Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-456

Í56. országos ülés Í90k Julius 6-án, szerdán. 257 gondolkozásra épen az a körülmény, hogy az egyesülési és gyülekezési jog, a melyek az állampolgároknak sarkalatos jogait képezik, törvényileg szabályozva nincsenek; ezek tisztán a közigazgatási hatóságok önkényétől függnek, és a midőn a közigazgatási biráskodásról szóló törvényt meghozták, gondosan kerülték azt, hogy az ilyen kérdések, a melyek tisztán alkotmányjogi és a polgárok sarkalatos jogait érintő kérdések, a közigazgatási bíróság hatáskörébe bevonassanak. (Az elnöki széket Perczel Dezső elnök foglalja él.) E tekintetben fenn akarta magának tartani a miniszter ur az ő korlátlan diskrecziónárius jogát. Még csak egy hasonló tényre akarok rámutatni, a mely szintén határozott és nyilt törvényszegést képez. Beszterczén a román törvényhatósági bizottsági tagok érdekeik előmozdítására egy önálló klubot alkottak. Ezt a klubot a miniszter ur sógorának, az ottani főispánnak inicziativájára az ottani rendőrkapitány feloszlatta és a klub tagjait kihágásért felelőségre vonatta. T. ház! A kormánynak, illetve a besztercei hatóságoknak ez az eljárása merénylet a polgári szabadság, merénylet a gyülekezési jog ellen. Vancsó Gyula: Miért volt az kihágás! Vlád Aurél: Azért volt kihágás, mert nem tudom, meljik belügyminiszter rendeletet adott ki, a melyben kimondatott, hogy nemzetiségi alapon nem lehet egyleteket alkotni. Vancsó Gyula: Tiszta dolog! Vlád Aurél: Melyik törvényből folyik ez ? (Mozgás a középen.) Köszönettel tartozom különben érte, hogy t. képviselőtársam ezt a kérdést is felvetette; köszönettel tartozom azért, mert ezt az eljárást a miniszter ur a nemzetiségi törvény bevezetésével indokolta; azzal a bevezetéssel, a mely épen az ellenkezőjét mondja annak, a mit a miniszter ur belőle kiolvasni akar.-A nemzetiségi egyenjogúságról szóló törvény bevezetése a jogegyenlőséget mint általános alapelvet mondja ki, a mely korlátozást csak egy tekintetben és pedig a nyelvnek hivatalos használata tekintetében szenved, de a gyülekezés, a politikai pártok alakítása tekintetében megszorítást egyáltalában nem tartalmaz, (Mlenmondások a középen.) a mit pedig a törvény nem tilt, az — legalább mint jogász, ugy tudom — szabad. Vancsó Gyula: Van román politikai párt ? Vlád Aurél: Majd rátérek erre is. A t. képviselő urnak épen ez a kérdése, épen ezen felvetett eszme mutatja, hogy mennyire abszurd a miniszter urnak és t. képviselőtársamnak álláspontja. Azt kérdi, hogy van-e román politikai párt. Hát igenis van, és igenis a miniszter és semmiféle hatalom ennek a létezését meg nem gátolhatja, mert a mint nem lehetett meggátolni, hogy én ezzel a programmal ide bejöjjek, épugy nem lehet majd meggátolni, — a KÉPVH. NAPLÓ. 1901 —1906. XXVI, KÖTET. jövő meg fogja mutatni — hogy még többen ne jöjjenek be ezzel a programmal. Ott lent meggátolhatja a miniszter ur, de itt a parlamentben, ha czélszerünek és helyesnek fogjuk találni, nem fogja meggátolhatni a világon senki és semmi, hogy azt a politikai pártot, illetve programmot itt a parlamentben meg ne valósítsuk. Ez alkotmányjogilag igy áll és ebben a kérdésben bátran felveszem a harczot a ház bármelyik közjogászával. Avagy olyan diszkréczionális jogot, illetőleg hatalmat akar-e adni a miniszternek a képviselő ur, hogy a parlamentben is egy ilyen politikai párt alakulását lehetetlenné tegye ? Azt hiszem, hogy nem. Azt hiszem, hogy a mentelmi jog megvéd a miniszter ur ilyen túlkapása ellen. Lengyel Zoltán: A mentelmi jog csak papíron van ! Vlád Aurél: Sok van nálunk csak papíron. Törvényileg azt megakadályozni egyáltalában nem lehet. Lehet az uraknak az a véleménye, hogy ez helytelen, nem czélszerü, sőt hazafiatlan, de hogy ezt megakadályozzák, arra hatalmuk nincsen. És most áttérek a kormánynak a nemzetiségi kérdésben követett, hangsúlyozott programmjára, a mely kérdést a költségvetési vita folyamán több képviselőtársam is érintett. A mint a tegnapelőtti napon b. Bánffy Dezső t. képviselőtársunk mondta és kinyilvánította, hogy ő a soviniszta magyar politikának, a nemzeti politikának a hive, a mely abban csúcsosodik ki, hogy a nemzetiségek a magyar államba minden tekintetben beolvasztassanak és hogy a nemzetiségek Magyarországon kiirtassanak és ennek a nemzetiségi politikának igazolására azt hozza fel, hogy ez az egyedüli helyes politika, a mely a magyar államnak létét a jövőben is biztosítja. Lengyel Zoltán: Kiirtásról nem beszélhetett ! Azt nem tételezem fel róla! Vlád Aurél: Bocsánatot kérek, b. Bánffy Dezső kategoricze kijelentette, hogy ez az egyedül helyes nemzeti politika, azonban ha tekintetbe vesszük, hogy b. Bánffy egy nagyon fontos kérdésben tévedett és ezen tévedését itt utólag beismerte, hát nagyon is valószínű, sőt én bizonyosnak tartom, hogy ebben a kérdésben is téved. Álláspontjának igazolására azt hozza fel, hogy Európában csak nemzeti államok létezhetnek éB hogy az államok a nemzetiségi eszmének hatása alatt alakulnak. Bizonyos tekintetben igaza van báró Bánffynak. Igazolja a történelem azt, hogy a nagy német birodalom, hogy Olaszország a nemzetiségi eszmének behatása alatt keletkezett, ámde nem lehet azt állítani, hogy csak a nemzetiségi eszme volt az, a mely ezt az államalakuläst létrehozta, hanem egészen más tényezők is játszottak közre. Molecz Dani: Nemzeti eszme i Vlád Aurél: A nemzeti eszme nálunk, legalább legális definiczió szerint, politikai nem83