Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-443

H3. országos ülés 190í június 20-án, hétfőn. 301 elintézve, erre vonatkozólag ugy tudom, hogy a ház t. elnöke a múltkor intézkedett, hogy a mentelmi bizottság elnökénél megsürgettessék az ügyek elintézése. Lengyel Zoltán: Tiz hónap óta nincsenek elintézve. Elnök: Engedelmet kérek, az elnök csak nem tehet arról, hogy a ház által kiküldött egyik vagy másik bizottság az ő feladatát kellő időben nem teljesiti. Gabányi Miklós: Ki tehet róla, én? (Derültség.) Elnök: Bocsánatot kérekj azt hiszem, hogy a mentelmi bizottság mindenesetre védeni fogja magát, hogy az adott időben nem tette meg jelentését, de esetleges mulasztásáért kizárólag ő felelős. A mi pedig azt illeti, mintha én pártbiróság volnék, vagy a miniszterelnöknek végrehajtó közege: Lengyel Zoltán képviselő urat ezért az állításáért rendreutasítom. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) Rátkay László: A házszabályokhoz kérek szót és pedig azon törvényes alapon, hogy én szerintem a kéjjviselőház elnökségének nemcsak a képviselőház tárgyalási rendjére, hanem minden, a magyar alkotmány és a magyar tételes törvények ellen intézett támadásra is vigyázni kell és azt vissza kell utasítania, bárhonnan jó'jjönis. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ugy látszik, a t. elnök urnak kikerülte a figyelmét az, hogy a miniszterelnök ur mai napon a felszólalásában azt mondotta, hogy a konzulátusoknak joguk van a német nyelvet használni, mert ez törvényes gyakorlat. Hát figyelmébe idézem a t. háznak is, a t. elnök urnak is, hogy az 1867: XII. t.-czikknek, vagyis annak a törvénynek, a melyet önök mindig védenek (Egy hang a szélsőbaloldalon •' Meghamisítanak!) és alkalmaznak vagy alkalmazni akarnak, egyik alapelve a paritás. Ez a teljes paritás pedig kiterjed a nyelvre is, és ha kiterjed a magyar nyelvre, akkor a t. miniszterelnök urnak az az állítása, hogy a konzulátusoknak joguk van a magyar hatóságokkal német nyelven levelezni, teljesen törvénybe ütközik. Eltekintve ettől, a t. háznak és a t. elnök urnak is tudnia kell és vigyáznia kell arra, hogy van tételes törvényünk, a nemzetiségekről szőlő törvény, a mely világosan megmondja, hogy az egységes magyar nemzetnek államnyelve a magyar. Ha pedig ez a törvény áll és ezt a törvényt védelmezni akarjuk, pedig akarjuk, mert védelmeznünk kell, védelmeznie kell a háznak is, a t. ház elnökségének is: akkor ezen tételes törvénynyel szemben a t. miniszterelnök urnak mai azon kijelentése, hogy a magyar hatóságok hozzájuk nem az állam nyelvén, tehát idegen nyelven érkezett megkereséseket kötelesek elintézni, teljesen tarthatatlan és törvénytelen. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én tehát kérdem a t. ház elnökségét, hogy miután tudomására hoztam már, hogy a magyar miniszterelnöki székből tételes törvényekkel ellenkező kijelentések hangzottak ma el, hajlandó-e a miniszterelnök urat rendreutasítani ? (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Gabányi Miklós: A házszabályokhoz kérek én is szót. (Zaj.) T. képviselőház! Én voltam ki, mielőtt Kubik Béla t. képviselőtársam ügyében szavazott a túloldal, t. i. a fölött szavazott, vájjon az a mentelmi bizottsághoz utasittassék-e, arra kértem az elnök urat, méltóztassék megolvastatni a házat, vájjon határozatképes-e. Ezt az elnök ur nem rendelte el, tehát ez házszabálysértés. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Elnök: A mi ezt a kérdést illeti, én előbb szabályszerűen feltettem a kérdést, a mely után kimondtam a határozatot és a képviselő ur csak azután, vagyis a határozat kimondása után kívánta közbeszólásával a házat megszámláltatni. Gabányi Miklós: Előbb is kiáltottam! (Ellenmondások jobbfelől.) Elnök : Ez elintézett dolog már, t. képviselőház. (Ugy van! jobbfelöl.) A mi Rátkay képviselő urnak kérdését illeti, arra vonatkozólag egyszerűen csak annyit jelenthetek ki, hogy nem vagyok hajlandó a miniszterelnök urat rendreutasítani, mert a miniszterelnök ur kijelentései felett a ház többsége és bölcsesége dönt és nem az elnök. (Helyeslés jobbfelöl.) Következik most már napirend szerint a magyar kir. államvasutak alkalmazottai illetményeinek szabályozására szükséges költségek fedezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 524, 549.) általános tárgyalásának folytatása. Sturman György jegyző: Csernoch János! Gsernoch János: T. képviselőház! Az államvasuti alkalmazottak fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslatot elfogadom. Elfogadom leginkább azon alapos és terjedelmes indokolás alapján, a melyet a pénzügyi bizottság hozzácsatolt és a melylyel még a nem szakférfiak előtt is fényt derített az egész ügyre. Elfogadom a pénzügyi bizottság által beterjesztett két határozati javaslatot is, mert azok egyike egy sérelmet szüntet meg, a mely a lakbérekre vonatkozik, a másik pedig lehetővé teszi azt, hogy kellő képesítéssel, szorgalommal és kifogástalan szolgálattétellel biró vasúti tisztviselők meg ne rekedjenek bizonyos fizetési osztályokban, hanem — a mint a határozati javaslat előadja — kellő beosztás mellett mindenkire a maga idején rákerüljön a sor. Ily módon a javaslatot kielégítőnek is tartom, annyival inkább, mert szememelőtt van a t. pénzügyminiszter urnak a költségvetés tárgyalása alkalmával elmondott figyelmeztetése, hogy nem tartja helyesnek, hogy a háznak bármely oldaláról minduntalan felszólalások történnek azért, hogy egyik vagy másik társadalmi osztály igényei kielégítést nyerjenek mások rovására és kétségenkivüli rovására a köznek. Magam is azt hiszem, hogy ha szükségesek is