Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-427

'64 427. országos ülés 1904 május 13-án, pénteken. tatnék talán a fegyelmi szabályzatnak megvál­toztatásáról is gondoskodni, mert a jegyzők mai fegyelmi szabályzata egyáltalában nem elégíti ki a modern kor igényeit. Ma a községi jegyző teljesen az alispán önkényének van kiszolgál­tatva, a felebbezési fegyelmi fórum a közigaz­gatási bizottság, s ba e két fórum ítélkezett — és pedig rendszerint az alispán befolyása szerint szokott ítélkezni — akkor nincs mód még arra sem, bogy az a szegény jegyző még egy harma­dik fórumhoz is fordulhasson. Ennélfogva azt kérem a t. miniszterelnök úrtól, bogy ba figye­lembe méltóztatik venni Hellebronth Géza t. képviselőtársam módositványát, akkor méltóztas­sék egyúttal a nyugdijszabályzat elkészítése al­kalmával a fegyelmi szabályzat elkészítéséről is gondoskodni. Különmódositványt nem nyújtok be. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kíván valaki a kérdéshez szólni ? Senki sem jelentkezvén, a vitát bezárom. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! Azt hiszem, hogy az összes most felvetett kér­dések a közigazgatás végleges rendezésével kap­csolatban döntendők el, ugy a fegyelmi ügy ujabb szabályozásának kérdése, mint a törvény­hatósági tisztviselők és a községi jegyzők nyug­dijalapjának kérdése is. Az ügy jelen stádiumá­ban nem tartanám időszerűnek ezzel foglalkozni, még kevésbbé tudnék arra vállalkozni, hogy záros határidő alatt még a folyó évben törvényjavas­latot nyújtsak be ez irányban. Hagyjuk a kér­désnek megbeszélését és végleges rendezését a közigazgatás általános reformjának idejére. Most kérem a javaslatot változatlanul elfogadni. (He­lyeslés jobbról.) Elnök: Következik a szavazás. Két módositvány van beadva: egy határo­zati javaslat és egy külön álló indítvány. Helle­bronth képviselő urnak határozati javaslata külön fog szavazásra feltétetni, ellenben Szalay képviselő urnak indítványa egyenes ellentétben állván a szakaszszal, a melynek törlését indít­ványozza, a mennyiben a szakasz változatlanul elfogadtatik, Szalay képviselő urnak indítványa elesik. Hozzájárul a ház a szavazás ilyen mód­jához? (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, hogy a szakaszt Sza­lay László indítványával szemben változatlanul elfogadja-e, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a szakaszt változatlanul elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) A többség a 11. §-t eredeti szö­vegében változatlanul fogadván el, Szalay László indítványa elesik. Következik Hellebronth Géza határozati javaslata, a mely következőkép szól (olvassa): Utasittatik a magyar királyi belügyminiszter, hogy a jegyzői nyugdíjügy országos egyöntetű rendezése czéljából még ez év folyamán törvény­javaslatot terjeszszen be. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a határo­zati javaslatot, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a határozati javaslatot el­fogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház a javaslatot nem fogadja el. Következik a 12. §. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 12. §-t). Rákosi Viktor jegyző : Darányi Ferencz! Darányi Ferencz: T. képviselőház! Már az általános vita alkalmával voltam bátor a 12-ik §-nak elhagyása vagy legalább is módosítása iránt felszólalni. Ezen felszólalásomra a t. miniszterelnök ur a többek között a következő­ket volt szíves mondani, hogy t. i. szabályren­deletet fog kibocsátani, a mely szabályozza, illetőleg korlátozza a jegyzői magánmunkálatok körét. Erre vonatkozólag azt mondotta a mi­niszterelnök ur, hogy ezen szabályrendeletnek hivatása as lesz, hogy preczize megállapítsa a magánmunkálatok körét, tehát megakadályozza azt, hogy oly bonyolultabb, vagy vitás jogi ügyek is erre a térre tereitessenek, hol már csakugyan a zugirászat jellegével bírna a jegyzői munká­lat, másodszor megállapítaná preczize a dijakat stb. Tehát a t. miniszterelnök urnak az állás­pontja az, hogy a jegyzői mágánmunkálatok köre szabályozandó. Ezen kérdés lényegére nézve a t. miniszter­elnök úrral tökéletesen egyetértek és ép ezért abban a reményben élek, hogy mikor ezt a kérdést én e törvényszakasz módositáia által kívánom orvosolni, hogy a t. miniszterelnök ur szíves lesz az én módosításomat elfogadni, mert, a mint előbb mondám, a lényegre nézve töké­letesen megegyezünk. Ha a t. miniszterelnök ur ezzel csakugyan komolyan azt akarta mondani tegnapelőtti felszólalásában, bogy a bonyolult ügyek kezelése a jegyzői magánmunkálatok köréből kiveendő, akkor mi akadálya sem lehet annak, hogy szíves legyen módosításomat e te­kintetben elfogadni, mert az én módosításom semmi mást nem czéloz, mint azt, hogy ne pátenssel, ne miniszteri rendelettel, ne minisz­teri diskréczióval szabályoztassék ezen fontos országos és jogi kérdés, hanem szabályoztas­sék a r törvényszakasz rendelkezésével. Én a határt módosításomban megvonom, megvonom pedig akként, hogy a jegyzői magán­munkálat köréből kizárandónak tartom azt, a mi bonyolult kérdés és kizárandónak tartom azt, a mi az érték szempontjából nagyobb káro­sodást okozhat. Tehát először érdemi szempont­ból tárgyalom a kérdést, másrészt az érték szempontjából. Igaz, hogy az érték szempontja majdnem mellékes, sokszor illuzórius, mert a szegény emberre nézve 20 korona nagyobb értékű lehet, mint egy gazdag emberre egy millió korona. Mindazonáltal ez már az életben oly baj, melyét végleg kiküszöbölni nem lehet, tehát szükségesnek tartom, hogy e tekintetben bizonyos korlátokat állítson fel a törvény. Módosításom e tekintetben következőkben szól: »A községi és körjegyző telekkönyvi ügy-

Next

/
Thumbnails
Contents