyes alkalommal a maga küzdelmét hirdetve a harczot felveszi, ha nem is a mai győzelem reményében, de a messze győzelem reményében. A baj csak az, ha feladjuk a reményt ma, és azt mondjuk, hogy nem küzdünk, mert sikerre ugy sem jutunk. (Igaz! "ügy van! a szélsöbaloldalon.) És ne vegye rossz néven az igen t. közjogi ellenzék, ha nekik mondom ezt, az utolsó időkben való magatartása — sértésnek ne vegyék — rám azt a benyomást, tette, hogy a nemzeti gondolattól nincs igazán áthatva, és ha sikert mától holnapra nem látnak, akkor a sikerben már nem biznak. Mert, ha a siker reménye nincs is meg máról holnapra, küzdeni kell a jövőért és a nemzeti gondolat érvényesülni fog. (Helyeslés a baloldalon.) És én bizom abban, hogy a nemzeti gondolat ebben az országban megmozdul, hogy a nemzeti gondolat a maga akaratát előbb vagy utóbb érvényesíteni fogja. Bizom abban, t. ház, hogy ha a Sibilía könyvek első kilönczeért, azután a hatjáért, azután a háromjáért sem lesz megadva az ár, mégis talán az utolsó, a kilenczedik könyv meg lesz véve azért az árért, a melyért megkapható volt a kilencz. Csak kitartani kell, a kilenczedik könyv ára, ha ugyanaz is lesz, de meg lesz adva, mert meg kell, hogy adva legyen a nemzet érdekeire való tekintettel, arra az érdekre való tekintettel, a mely korona és nemzet között ellentétes nem lehet, a mely összhang a nemzet és a korona között a jövő századok felvirágzásának zálogát képezi és a mely kétségtelenül előbb-utóbb kell, hogy érvényesüljön. Ez az én hitem, ez az én reményem. Erre épitve nem. szavazom meg most sem ezen törvényjavaslatot, nem azért, hogy ellentétbe helyezkedjem a koronával, a dinasztiával, csak azért, liogy a nemzeti gondolatot megmozgatni segitsem abból a czélból, hogy az egységes nemzeti államra való tekintettel ebben a kérdésben is a kormány javaslatával szemben állást foglaljak. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Rákosi Viktor jegyző: Eötvös Károly! Eötvös Károly: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ot perczet kérünk!) Elnök: Kívánja a t. ház, hogy az ülést öt perezre felfüggeszszem ? (Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl,) Eötvös Károly: Elsősorban magam is hajlandó vagyok a gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam és társai által beadott elleninditványhoz hozzájárulni; minthogy azonban nincs reménységem, hogy a képviselőház többsége ezt ez idő szerint elfogadja, már ennélfogva is szívesen elfogadom a függetlenségi és 4tí-as párt részéről beadott összes határozati javaslatokat és indítványokat. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Természetes következése ennek, hogy a szőnyegen fekvő törvényjavaslatot, valamint az udvartartási költségvetés illető tételét sem fogadhatom el. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) A t. képviselőház szíves engedelmével ezen elhatározásomat és nézetemet fogom most lehető röviden, a mennyire az idő engedi, indokolni. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt azonban ezt tenném, engedje meg a t. képviselőház, hogy sok jelentékeny fontossága kijelentésére a miniszterelnök urnak, a mely kijelentések legutóbb történtek, egy kissé kitérjek. (Halljuk! Halljuk!) Kitérjek különösem azért is, mert, hogy a törvényjavaslatot és az udvartartási költségvetési tételt nem fogadom el, annak magában a kérdés természetében rejlő tárgyi okain kívül főoka az, hogy a t. miniszterelnök ur politikájával nem értek egyet és miniszterelnöki teendői, működése, eddigi összes viselt dolgai iránt bizalommal nem viseltetem, sem a múltra, sem a jövőre. (Helyeslés a balés a szélsobalól/lalon.) A t. miniszterelnök ur bizonyos gyönyörűséggel, bizonyos kéjérzettel foglalkozott az elmúlt napok egyik én-másikán részint gr. Apponyi Albertnek, részint b. Bánffy Dezsőnek politikai múltjával. Mindkettőnek múltjában igen nagy gyönyörűséggel következetlenségeket fedezett fel és tárt a t. képviselőház elé. Hát ha Ízlése hozta magával a t. miniszterelnök urnak a vitát erre a térre terelni át, megengedem ízlésének jogosultságát ezen a téren .. . Madarász József: De nem irigylem! Eötvös Károly: ... de nem irigylem, — majd megmondom az okát, hogy miért — és szívesen nem is követem ezen a téren. Nem követem pedig azért, mert én elismerem, hogy a t. miniszterelnök ur előtt elég nagy gazdagság állt arra a két államférfiú múltjából, hogy abban a múltban turkáljon, abban a múltban inkonzekvencziákat fedezzen fel, abból a múltból akkor hibás terveket, hibás gondolatokat és hibás intézkedéseket tárjon fel itt a t. képviselőház és az ország előtt, mert hisz mindkét államférfiunak van múltja, elég hosszú az egyiknek, elég gazdag mindkettőnek . . . Hock János: És elég tartalmas is! Eötvös Károly: ... és arról is biztos lehet a t. miniszterelnök ur, hogy sem azok az államférfiak, se tisztelői, se barátai hasonló gazdagsággal a t. miniszterelnök urnak múltjából nem