Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-427

42?'. országos ülés 190í viselő ur által beadott módositvány, mely szintén kiegészítés s a mely az első bekezdés után való beszúrásra vonatkozik és azután külön tétetnek fel szavazásra Hellebronth Géza, Horváth Gyula és Babó Mihály képviselő urak módositvanyai. Hozzájárul ehhez a t. ház? Babó Mihály: T. ház! A kérdés feltevéséhez kérek szót. A miniszterelnök ur nyilatkozata után az én módositványom második része tulajdonképen tárgytalanná válik, mert annak a czélja nem volt más, mint az, hogy kifejezést nyerjen az a felfogás, hogy nem tisztán most a törvényjavaslat és majdan törvény életbeléptetésekor kérelmezhető, hanem akkor is kérelmezhető és tárgyalandó, ha az iránt előterjesztés történik. Miután a miniszterelnök ur nyilatkozata is igy értelmezi a szakaszt, a második módositványomat visszavonom. Elnök: Miután Babó Mihály képviselő ur második indítványát visszavonta, felteszem most a kérdést: elfogadja-e a ház a törvényjavaslat 4. §-át eredeti szövegében, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a szakaszt eredeti szövegében elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt eredeti szövegében elfogadta. Következik gr. Tisza István belügyminiszter urnak módosítása és kiegészítése, a mely fel fog olvastatni. Szőts Pál jegyző (olvassa). Elnök: Hozzájárul a t. ház ezen kiegészítéséhez ? (Igen!) Akkor a módositványt egyhangúlag elfogadottnak jelentem ki. Következik Babó Mihály képviselő ur módositványa, a mely az első bekezdés után közbeszúrandó kiegészítést tartalmaz. Fel fog olvastatni. Szőts Pál jegyző (olvassa): Elnök: Hozzájárul a ház Babó Mihály képviselő ur indítványához ? (Igen!) Akkor a kiegészítést a ház által egyhangúlag elfogadottnak jelentem ki. Következik Hellebrontb Géza képviselő ur módositványa. Kérem a felovasását. Szőts Pál jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, hogy ezen most felolvasott kiegészítést elfogadja-e a t. ház, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a most felolvasott kiegészítést elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség, tehát a t. ház a kiegészítést nem fogadja el. Következik Horváth Gyula képviselő módosítása. Kérem felolvasni. Szőts Pál jegyző (olvassa a módosítást). Elnök: Kérdem a t, házat, hogy a most felolvasott módosítást elfogadja-e; igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik a módosítást elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség, a ház tehát a módosítást nem fogadta el. Következik az 5. §. KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXV. KÖTET. május 13-án, pénteken. 57 Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa az 5. §4). Elnök: Kíván valaki szólani? Rákosi Viktor jegyző: Horváth Gyula! Horváth Gyula: T. ház ! Az 5. szakasz a jegyzők és segédjegyzők javadalmazásának állami kiegészítéséről szólva, arról intézkedik a o) pontban, hogy az illetmények számításánál számításba vétetik a községi vagyont képező ingatlanok haszonélvezetének pénzbeli egyenértéke. Ez azután a 7. és 8. §, értelmében történik. Ezt a megállapítást én sérelmesnek találom, mert a 7. szakasz szerint (Zaj. Elnök csenget.) e megállapitás alapját az összes adók levonásával az ugyanazon községben hasonló minőségű ingatlan után elérhető haszonbér képezi, a melyhez hozzá kell adni a községi lakosok által az ingatlan megművelése körül netalán teljesített szolgálmányok pénzbeli értékét. Eltekintve attól, t. ház, hogy ez igen ingatag alap, azért is nagyon helytelennek tartom, hogy ezen az alapon állapíttassák meg az illetmény, mert kérdés tárgyát képezi, hogy az a községi jegyző, a ki hivatalában van elfoglalva, a földnek megművelését oly erővel végezheti-e és oly szakszerűen, hogy ezen az alapon az ott szokásos haszonbér egyenértékeként felvehető a jövedelem. E szerint tehát méltánytalan alapot állapitana meg a t. képviselőház, ha ezt a törvényjavaslatot ugy fogadná el, a mint itt szövegezve van. De azért sem tartom ezt megfelelőnek, mert többek közt magamnak is pozitív tudomásom van oly esetről, a midőn a pénzbeli egyenérték megállapítása a községi jegyzők érdekében a nyugdij-beszámitás okából magasabban számíttatik, mint a mennyit tényleg ér. Továbbá a c) pontban az mondatik, hogy számításba vétetik: a községek által nyújtott terményjárandóságoknak pénzbeli egyenértéke. Erre vonatkozólag is térném, méltóztassék ettől eltekinteni, mert a terményjárandóság pénzbeli egyenértéke is vibrácziónak van kitéve, annyira, hogy ezt kellően megállapítani nem lehet. Különben is ez oly csekélység, hogy ennek beszámítását a járandóság tekintetében bátran egészen el lehetne hagyni. Tisztelettel kérném ennélfogva, méltóztassék az 5. §. c) pontját egéBzen elhagyni, a o) pont megállapítására pedig inkább a kataszteri tiszta jövedelemnek megfelelő összeget méltóztassék egyenértékül megállapítani. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kérdem: kíván-e valaki a szakaszhoz felszólalni? Ha senki sem kivan, a vitát bezárom. A miniszterelnök ur kíván szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! Azt hiszem, egyenesen az osztó igazságnak követelménye, hogy lehetőleg egyenlő elbánásban részesittessenek a javadalmazásuknak állami kiegészítését kivánó jegyzők, és azt hiszem, az osztó igazságnak e követelményét sértenők meg, 8