Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-459

í59. országos ülés 19üi Elnök : Ugron Gábor képviselő ur kivan szólani! Ugron Gábor: T. képviselőház! Az eset nem egészen ugy áll, mint azt a t. miniszterelnök ur előadta, hanem ugy, hogy a ház a költségvetés részletes tárgyalását akarta megkezdeni és elhatározta, hogy előbb egy törvényjavaslatot fog letárgyalni, a mely a költségvetésnek egyik tételére kihatással van. Bocsánatot kérek, az a törvényjavaslat, a mely előttünk fekszik és letárgyalandó, az nem egyszerűen a ház határozatától függ. Ezen törvényjavaslat érvényessége és ennek következtében törvényes konzequencziái csak akkor fognak bekövetkezni, ha azt a főrendiház is elfogadta és ő Felsége a király azt szentesitette Mindaddig, a mig ez a törvény szentesítve és kihirdetve nincsen, az a törvény létrejöttnek nem tekinthető. És mivel ezen törvény addig létrejöttnek nem tekinthető, a költségvetésben annak következtében a tételt a képviselőház meg sem változtathatja. Ha a ház helyesen, alkotmányosan és tanácskozásunk rendjének megfelelően akar eljárni, akkor nem teheti azt, a mit a miniszterelnök ur kivánt, hogy a királyi udvartartás költségeinek tárgyalását a költségvetésben megkezdi, aztán félbeszakítja, a törvényjavaslatot tárgyalja, a mikor azt letárgyalta, előveszi megint a költségvetést és azon tételnek tárgyalását folytatja; mert a képviselőház csak abban az esetben folytathatja tovább az udvartartás tételének tárgyalását, ha az udvartartás költségeit megváltoztató törvény már szentesítve és kihirdetve van, Azért azt tanácsolom a t. háznak, méltóztassék ezen pontra nézve addig, a mig a törvény joghatályba lép, a tanácskozást függőben tartani, a költségvetés többi pontjait pedig tovább tárgyalni. Ez az egyetlen mód, a mely megfelel a parlamentáris eljárásnak, a mely egyezik a házszabályokkal és teljesen jogszerű. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon,) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! Számos preczedens szól a mellett, hogy a ház ellenkező eljárást követett, (Zaj. Elnök csenget.) hogy valamely költségvetési tétellel kapcsolatos törvényjavaslat letárgyalása után nyomban szavazott az illető költségvetési tétel felett. Ugron Gábor: Rosszul tette! Gr. Tisza István miniszterelnök: Ennem hiszem, hogy rosszul tette, mert utóvégre is igen jól méltóztatnak tudni először, hogy a költségvetés letárgyalása után következik még az appropriáczionális törvényben a költségvetés tételeinek végleges megállapítása; másodszor méltóztatnak tudni azt is, hogy tökéletesen ugy áll a dolog a törvényjavaslatra, mint magára a költségvetésre nézve, hogy t. i. mind a kettő csak a főrendiház hozzájárulása után és az ő Felsége által való szentesítés után nyerhet jogerőt. Ha tehát a főrendiház valamely olyan változtatást tesz a törvényjavaslaton, a mely kiKÉPVH. HAPLÓ. 1901 1906. XXVI. KÖTET. július 9-én, szombaton. 329 hatással bir magára a költségvetésre is, ez kireparálható magában a házban az appropriáczionálÍ3 javaslatnál, vagy ha ott meg nem történnék, kireparálható a főrendiházban, a melynek ép ugy szavaznia kell a költségvetési tétel, mint a javaslat felett, a mely ép ugy visszaküldheti a képviselőházhoz a költségvetés illető tételét, mint a javaslatot. Ez volt a ház praxisa mindig, ilyen értelemben, szól a ház tegnap hozott határozata, én tehát kérném a házat, — talán most nem is lehetne tenni — ne méltóztassék azt megbolygatni, hanem méltóztassék a tegnapi határozatban megnyugodni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Rátkay László képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Rátkay László: Azt hiszem, a t. miniszterelnök urnak nincsen igaza és egy gyakorlati példával fogom ezt igazolni. A. hiba ott követtetett el, hogy a költségvetésbe magába a felemelt tétel állíttatott be, mert a költségvetésbe csak a régi tételt lehetett volna beilleszteni, azt, a mely törvényileg meg van állapítva. Most kérdem a t. miniszterelnök urat, hogy abban az esetben, ha a felemelt tétel kerül szavazás alá a költségvetésben, mit fog csinálni a képviselőház egy része. Én ugy tudom, hogy van egy párt, a mely elfogadja a régi tételt, de nem szavazza meg a felemelt tételt. Kérem a tisztelt miniszterelnök urat, legyen szíves bennünket felvilágosítani. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Igazán csodálkozom, hogy hozzám fordul felvilágosításért a t. képviselő ur, mert ez már csakugyan nagyon egyszerű dolog. A képviselőház azon t. tagjai, a kik a régi tételt meg akarják szavazni, de a fölemelt tételt nem, a vita folyamán egyszerűen indítványozzák, hogy ne a fölemelt, hanem a régi tétel szavaztassák meg. Rátkay László: Nem kötelesek inditványozni. Gr. Tisza István miniszterelnök: Nem, de ha akarják, megteszik. Lengyel Zoltán: Ismét a házszabályokhoz vagyok kénytelen szólani. Nem egyeztethető össze a házszabályokkal és a tanácskozási renddel ez az eljárás. Itt két egészen különböző dologról van szó. Itt van egy törvényjavaslat, a mely arról szól, hogy ő császári és apostoli királyi Felsége, I. Ferencz József legmagasabb udvartartásának költségei 1902. január 1-től 1911. deczember 31-éig 11,300.000 koronában állapíttatnak meg. Ez egy törvényjavaslat, egy egészen külön álló dolog a királyi udvartartás tételétől. E törvényjavaslat nélkül is lenne a költségvetésben királyi udvartartási tétel és akkor is megilletné minden képviselőt a tanácskozás és a határozathozatal joga. Ez a javaslat 10 évre állapítja meg a költségvetést, az udvartartási tétel pedig mindig a folyó évről szól. Ezt a két különbö/ő dolgot tehát nem lehet összekeverni, de a sorrendet sem lehet megvál42