Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-451

451. országos ülés 190b / Tehát nemzeti kulturális politika, igenis. Minden, a mi az állam eszközeivel történik, a magyar kultúra érdekében kell, hogy történjék; de e mellett teljesen biztosított szabad mozgás az itt lakó nemzetiségek kulturális törekvései számára azon határokon belül, a mely határokat a magyar államhoz való hűség és ragaszkodás és az ; államnyelv iránti köteles tisztelet előír. Épen ezért teljesen igazat adok t. barátom azon kijelentésének, hogy a feladat nem az a röpke jelszó, mert hiszen ez a rendes észleleti tapasztalat nemcsak nálunk, hanem mindenütt, hogy ha érezzük a bajt, ha kellemetlenül érinte­nek bizonyos jelenségek, a legritkább esetben veszünk magunknak fáradtságot, hogy kinyomoz­zuk ezen bajok forrását és a gyógyitással le­menjünk azoknak gyökeréig, hanem egy röpke jelszót találunk fel, a melylyel azután csak a legritkább esetben fogunk a szeg fejére ütni. Ugyanez áll arra a jelszóra, a mely a, nemzeti­ségi törvény revíziójára vonatkozik. Én, t. ház, ezt nem tartom szükségesnek. Endrey Gyula: Mindjárt gondoltuk! (Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Ezt igen nagy politikai hibának tartanám, de igenis azt tartom, hogy kormányzati és törvényhozási in­tézkedések egész sorozatával el lehet érni azt a czélt, a melyet el kell érnünk, a hazafiatían, hazaellenes izgatások megfékezését és az állami felügyeletnek kellő érvényesülését mindazon nagyfontosságú közintézményekben, a melyeknek nevelő, fejlesztő hatása a honpolgárok felnövő nemzedékeire óriási fontossággal bir és^ ezért az államra nézve közönyös nem lehet. (Elénk he­lyeslés a jobboldalon.) Az a javaslat, a melyet t. barátom, a köz­oktatásügyi miniszter ur már egy ankét elé bocsátott és a mely, remélem, mentül rövidebb idő alatt mint kész törvényjavaslat fog a ház előtt feküdhetni, igen jelentékeny, igen messze­menő lépést tesz ebben az irányban, nem ve­szélyeztetve a nemzetiségeknek jogosult érdekeit, nem konfiskálva az ő jogaikat, hanem biztositva az állam számára azokat az eszközöket, a me­lyekkel azután letörhetünk a jogokkal való min­den visszaélést. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Másik feladat a büntetőtörvénykönyv meg- j felelő részeinek revízió alá vétele. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, hogy ez oly kérdés, a melynek kezelése igen nagy gondot igényel. Mert a büntetőtörvénykönyv idevágó dispozi­cziójának szigorítása, ha túlmegy a kellő hatá­ron, és kiváltkép ha nem dinstingvál kellően az izgatások különböző nemei között, igen könnyen vonhatná maga után a politikai élet szabad lüktetésének is oly megszorítását, a melyhez én a magam részéről segédkezet nyúj­tani soha sem akarok. Mert a politikai párt­harczok terén még a szabadosságot is — bizo­nyos határig — jobban szeretem, mint a küzde­iunius 30-án, csütörtökön. 131 lem szabadságának túlságos megkötését. (Helyes­lés a jobboldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon.) De ez ne tartson vissza attól, hogy azután érdemük szerint járjunk el a magyar állam és a magyar társadalom ellenségeivel. (Helyeslés.) Ma a büntetőtörvénykönyvnek, kivált e törvény­könyvnek az egyenes felhívás és a gyülekezet fogalmára vonatkozó dispozicziói, és az a tarta­lom, a melyet a judikatura gyakorlata vitt be a jogi definicziókba, jóformán védtelenné teszik az államot minden támadás, minderi izgatás, min­den ily tevékenység ellen, a mely csak annyira óvatos, hogy a legbrutálisabb őszinteséggel nevén ne nevezze a gyermeket. (Mozgás.) Ezen segí­teni kell, ezen segíteni akarunk, és a kormány igenis tervbe vette a büntetőtörvénykönyv e szakaszainak megfelelő revízióját is, de tervbe vette akként, hogy a szigorítás csak az állam­ellenes és csak a társadalmi rend felforgatására irányuló izgatások ellen forduljon. (Élénk he­lyesles a jobboldalon.) Végül a kormányzati politika terén is nyil­vánulnia kell egyfelől a magyar állam élesen látó szemének és figyelmének s a magyar állam­nak sújtó és gondozó kezének. Mi nagyon is gavallérosan kezeltük eddig ezt a kérdést. (Mozgás.) A magyar állam szemet hunyt min­dig azon titkos izgatásokkal szemben, (Hall­juk ! a baloldalon.) a melyek ebben az irány­ban előfordultak és azt hiszem, a magyar kor­mányzat az összes európai államok kormányai között a legkészületlenebb, a legvédtelenebb abban a tekintetben, hogy felfedezze, meglássa és megtorolja ezeket az üzelmeket, (ügy van!) Ezen kell segíteni. (Mozgás a szélsőbaloldálon. Egy hang: Miért nem segítettek?) T. barátom nem fogja a részleteket meghallani; azt hiszem, nem is fogja kérdezni; de jelezni kívánom igenis azt, hogy a magyar államnak az államrendészeti feladatok terén sokkal intenzivebb tevékenységet kell kifejtenie (Élénk helyeslés a jobboldalon.) abban az irányban, hogy ezeket az üzelmeket felfedezhesse és büntethesse. (Elénk helyeslés a jobboldalon,) Másfelől, ismétlem, ez országban élő idegen ajkú polgártársainknak érezniök kell a kormány gondozó kezét is, érezniök kell egy becsületes és czélszerü közigazgatásban. (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldálon: Éz az ! Halljuk ! Halljuk ! a jobbóldalon. Elnök csenget.) Érezniök kell egy, az idegen ajkú lakosság jogosult gazdasági érde­keit is felkaroló és istápoló bölcs kormányzati politika megnyilatkozásaiban, hogy itt a magyar államnak nem mostohagyermekei, (Élénk he­lyeslés.) hogy a magyar állam egyenlő szeretet­tel öleli őket magához abban az esetben, ha igazán, hátsó gondolatok nélkül hű polgárai ennek az államnak, (Elénk helyeslés a jobb­oldalon.) Pap Zoltán: Eddig túlságosan ölelgette! Gr. Tisza István miniszterelnök: És végül egész kormányzati, parlamenti és törvényhozási 17*

Next

/
Thumbnails
Contents