Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-444

444. országos ülés 190k június 21-én. kedden. 325 az, hogy ha indítványt tesznek, azt nem az el­nök ur dönti el, hanem a ház. Tehát a kérdés feltevésére nézve ne méltóztassék előadást tar­tani, (Zaj a jobboldalon.) hanem méltóztassék feltenni a képviselőháznak a kérdést. (Nagy zaj jobbfelöl.) B. Feilitzsch Arthur: így nem szabad az elnökkel beszélni! Lengyel Zoltán: A milyen az eljárás, olyan a felelet! A házszabályok értelmében méltóztassék a kérdés feltevésére vonatkozó indítványt előbb szavazás alá bocsátani. Elnök: Mihelyt odáig jutottunk, meg fogom azt tenni! Ha a képviselő ur nem szólalt volna fel, máris" megtettem volna. Lengyel Zoltán: Bocsánatot kérek, ezt fel­szólalás nélkül is meg lehetne tenni. (Úgy van! a szélsobaloldalon. Zaj.) Kubik Béla: T. ház! A házszabályokhoz kérek szót. A házszabályok 225. §-a a követ­kezőképen szól: »A kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nem­mel felelhessen. Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk, vagy indítvány több részből áll, részeire osztható «. Elnök: Osztható és nem osztandó! Kubik Béla : A mennyiben a felteendő kér­dés három részből áll, illetve három képviselőre vonatkozik, én arra kérem a t. elnök urat, hogy a felteendő kérdés három részre osztassák és mindenik képviselőre nézve egyenkint tétessék fel szavazásra. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Lovászy Márton: T. ház! A házszabályok­hoz kérek szót Miután, mint látom, a t. elnök ur kumulative akarja feltenni szavazásra a kér­dést, ón tanácsot kérek tőle a magamtartására nézve. Én t. i. Rákosi Viktor képviselő urnak meg akarom adni a felszólalás jogát, arra rá akarok szavazni, ellenben már Gál Sándor t. képviselőtársamnak nem akarom megadni ezt a jogot. Kérem tehát az elnök urat, legyen szives megmondani, hogyan szavazzak akkor, ha a t. elnök ur mind a háromra egyszerre teszi fel a kérdést ? Elnök: Nekem nem dolgom kitanítani a t. képviselő urat eljárására nézve; álképviselő ur maga is tudni fogja, mit tegyen. Én tehát- fel­teszem a kérdést: kívánja-e a ház három felé osztani a három képviselő úrra nézve a felszó­• lalásra vonatkozó engedély megadásának kérdé­sét, igen vagy nem? (Felkiáltások a szélsőbal­oldalon: Ez nem lehet! Ez törvénytelen!) Madarász József: Ez házszabályellenes! (Nagy zaj.) Ólay Lajos: A kérdés feltételéhez nekem is van szavam. Ez a jog az elnök diskreczionális joga. Itt a többség az egyes képviselőnek a lelki­ismeretét meg nem támadhatja szavazatával. Már pedig ha elfogadtatnék az elnök ur indít­ványa, igenis ezzel meg volna támadva minden egyes képviselőnek szavazati joga, a melyet gya­korolni akar. Igen helyesen mondta Lovászy Márton t. képviselőtársam, hogy lehetnek na­gyon sokan, a kik esetleg az egyiknek meg akar­ják adni a felszólalás jogát, a másiknak nem és ha a t. elnök ur igazi őre akar lenni a házszabá­lyoknak, mint a hogy igy is kell, hogy legyen, nem a háznak, hanem neki kell az ilyet eldön­teni az ő diskreczionális jogánál fogva; de ilyen kérdést feltenni nem szabad. Az elnöknek diskre­czionális jogánál fogva kell határoznia. Ezt kí­vántam megjegyezni. (Ugy van! balfelöl. Nagy zaj.) Elnök: A házszabályok rendelkeznek. Nem azt mondják, hogy: »osztandó«, hanem »oszt­ható«. A ház dönteni fog. Szederkényi Nándor: Kérem a jegyző urakat, nézzenek egy kissé körül, ki akar szólani ? Olay Lajos: Rákosi Viktor képviselőtársam már régen jelentkezett és még sem szólították fel. (Zaj.) Elnök: Rákosi Viktor képviselő urat illeti a szó. Rákosi Viktor: T. ház! Megjelentem ma reggel a ház elnökénél és napirend előtt való felszólalásra jelentkeztem egy oly ügyben, a mely tegnap még csak a galaczi konzulátus botránya volt, ma pedig már a miniszterelnök ur botránya. (Ugy van! a bal- és a szélsobal­oldalon.) Az elnök ur szives volt nekem kijelen­teni a következőket: hogy a ház asztalán oly fontos törvényjavaslatok vannak, azoknak le­tárgyalása annyira sürgős — bizonyára ugy gondolta, hogy a miniszterelnökre nézve sürgős — (Egy hang jobb felöl: Az országra nézve! Zaj.) tegyük fel az országra, hogy ő az enge­délyt meg nem adja. Azonban én azt feleltem erre, hogy lehet, hogy e törvényjavaslatok és ezeknek gyors letárgyalása szoros összefüggésben állanak az ország anyagi érdekeivel; egy ország­nak azonban nemcsak anyagi, hanem erkölcsi ­érdekei is vannak, (Zajos helyeslés a szélso­baloldalon.) valamint nekünk kötelességünk sikra szállani akkor is, a mikor az ország erkölcsi javait akarják csorbítani. (Élénk helyes­lés a bal- és a szélsobaloldalon.) Ezért kértem az elnök úrtól szót, de megtagadta tőlem, a mivel, azt hiszem, szolgálatot akar tenni mások­nak, akiknek pnnek a tárgynak napirenden való tartása kényelmetlen és alkalmatlan. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Elnök: Az elnöki széknek ilyen, habár burkolt meggyanusitása meg nem engedhető. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélsobaloldalon: Igazat mond!) Az elnöknek a házszabályok felett kell őrködnie, és az elnök olyan vitát, a melyet a házszabályok kizárnak, meg nem engedhet. Ezt mondtam a t. képviselő urnak. Megmondtam, hogy ezt az ügyet két utón hozhatja a ház elé: önálló indítvány alakjában, vagy pedig interpelláczióban. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Zajos ellenmondás a bal- és a szélsobaloldalon. Felkiáltások a szélső-

Next

/
Thumbnails
Contents