Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-439

222 4-39. országos ülés 190í június lő-m, szerdán. Czivillista - emelés, jegyzői fizetés - emelés, hogy ezentúl két ló helyett négy lovon járhassanak, — a tanitók pedig hadd koplaljanak tovább! — ez a jelszó. A t. miniszterelnök ur azonban tévedésben van. Abban is teljesen igaza volt Rátkay Lászlónak, hogy az állam a maga részéről 1000 koronás minimumot ad a tanítóknak. Gr. Tisza István minisztereínök: Ez nem igaz! (Mozgás a szélsőbáloldalon,) Polónyi Géza: De a fizetési minimum kérdésében a miniszterelnök ur jól tudja, hogy az elemi oktatás legnagyobb területe a felekezeti és a magániskola. Gr. Tisza István miniszterelnök: Ott ad az állam 1000 koronás alapfizetést. Polónyi Géza: Nagyon jól tudom, hogy az 5. §-ban akarnak adni valamit és hogy ki van számítva, hogy 14 millió korona kellene a néptanítók helyzetének javítására, ha 1000 koronás minimum állapíttatnék meg. A t. pénzügyminiszter ur azonban bejelentette az ankéten ultimátumként, hogy erre a czélra nem adhat többet, csak hét millió koronát. Ezt én csak azért hozom fel, hogy a miniszterelnök ur erről tájékozva legyen. A felekezeti oktatás terén a kötelező minimum 400 forint, 800 korona. így van az uj javaslatban kontemplálva, de a felekezeti oktatásnál, ha igénybe vétetik az állami segély, ez felemelhető 1000 koronára. A minimum azonban a törvényjavaslat álláspontja szerint csak 400 forint, a segédtanítóknál tisztán 300 forint. Nem szükséges mondanom, hogy a 400 forintos fizetés mellett a tanitók még mindig rá lesznek szorulva a pióczakereskedésre és a madárfogdosásra. (Derültség a szélsobáloldalon.) De mit érdekli az a t. miniszterelnök urat? Hiszen ő már gondoskodott a jegyzőkről. (Igaz I a szélsobáloldalon.) A papokról, és itt nem beszélek a jól, a gazdagon dotált érsekekről, püspökökről, hanem beszélek azokról az erdélyi papokról, a kikközt sok, mióta az anyakönyv tőlük elvétetett, állatkájukkal együtt laknak az istállóban, mert nincs nekik még saját szobájuk sem. Ezekről, a kik talán mégis föladatot teljesítenek a valláserkölcsi nevelés terén, kellene gondoskodnunk, hogy mint a nemzeti szent ügynek igaz ajwstolai teljesíthessék azon hivatást, melyet tőlük méltán várunk. Ezek azonban harmadrendű dolgok, mert a hadseregre kell a 450 milliói (TJgy van! a szélsobáloldalon.) Nézzük most már a kérdést pénzügyi szempontból. Mondja meg nekem a t. pénzügyminiszter ur, mi az oka annak, hogy a valutarendezésről szóló törvény életbelépte óta. daczára annak, hogy már Wekeiie Sándor megígérte a készfizetések felvételét, a pénzügyminiszter ur pedig februáriusra helyezte kilátásba, ezt az igére tét a pénzügyminiszter ur be nem váltja? Idézem itt a miniszter urnak a Korán szavait: »Nagy ur a tenger, nagy ur a szélvész, nagy ur a döghalál, de legnagyobb ur az adott szó, mert az ellen védekezni sem szabad.« Majd meglátjuk, hogy a miniszterelnök ur a kollégájával miként tanulta meg a Koránt, mert annyi bizonyos, hogy a t. pénzügyminiszter ur ezt az igéretét, a melyhez pedig annyi nemzeti anyagi érdek fűződik, hogy pénzünk vásárlási ereje végre biztosíttassák, az osztrák kollégának ellenzése okából máig sem képes megtartani, és még sem dobja oda azt a tárczát, a mire pedig ígérete alapján kötelezve volna, mert ha egy pénzügyminiszter a nemzet szine előtt tett igéretét beváltani nem tudja, akkor csak egy kötelessége van: búcsúzni! (TJgy van! a szélsobáloldalon.) Még egy pénzügyi eredmény, t. uraim, és erre nézve ismét számadatokkal szolgálok. Mi van azzal a bizonyos magyar block-kal t. pénzügyminiszter ur? Mikor lesz konvertálva a Magyarország terhére kezelt államadósság? Talán rectinkálni fogja a miniszter ur az én számításomat, hogy mi fizetünk Ausztriának évenként a minket nem kötelező államadóssági teher fejében évenkénti 29.188,000 forint járulékot. Ez 5%-os törlesztés mellett 583.770,000 forint tőkének felel meg. Mi történik Ausztriában ? Ausztria az ő konvertált hasonló tőkéjű államadóssága után fizet 24.517,920 forintot 4'7°/o-os kamatozás alapján. Vagyis az államadósság konverziójának révén Ausztria évenként 4.670,080 forinttal, tehát 9.340,160 koronával kevesebbet fizet ugyanazon tőke után, mint Magyarország. Hol van a föld kerekségén még egy állam, a hol egy kormányt el nem kergetnének, ha egyéb bűne nem volna is, mint ez. (Igaz! TJgy van! a szélsobáloldalon.) Hogyan tűrheti meg egy ország azt, hogy egy államadósság révén, a mely minket soha jogilag nem terhelt, a melyet méltányosságból vállaltunk át, (Felkiáltások- a szélsobáloldalon: Ostobaságból!) a mi ostobaságunk, kormányzati politikánk szerencsétlensége révén Ausztria évenként 9 millió és annyi koronával kedvezőbb pénzügyi helyzetbe jusson, mint mi? Ha csak ezek a tételek állanának, akkor is azt mondanám, hogy ezen kormányzat számára, a mely ily politikát követ Magyarországon, nekem nincs semmiféle felhatalmazásom, ily politikának folytatására, semmiféle kormánynak, sem ennek, sem másnak felhatalmazást adni nem vagyok hajlandó soha. (Elénk helyeslés a szélsobáloldalon.) Rátérek egy másik kérdésre — és ezzel be is fogom majd fejezni fejtegetéseimet — rátérek arra, a mit beszédem derekán állítottam, hogy t. i igazolni fogom, hogy a t. miniszterelnök ur és a t. kormány törvényt szegett és ígéreteit be nem váltja. Foglalkozzunk most elsősorban a törvényszegéssel. Könnyű kitalálni, hogy az 1899 : XXX. t,-czikkről akarok beszélni. Az 1899 : XXX. t.-cz. egy hosszú, viszontagságteljes, de önfeláldozással folytatott harcznak az