Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-451

június 30-án, csütörtökön. 135 1/51. országos ülés 190b tét, mélyreható különbség nem fordult elő. I Egyes részletkérdésekben más utat választottunk, de épen azt magyarázom, hogy a mit mi most csinálunk, azt kezdeményezte, mert helyesnek és czólszeriinek tartotta, a Széli-kormány; és gróf Apponyi Albert ellen csak annyiban irányul ezen okoskodásom, mert le kell belőle vonnom, azt a konzekvencziát, hogy ő, mint a Széli-kormányt támogató szabadelvű pártnak egyik oszlopos tagja, mindezen intézkedéseket helyeselte akkor, a mikor a Széli-kormány terjesztette elő és csak most támadnak fel benne gyanú, aggodalmak és sötét gondolatok, a mikor a Széli-kormány helyét a jelenlegi kormány foglalta el. (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) És, t. ház, ezt az igazságot konstálnom kell (Folytonos zaj. Halljuk! Halljak! Elnök, csenget.) az udvartartás költségeire vonatkozólag is. Mert hiszen a jelen kormány e téren sem tett semmi egyebet, mint hogy fentartja a Szélikormány által még 1902-ben benyújtott törvényjavaslatot. Azt teljes joga van mindenkinek jónak vagy rossznak tartani. De magyarázatra szorul a ház olyan tagjainak eljárása, a kik jónak tartották a javaslatot addig, a mig a Szélikormány állt az ügyek élén . . . (Ugy van! Ugy van! a jobbbaloldalon. Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Gabányi Miklós: Hol a magyar udvartartás? Elnök (csenget): Kérem Grabányi képviselő urat, méltóztassék csendben lenni. (Zaj a balés a szélsöbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbról.) Gr. Tisza István miniszterelnök:... s a kiknek aggályai az ügy ellen csodálatosképen akkor támadtak fel, midőn az e padokon ülő személyekben változás állt elő. (Mozgás balfelöl.) Ezen szorosan pénzügyi természetű vádak után meg kell még emlékeznem főleg gr. Apponyi Albertnek, de talán raás t. képviselőtársaimnak is azon vádjáról, a mely a kormánynak az 1899 : XXX. t.-czikk kezelése körüli eljárása ellen irányul. (Halljuk! Halljuk!) Az 1899 : XXX. t.-czikket én helyeseltem, megszavaztam; abban igen helyes akczió, igen helyes közgazdasági törekvés nyilvánult meg s annak segélyével egy igen fontos közgazdasági érdeket lehetett megóvni, t. i. azt, hogy a magyar nemzetnek szabad kéz biztosittassék a közgazdasági politika terén az egész vonalon, s hogy a magyar nemzet csak azon esetben kösse meg ezen szabad kezet, ha ennek előfeltétele gyanánt olyan uj vámtarifa jön létre, a mely teljesen megóvja a magyar termelés jogosult érdekeit is, ugy hogy azután minden további gazdasági akcziónak alapját ez az uj autonóm vámtarifa képezhesse. Ismétlem, ezt a gazdasági czélt és ezt a politikai gondolatot helyeseltem, helyeslem ma is, s örülök rajta, hogy ez a törvény annak idején meghozatott, örülök rajta, mert megteremte lényegileg gyümölcsét s elértük vele azt a gazdasági czélt, a mely mindnyájunknak szeme előtt lebegett, mert habár nem is törvényerőre emelve, de mint kész operátum itt fekszik előttünk az autonóm vámtarifának egy olyan szerkezete, a melyet tényleg alapul vehetünk, veszünk és fogunk is venni minden, a jövőre vonatkozó tárgyalásánál. Polónyi Géza: Törvény nélkül? (Zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) B. Kaas Ivor: Hát ha Ausztria nem fogadja el! (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Halljuk 1 Halljuk! jobb felöl. Elnök csenget.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Hogy alakultak a viszonyok 1899 óta napjainkig ? Beállott a parlamentarizmusnak teljes megrekedése Ausztriában, egy bizonyos időpontban beállott az minálunk is és hosszú időn keresztül egyik parlament sem volt abban a helyzetben, hogy az 1899 : XXX. törvényczikkben emiitett javaslatokat letárgyalhassa, elvethesse, vagy elfogadhassa, (Zaj a szélsöbaloldalon.) s habár hosszú idő után — nagyon szívesen elismerem, hogy ez a képviselő urak hazafiságának köszönhető — a magyar parlament munkaképességét visszanyerte, fájdalom, azonban Ausztriában ma sincs semmi reménység arra, hogy ezek a kérdések most sürgősen elintézhetők legyenek. B. Kaas Ivor: Hát mi lesz ? Nagyon érdekes ! Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Ha érdekes, méltóztassanak türelemmel lenni. Már pedig a világ nem teszi meg azt a szívességet sem a magyar, sem az osztrák obstrukczió kedveért, hogy megálljon addig, a mig megelégeltük az obstrukcziót, nem várja meg, hogy a mi érdekeink szempontjából szükséges törvényhozási lépéseket megtehessük. A világ a maga (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon. Elnök ismételten csenget.) súlyos, kérlelhetetlen elefántlépéseivel keresztülgázol mindazokon, a kik elég könnyelműek, elég meggondolatlanok, hogy annak utján keresztbe feküdjenek. Ily körülmények között eminens és kardinális fontosságú kötelesség mindazokra nézve, a kik felelősek ennek az országnak sorsáért, a kik felelősek ennek az országnak érdekeiért, eminens és kardinális fontosságú kötelesség, hogy ugyanazt a gazdasági politikát, a mely az 1899 : XXX. t.-czikkben le van rakva, igyekezzenek megvalósitani, igyekezzenek elérni, de az utat, a módot ós az eszközöket illetőleg alkalmazkodjanak a megváltozott gazdasági helyzethez, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem lehet.) Olay Lajos: Alkotmány- és törvényszegés! (Zaj.) Igen! Alkotmány- és törvényszegés! (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Endrey Gyula: A külön vámterületet kell megcsinálni! Elnök (csenget): Csendet kérek! Gr. Tisza István miniszterelnök: És ezt a czélt el is lehet érni és el is fogjuk érni akként,