Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1901-459
332 k§9. országos ülés 1904- Julius 9-én, szombaton. Kammerer Ernő előadó: A szőnyegen forgó javaslat ezen összeget 2 millió koronával emeli és ujabb 10 évi tartamra 11.300,000 koronával irányítja elő. A felemelés indoka azon feltűnő változás, a melyet a pénz vásárlási ereje 1872 óta szenvedett. Ezen változás okozta azon számtalan fizetésrendezést, a mely ugy a közszolgálat, mint a magánszolgálat egész mezején ezen 32 év alatt előfordult, és okozta azt, hogy ma már nincs az országnak olyan eldugott része és vidéke, a hol egy hivatallal, vagy bármi állással ugyanazok az illetmények lennének összekötve, a melyek 32 év előtt kiszabva voltak. Hogy ezek a viszonyok az udvari alkalmazottaknak a körülményeit sem hagyhatták befolyás nélkül, azt hiszem, ezt mindenki természetesnek fogja találni. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Az udvari czivil-alkalmazottak illetményei ez alatt az idő alatt 38%-kal emelkedtek, a nyugdijszükséglet 47°/ 0 kai emelkedett, az udvari alkalmazásban lévő katonai személyzet illetményei 33°/ 0-kal lettek magasabbakká, a testőrségnek az illetményei 39 D /o-kal. Az előre nem látott és vegyes kiadások rovata, a hova a külföldi fejedelmek fogadása, az utazások és a jótékonysági intézkedések tartoznak, 51°/o-kal emelkedett. Gabányi Miklós: Az a kérdés, hol a magyar király udvartartása? Kammerer Ernő előadó: Kérem, majd beszélek arról is. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Ilyen változások mellett nagyon természetes, hogy az udvar, régi kereteiben, a 32 év előtt megállapított költséggel fenn nem tartható, mert ha minden más tétel változatlan maradt is, már az a néhány, a melyet felsoroltam, a személyi kiadások, nyugdijtételek és ezek a vegyes kiadások, a régi egyensúly fentartását meg nem engedik. Már ez sem hagyhat bennünket érintetlenül. Azonban más olyan indokok is támogatják a javaslatot, a melyek a magyar tradicziókat, a mi reményeinket, a mi aspiráczióinkat a legközelebbről érintik. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Ilyen elsősorban a magyar székesfővárosban a magyar várpalota kiépítése. Olyan fénynyel, olyan terjedelemben történik ez, a mely a legnagyobb idők, Nagy Lajos, Zsigmond, vagy Mátyás király kora alatt történt építkezésekkel sem hasonlítható össze, azokat is messze felülmúlja. Gabányi Miklós: Es az ma bagolyvár! Kammerer Ernő előadó: Tapasztalom, t képviselőház, hogy korunk gyors haladása és idegessége a kellő mértékek alkalmazásában nem mindig szerencsés. Szabad legyen azért emlékeztetnem a t. házat azon örömre, a melyet a régi királyi vár első szerény restaurácziója 1749-ben keltett. A romokat akkor építették legelőször át, akkor emelték ott a török idők után az első királyi palotát. Az ekkor rendezett országos ünnepély szónoka a lánglelkü Bajtay Antal volt. — A költői lelkű legjobb magyar, a milyen reményeket és vágyakozásokat, költői szárnyalással fűzött akkor ehhez az eseményhez, azok a mai napig mind beváltak. Olay Lajos: Mind meghiúsultak! Kammerer Ernő előadó: Ö volt akkor olyan jó magyar, mint Olay Lajos, és voltak olyan merész vágyai és reményei is. Ha Bajtay reményeivel hasonlítjuk össze a mai állapotokat, akkor látjuk csak azt az óriási haladást, a melyet a sors kegyelme nekünk engedett és a haladás következetességét... (Nagy zaj balfelöl. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni. (Folytonosan tartó nagy zaj.) Kammerer Ernő előadó: És a haladás következetessége. (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Kérem Gabányi t. képviselő urat, szíveskedjék csendben lenni, különben kénytelen leszek a házszabályok értelmében eljárni. Olay Lajos: Nincs magyar ember az egész udvarban ! Smolen Tónik! Arra nem adunk semmit. (Zaj balfelöl.) Elnök: G-abányi képviselő urat másodszor figyelmeztetem, szíveskedjék a közbeszólásoktól tartózkodni. Felkérem az előadó urat, szíveskedjék folytatni előadását. Kammerer Ernő előadó: Ezt a haladást szertelenségekkel néha meg lehet akasztani, de azért ez következetesen tör előre és legyőzi az ilyen akadályokat. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Lengyel Zoltán ismételten közbeszól.) Elnök (csenget): Lengyel Zoltán képviselő urat másodszor is figyelmeztetem, hogy méltóztassék a házszabályokhoz alkalmazkodni és ne méltóztassék megfeledkezni arról, hogy az ország képviselőházában vagyunk. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Pozsgay Miklós: Majd megfeledkezünk mi még egyébről is! (Nagy zaj.) Elnök : Pozsgay Miklós képviselő urat rendreutasítom, mert az elnöki kijelentéssel szemben nincs joga így beszélni. (Elénk ellenmondások a szélsöbaloldalon.) Okolicsányi Lászlő: így nem fog emelkedni az elnöki tekintély. (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Kammerer Ernő előadó: Folytatom előadásomat, t. ház! (Halljuk! jobbfelöl.) Bár a királyi várpalota és annak felszerelése a magyar szent korona tulajdonát képezi, ezen költségek mégis a czivillistából fedeztetnek. (Nagy zaj és ellenmondások a szélsöbaloldalon.) i Endrey Gyula: Majd megnézzük a zárszámadásokban ! Olay Lajos: Mi építettük, csak most akarják visszafizetni!
