Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1901-452
452. ORSZÁGOS ÜLÉS 1904 Julius 1-én, pénteken, Perczel Dezső, közben báró Feilitzscb. Arthur elnöklete alatt. Tárgyai : A jegyzőkönyv hitelesítése. •— A függőben lévő indítványok és interpellácziók jegyzékének felolvasása. — Az 1904. évi állami költségvetés tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: gróf Tisza István, Berzeviczy Albert, Tallián Béla, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 40 pereskor.) Elnök: T, ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Hertelendy László jegyző fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat Dedovics György, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Rákosi Viktor jegyző jegyzi. Fel fog olvastatni az utolsó ülés jegyzőkönyve. Hertelendy László jegyző (olvassa az 1904. évi június hó 30-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Kérdem: van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyvre nézve ? (Nincs !) Akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. A házszabályok értelmében a hónapban az első ülés lévén, fel fog olvastatni a függőben lévő interpellácziók és indítványok jegyzéke, Dedovics György jegyző (olvassa a függőben lévő interpellácziók és indítványok jegyzékét). EJnök: Tudomásul vétetik. Áttérünk most, t. ház, az 1904. évi állami költségvetés (írom. 554) általános tárgyalásának folytatására. A tárgyalás során következik? Rákosi Viktor jegyző: Udvary Ferencz! Udvary Ferencz: T. képviselőház! Egy milliárdnál nagyobb költségvetés fekszik a há2 előtt, természetes tehát, hogy az ehhez való szólás jogával én is élni kívánok. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Teszem pedig ezt azért, mert ezen költségvetés általános tárgyalása folyamán azt láttam, hogy végre-valahára odajutott a magyar törvényhozás, hogy nemcsak teoretikus kérdésekKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906 XXVI. KÖIBT. kel kíván foglalkozni, hanem a dolog praktikumába is bele akar nyúlni. Hogy ezt milyen módoo kell tenni és hogy a kilátásba helyezett előnyök megvalósithatók-e, ezt leszek bátor rövid szavakban jelemi. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) A költségvetés tárgyalása folyamán elhangzott több beszéd, a melyek a magánhitelügy kérdésével foglalkoztak. E/.ekre vonatkozólag mintegy válaszképen hallottuk tegnap gr. Tisza István miniszterelnök ur nyilatkozatait, hogy ugy mondjam, fejtegetéseit, a melyek rendkívül érdekesek voltak és quasi bi/onyos ígéreteket tartalmaznak. Hogy mennyit érnek ezek az ígéretek, azt megpróbálom kimutatni. (Halljuk! Halljuk!) Természetes dolog, t. ház, hogy nálunk Magyarországon az ilyen rideg száratételekkel való foglalkozás nem igen szerez keilő szórakozást, de nem térhetünk ki előle, ha egy milliárdos költségvetéssel állunk szemben. Azt kívánja a többség, hogy a költségvetés tárgyalása lehetőleg simán menjen végbe és félretéve minden törekvést, a takarékossági szempont mellett, melyet a miniszterelnök ur hangoztatott beköszöntő beszédében, mi is sikra szálljunk. Tanácsokat is adnak t. képviselőtársaink a túloldalról, hogy a nagy megterhel te test hogyan fogjuk elviselni. Az természetes, hogy a magánhitelkérdését lehetőleg összhangzásba kell hoznia ránk nehezedő súlyos teherviselési képességgel. De hogyan is vagyunk, t. képviselőház, a magánhitel kérdésével ? A t. miniszterelnök ur tegnapi beszédében kiemelte azt, hogy szükséges a hitelnek könnyen hozzáférhetősége; ez igaz. Azt mondta továbbá: szükséges a hitel olcsóvá tétele; ez is igaz. A vége azonban az, hogy csináljunk még egy bankkal többet. T. képviselőház ! Ha a magánhitel kérdé19
