Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-443

322 H3. országos ülés 190í június 20-án, hétfőn. nem lehet. Sőt meg is büntetik, a mikor visszajön, mert ott volt az apja temetésén. Itt van továbbá egy Horvátországban alkalmazott főellenőr esete. A nélkül, hogy tudna valamiről valamit, kap egy sürgönyt, melyben meghagyják neki, hogy menjen azonnal Delnicére képviselőválasztásra és a pénztárt rövid utón adja át. Az illető átadja rövid utón a pénztárt és elmegy. Egy évvel később meghal az édesanyja. Szabadságot és engedélyt kér arra, hogy rövid utón adhassa át a pénztárt. A válasz az, hogy a szabadságot engedélyezik, de csak a pénztár szabályszerű átadása mellett. Mivel az átvevő nem érkezett meg, e miatt az édesanyja temetéséről lemaradt. Egy ilyen testületben, a hol ennyi ember van és ily szoros köztük az érintkezés, mikor ezer és ezer ilyen eset fordul elő, a hol a bánásmód ilyen, ne méltóztassék rossz néven venni, ha pragmatikát akarnak, hogyha nekik kötelességeik vannak, hát akkor jogaik is biztosítva legyenek. Ha pragmatikát tud nekik adni az osztrák államvasuttársaság, akkor a magyar államvasút is lehet abban a helyzetben, hogy megadja ezt nekik. Az országos szövetség kérdésében, azt hiszem, hogy a t. miniszter ur Vörös Lászlő t. képviselő ur utján mindezen kérdések ellen kifogást nem emelt, sem a sztrájk alatt, sem a sztrájk előtt, tehát ezt a kis szabadságot megadhatnák neki, mert ez útját fogja állni annak, hogy Magyarországon valaha belátható időn belül ujabb sztrájk legyen. Tessék elhinni, ezen szövetség ügye sokkal fontosabb rájuk nézve, mint a fizetésrendezés, de ők olyan szövetséget akarnak, a mely szabad mozgásukat nem akadályozza a vasúti szolgálaton kivül, mert ha nekik megint vasúti és hajózási egyletet csinálnak, a hol az elnökigazgató a potentát, ha kell, ha nem kell, meg kell őt választani, vagyis ugyanaz a felsőbbségük van. mint egyébként, azzal semmit el nem értek. Olyan lesz a dolguk, mint a konzumban volt, a hol egy igazgató van, a ki ellen rendkivül sok panasz merült fel sajtóban és törvényszéki tárgyalás folyamán, a mely igazgató miatt három embert felfüggesztettek és elmozdítottak, a ki miatt a sztrájk kitört, és mégis rendezés nem történt, a hol van egy gondnok, a ki 12,000 forint fizetést huz a vasutasok pénzéből. Vagy ott van az ő pumpegyletük, a hogy ők ezt nevezik, a melyből nem hogy hasznuk volna, hanem még inkább terhükre van, mert ott a vasutasok nem érik el azt a czélt, a melyet akarnak, tudniillik, hogy olcsóbb hitelhez jussanak, s hogy élelmezés és lakás tekintetében szövetkezés utján a maguk érdekeit megóvhassák. Nemcsak az a baja a vasutasoknak, hogy kicsiny a fizetés, hanem az is, hogy a hosszú gyakorlatok miatt, mivel többnyire szegény sorsú emberek, adósságot csinálnak, ezek tetemesen felszaporodnak, az illetők az uzsorások kezébe kerülnek és a miniszter ur felemelheti a fizetést akárhogy, de a szövetséget engedje meg és a szabad mozgást, hogy ők egyleteket, szövetkezeteket alkothassanak, a hogy nekik tetszik, mert különben a helyzetük nem fog javulni és az eredmény csak az lesz, hogy az uzsorások még többet fognak kapni a államkincstártól. Befejeztem, a mit ez alkalommal elmondani akartam. A t. miniszter ur panaszkodott és panaszkodhatik is több izben, hogy ezek a bajok és visszaélések nem az ő minisztersége alatt keletkeztek, hogy azokat megszüntetni akarja, hogy teljes jóindulattal viseltetik irántuk annak daczára, a mi a sztrájkidő alatt történik. De ha most, mikor ezen hibákat feltártuk, mikor a rossz intézkedések, s a bűnök ismeretesek, intézkedés nem történik és az államvasuti személyzetnek, mely eddig munkálkodás, hazafiság és kötelességtudás tekintetében, bár rossz fizetés mellett, az egész világon a legkitűnőbb volt és akkor baján segítve nem lesz, ezért a miniszter urat fogja terhelni a teljes felelőség az ország előtt. A javaslatot különben elfogadom, de benyújtok egy határozati javaslatot, mely a következőleg hangzik (olvassa): Határozati javaslat: Utasítja a ház a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy 1. a magyar államvasuti alkalmazottak országos szövetségét engedélyezze; 2. a magyar államvasutasok fizetésrendezésénél a lakpénz összehasonlító táblázatában II.* alatt felsorolt mind a 16 városra nézve a mostani lakbért tartsa fenn; 3. a műszaki dijnokoknak a felsőbb ipariskolát végzett alkalmazottaknak megfelelő alkalmazást adjon és végzettségüknek megfelelőleg hivatalnokokká, illetve altisztekké minősítse át; 4. a fiumei tüzérség tagjait továbbra is a szolgaszemélyzet közé sorozza be megfelelő fizetéssel. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: T. ház! Az idő előrehaladottsága miatt most a tanácskozást félbeszakítjuk. Mielőtt az ülést bezárom, meg kell állapitanunk a következő ülés napirendjét. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy a ház a szombati ülésen azt határozta, hogy a holnapi, keddi ülésen az 1904. évi állami költségvetést fogja tárgyalni. Minthogy azonban az államvasuti alkalmazottak illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását a ház a mai napon be nem fejezte, a holnapi ülés napirendjére nézve indítványozom, hogy a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjének első tárgya legyen a most félbeszakadt törvényjavaslat tárgyalásának folytatása és második tárgyul tűzessék ki az 1904. évi állami költségvetés tárgyalása. (Helyeslés.) Ha ehhez a ház hozzájárul, (Helyeslés.) ugy ezt határozatképen kimondom és ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 2 óra 20 percekor.)