Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-451

45i. országos ülés 1904 június 30-än, csütörtökön. 137 Ugron Gábor: Nagyszerű! Határidőre, ugy-e! Molnár Jenő: így nem lehet dolgozni! Ugron Gábor: Egy csizmát nem csinálnak meg három nap alatt! (Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök: Kérem Ugron képviselő urat, méltóztassék csendben lenni. Gr. Tisza István miniszterelnök: Az alkotmány és a törvények uralmának teljes épsége szempontjából mi szükséges? Az, hogy a háznak és a törvényhozás minden faktorának alkalma, legyen erre az egész rövid, gondolom egy paragrafusos javaslatra nézve, a melyet mindenki jól ismer s a melyre nézve tisztában lehet mindenki magával, a melynek tartalmát vitattuk is már és még vitatni fogjuk nem tudom hányszor, a maga akaratát kinyilatkoztatnia. Ha ezt óhajtják a képviselő urak, keressünk reá módot, erre nem szükséges hosszú vitatkozás, ez az akaratnyilvánítás rövid idő alatt megtörténhetik. (Zaj a báloldalon.) Ha ez a képviselő uraknak nem tetszik, akkor ne tegyenek a kormánynak szemrehányást azért, hogy az önök magatartása miatt lehetetlen ezt a kérdést ugy elintézni, a hogy kellene. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljak! a jobboldalon.) Polónyi Géza: Törvényszegés/ Einök: Csendet kérek ! Gr. Tisza István miniszterelnök: A képviselő urak újra meg újra visszajönnek arr.i a kérdésre, hogy mi fog történni, ha a kiegyezési javaslatoknak parlamenti elintézése Ausztriában állandó nehézségekbe talál ütközni. (Halljuk! Halljuk!) Erre a kérdésre újra meg újra csak azt felelhetem, hogy nem a kormánynak, de a nemzetnek érdeke az, hogy magunknak arra az időpontra, a midőn oly fontos gazdasági érdekei lesznek koczkán ennek az országnak, a szabadkezet minden irányban fentartsuk; ós csak ismételhetem azt, a mit már egy izben mondottam, hogy garanczia rejlik abban, ha én valamely törvénynyel egy rajtam kivül álló más faktornak az akaratát tudom megkötni. (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Tisza István miniszterelnök: De ha én magyar törvénynyel, a magyar törvényhozással a magyar nemzet akaratát kötöm meg, ezt a világon sehol sem fogják garancziának, hanem ezt békónak fogják nevezni, (Ugy van! Ugy van! jobb/elől.) én pedig békót rakni ennek az országnak kezére nem akarok és nem fogok. (Hagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon. Egy hang a szélsöbaloldalon: A kormány köti meg, nem ön! Zaj. Elnök ismételten csenget.) És azt tartom, hogy itt az egyedül helyes politika az, és hogy itt az ország érdeke kizárólag azt kívánja . . . (Nagy zai a szélsőbaloldalon. Kecskemétiig Ferencz képviselő ismételten közbekiált.) Elnök : Kecskeméthy Ferencz képviselő urat másodszor figyelmeztetem, hogy ne méltóztassék közbeszólani ! Gr. Tisza István miniszterelnök: . . . hogy a magyar törvényhozás szabad akaratelhatározására a tért minden irányban szabadon hagyjuk. (Helyeslés a jobboldalon.) Hiszen, t. ház, én értem a t. képviselő uraknak eljárását, mert a képviselő urak a külön vámterület álláspontján vannak ; látják, hogy az ország többsége és a ház többsége a közös vámterület álláspontján áll. (Zajos ellenmondások a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Az ország többsége, nem! Még a házban sincsenek többséglen! Szegeden miért bukott meg Rónay? Nagy zaj. Halljuk! jobbfelől. Elnök csenget.) Ne disputáljunk most azon, hogy az ország többsége mit akar, hiszen azt most csakugyan bajos volna konstatálni, (Mozgás jobbfelöl.) de maradjunk meg a mellett, hogy a ház többsége a köxös vámterület álláspontján áll. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Hogy tudja ?) Nagyon természetes, hogy a t. képviselő urak a maguk teljesen jogosult politikai czélját csak ugy érhetnék el s a maguk meggyőződését csak ugy vihetnék keresztül, ha egy kelepczét állítanának a közös vámterületet jobbnak tartó többség számára, a mely azután ezt abba a kényszerhelyzetbe juttassa, hogy ne azt tegye, a mit jónak tart, hanem lépjen a külön vámterület útjára, a melyre pedig szemben egy Ausztriával köthető méltányos egyezséggel mi az ország gazdasági érdekei szempontjából lépni nem kivánunk. Ugron Gábor: De csak törvényesen lehet azt az egyezséget megcsinálni! (Zaj. Halljuk ! jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: A képviselőház többsége nem szorult ilyen mesterséges kibúvó ajtókra, hogy a különálló vámterülethez jusson. A mely perczben ez lesz meggyőződése a törvényhozás többségének: egyszerűen élni fog a törvényekben lefektetett jogával és meg fogja valósítani a különálló vámterületet. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Addig azonban, a mig meggyőződésünk meg nem változik, a mig azt tartjuk, — és lesz alkalmunk ezt majd érvekkel is támogatni — hogy ennek az országnak igen fontos gazdasági érdekeit tenné ma koczkára a külön vámterület behozatala: addig semmiféle ilyen kelepczébe belemenni nem fogunk, hanem igyekezni fogunk azt, a mit az ország érdekében állónak tartunk, megvalósítani, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) megvalósítani azon szuverén törvényhozási jog igénybevételével, a melyet a magyar nemzet számára a törvény biztosit, a melyről a magyar nemzet le nem mondhat és a melyet semmiféle mesterkélt törvénymagyarázattal eldisputálni nem lehet. (Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! jobbfelöl.) Olay Lajos: Ugy történik minden, a hogy Bécs parancsolja! (Nagy zaj. Halljuk! jobbfelöl.) Elnök: Csendet kérek ! B. Kaas Ivor: Hátha rosszak lesznek a kereskedelmi szerződések ? (Zaj. Halljuk! jobbfelöl.) KÉPVB. NAPLÓ. 1901 1906. XXVI. KÖTET. ;s