Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-457

2«8 Í57. országos ülés Í9Ö4 Julius 7-én, csütörtökön. Kubinyi Géza: Gyerekes tempó. (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! jobbfelöl.) Gr, Tisza István miniszterelnök: Hogy a közös vámteriilet kérdésével végezzek, az autoszuggesztiónak egy sajátságos példájával találkozunk a t. képviselő urnái, (Mozgás a baloldalon. Halljuk! jobbfelöl.) midőn mindezen előzmények után előáll és azt mondja, hogy: »Öntudatomban már megvolt a tervezet« — t, i. 1897-ben — »hogy 1907-től kezdődőleg a gazdasági önállásra térjünk át.« Vészi József: Ez nem egészen bizonyos! (Mozgás.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Hát nem egészen bizonyos, sőt talán az ellenkezője egészen bizonyos. (Derültség a jobboldalon.) Vészi József: Én is ugy hiszem. (Mozgás. Halljuk ! jobbfelöl) Gr. Tisza István miniszterelnök: Mert először is, mit keresett akkor a képviselő ur öntudatában az 1907. esztendő? (Ügy van! jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Hiszen annak az akkori javaslatokhoz semmi köze a világon nem volt. (Derültség a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! jobbfelöl.) Az 1907. esztendő a Széll-féle javaslat által került be a kiegyezés kérdésébe. (Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások a szélsobahldalon.) Másodszor pedig, ha a t. képviselő ur öntudatában az volt meg. hogy 1907-ben az önálló berendezkedést csinálhatja meg, hogyan kezdeményezhetett egy olyan megoldást, a melylyel lemondana a magyar nemzet az önálló berendezkedés! jogáról. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Elénk ellenmondások a balés a szélsőbaloldalon. Halljuk Halljuk! jobbfelöl.) Még csak a hadsereg kérdéséről kivánok igen röviden szólni. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur azt mondja, — és pedig ismét egy sajátságos csalódás folytán, mert hiszen az emberileg nagyon érthető, de mégis igen furcsán hangzik azok előtt, a kik figyelemmel kisérik az eseményeket — hogy talán ő volt az első, a ki a múlt év Julius havában annak adott kifejezést, hogy a vezénynyelv kérdése az 1867 : XII. t.-czikkel meg nem oldható. (Mozgás a baloldalon.) Itt nagy tévedésben van t. képviselőtársam, mert ez az argumentáczió dominálta az akkori véderővitát már az 1903. év tavaszának hónapjaiban is. (Ugy van! jobbfelöl.) O azonban csatlakozik ehhez a felfogáshoz és azt mondja, hogy 1867-ben igen bölcsen homályban hagyattak bizonyos dolgok és hogy ezen kormánynak legnagyobb hibája ennek a homálynak eloszlatása. (Ugy van! a szélsöbaloldalon. Zaj. Halljuk! jobbfelöl.) A t. képviselő ur ezzel a homályteonával nagy méltatlanságot követ el Deák Ferenczen és azokon a nagy állam fórfiakon, a kik a kiegyezés nagy művét akkor megalkották. (Ugy van! jobbfelől.) Ugron Gábor: De igaz! (Zaj. Halljuk! jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Deák Ferencz, a kinek mmden szava, minden tette, egész egyénisége, mintha gránitból lett volna kivágva: (Zaj és ellenmondások a szélsöbaloldalon. Halljuk! jobbfelöl) Deák Ferencz lett volna az, a ki homályban settenkedett volna ezekkel a kérdésekkel? (Elénk helyeslés és tetszés jobbfelöl. Nagy zaj és ellenmondások a bal- és a szélsobahldalon. Elnök csenget.) Deák Ferencz lett volna az, a ki azzal állt volna oda a magyar nemzet elé, hogy békét és kiegyezést hozott, de tudta, hogy a viszályok Eris-almáját ott abba &

r homályba rejtette el az intézmények kárára? (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nem, t. ház, Deák Ferencz békét és kiegyezést hozott. (Nagy zaj a bal- és a szélsobahldalon. Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) Lengyel Zoltán: Talán a német hadsereget iktatta törvénybe? (Nagy zaj a ház minden oldalán. Halljuk! jobbfelöl. Elnök csenget.) Szatmári Mór: Azok se voltak csalhatatlanok ! (Zaj. Halljuk! jobb felöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Deák Ferencz békét és kiegyezést hozott. Ezt akart hozni először azért, mert bölcs államférfi volt, a ki az állam érdekében rendet és nyugalmat akart és a ki a békés fejlődés előfeltételeit akarta megteremteni. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Pap Zoltán: Az ország felett mi rendelkezünk! (Zaj. Halljuk! jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Ezt akarta hozni másodszor azért is, mert minden izében becsületes magyar ember volt, a ki a magyar királyt ilyen homályos kérdések által tévútra nem vezette. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélsobahldalon.) Ez a feltevés sértő a magyar nemzetre nézve is, mert a magyar nemzet sokszor állott már megtörötten és gyengén hatalmas ellenfelekkel szemben, és a körülmények kényszere alatt sokszor alkudott meg vágyaival, törekvéseivel, azonban jogai terén megalkuvást nem ismert soha. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a bal- és a szélsobahldalon.) Ugron Gábor: Azért nincs benne a törvényben a német nyelv! (Zaj. Halljuk! jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: És ha semmi egyebet nem tudott is a jövő számára megmenteni: a magyar közjogot, a magyar nemzet jogait épségben hozta vissza minden küzdelemből. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és ellenmondások a szélsobahldalon.) És, t. ház, igy értette is ezt 1867-től a legutóbbi időkig pártkülönbség nélkül minden magyar ember, (Elénk ellenmondások és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tessék példákat mutatni!) A képviselő urak már ismételve mondták azt, hogy hozzak fel erre példát. Megvallom, nem sok reményem volt rá, hogy példát találI jak, épen azért, mert ez annyira köztudomású