Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-425

435. országos ülés 1904 május 10-én, kedden. VI lékét kellett az útból eltisztogatni, hogy valóban nem lettünk volna képesek hamarosan a költségvetést összeállítani még akkor sem, ka e tekintetben nem állott volna utunkban egy technikai akadály is, a mely abban jelentkezett, hogy a jelen költségvetési előirányzat alapját képező 1903. évi költségvetési törvény szintén nagyon későn, a húsvéti szünetek előtti utolsó napokban lett megszavazva, és csak a húsvéti szünetek alatt lett szentesítve. Az azóta lefolyt időt nagyon fel kellett használnia a kormánynak, hogy ezen sok tárgyalást és megfontolást igénylő nagy munkával, a költségvetési előirányzattal elkészülhessen, és annak ugy szellemi, mint technikai munkáját befejezhesse. Midőn most szerencsém van ezt az előirányzatot a t. képviselőháznak bemutatni, fel akarom használni az alkalmat arra, hogy ugy, mint máskor is szoktam, legalább fővonásaiban megismertessem az előirányzatot a t. ház tagjaival és összehasonlítsam azt a megelőző évi költségvetési törvénynyel. Mielőtt azonban ezt tenném, legyen megengedve egy futó visszapillantást tennem az 1902. évi zárszámadási eredményekre, a mely zárszámadási eredmények ugyan már ismeretesek a t. ház előtt, de a melyeknek rövid rekapitulálása talán mégsem felesleges, ha tekintetbe veszszük, hogy ugyan már az 1903. év is lejárt; miután azonban ennek az évnek a zárszámadásai még lezárva nincsenek, azért az előttünk fekvő költségvetési előirányzat mégis legnagyobb részben az 1902. évi zárszámadáson alapszik. Ezen zárszámadási eredmények feltüntetésénél igyekezni fogok először is a költségvetésnek keretén belüli kezelést, azután a költségvetés keretén kívüli kezelést, és végül e kettőnek együttes eredményét ismertetni. Emlékezni fogtálán a t. ház, hogy az 1902. évi XII. törvényczikk, az akkori költségvetési törvény, az állami bevételeket és kiadásokat olyképen állapította meg, hogy a bevételek 187,000 koronával haladták meg a kiadásokat, tehát 187,000 korona volt az 1902. évre preliminált feleslegként megállapítva. Ha ezzel szemben nézzük, hogy az előírás és utalványozás minő eredményeket adott, tehát hogy miképen alakult a zárszámadási eredmény, azt látjuk, hogy ez valamivel kedvezőbb volt az előirányzatnál, a mennyiben a bevételek 1.645,000 koronával haladták meg a kiadásokat, és igy a zárszámadási eredmény 1.458,000 koronával kedvezőbb volt, mint a preliminált eredmény. Valamivel kedvezőbb volt még a tényleges pénztári kezelés eredménye, a mely 1.861,000 koronával mutatkozik kedvezőbbnek, mint a preliminálás, daczára annak, hogy a kormány az 1902. évben nem élt azzal a felhatalmazással, a melynek értelmében jogosítva lett volna a kiadásokat 32 millió korona erejéig kölcsönpénzből fedezni. Nem vettük fel a kölcsönt, mert ez esetben a zárszámadási eredmény természetesen sokkal kedvezőbben alakult volna. Ez volt, t. képviselőház, a költségvetésen belüli kezelésnek zárszámadási eredménye. A költségvetésen kivül azonban, méltóztatnak tudni, minden esztendőben és igy 1902-ben is, számos törvény hatalmazta fel a kormányt különböző kisebb-nagyobb bevételek és kiadások teljesítésére.' Igy fel volt hatalmazva a kormány az akkor végzett konverzióval kapcsolatosan 8.200,000 kor. oly kiadás teljesítésére, a mely a költségvetésben nem szerepel. A pénzügyi tárcza még külön fel volt hatalmazva 2.300,000 kor. ily kiadásra. A kereskedelemügyi tárczának póthitele 3.700,000 kor., a földmivelésügyi tárcza póthitele 4.300,000 kor., a kultusz-tárcza póthitele 2.000,000 kor. volt; az igazságügyi tárczánál 1.500,000 kor., a honvédelmi tárczánál 2.400,000 kor. volt a póthitel. Ezenkívül az 1897: XXX. t.-cz. által elrendelt vasúti beruházások czimén febatalmaztatott a kormány, ugyancsak költségvetésen kivül, 12.200,000 korona kiadás teljesítésére. Ha ezeket összegezzük és szembeállítjuk a szintén póthitel gyanánt, illetőleg költségvetésen kivül engedélyezett bevételekkel, azt látjuk, hogy a kormány fel volt hatalmazva 1902 ben költségvetésen kivül 32.300,000 kor, oly kiadás teljesítésére, a melylyel nem állott í. évi állami bevétel szemben, a melyet tehát nem az állami bevételekből, hanem vagy kölcsönből, vagy a pénztári készletek felhasználása utján kellett volna fedezni. Ha már most ezt a prelimináris eredményt, a mely 32.000,000 kor.-t meghaladó deficzitet állapított meg, összegezzük a költségvetésileg megállapított 187,000 kor. többlettel, azt látjuk, hogy 1902-re költségvetésben és költségvetésen kivül fel volt hatalmazva a kormány 32,142.000 kor. oly kiadás teljesítésére, a melyet megfelelő állami bevétel nem fedezett, a melyet tehát már a törvényhozás intencziója szerint vagy a pénztári készletekből, vagy kölcsön utján kellett volna fedezni. Ily mérvű hiányt engedélyezett tehát a törvényhozás 1902-re. Ezzel a 32.142,000 koronás megszavazott hiánynyal szemben a zárszámadási eredmény és pedig az előírási és utalványozási eredmény azt mutatja, hogy bekövetkezett egy 27.300,000 koronás hiány, tehát az eredmény 4.800,000 koronával kedvezőbb volt, mint az előirányzat. A pénztári kezelés eredménye pedig kedvezőbb volt 7.400,000 koronával, daczára annak, ismétlem, hogy a kormány a 32.000,000 korona kölcsön vételére szóló felhatalmazási joggal nem élt. Ha megtette volna, abban az esetben, természetesen, a zárszámadási eredmény kedvezőbb lenne, — de ugyanennyivel emelkedett volna az állam adóssági terhe és emelkedtek volna az adóssági kamatok is. Ezek a számok, t. képviselőház, a melyeket előadni szerencsém volt, az egész államháztartás kezelési eredményét magukban foglalják. Magukban foglalnak tehát oly bevételeket is, a melyek az államnak nem saját bevételi forrásaiból KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXV. KÖTET, 3