Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-435

435. országos ülés 1904 június 10-én, pénteken. 137 T. ház! Éo itt egyedül az ügyet látom és ebből a szempontból ennek a kérdésnek egyáltalában semmi éle nincs a kormány ellen, sőt ellenkezőleg, a kormányt csak erősítheti az, ha mi egyhangú határozatot hozunk: a kormánynak szolgálatot teszünk mi is, innen az ellenzéki padról, nem a kormány miatt, hanem az ország és a nemzet érdekében. És ha a dolog igy áll, akkor ne akarják ezt agyonütni azzal, hogy ebben bizalom vagy bizalmatlanság rejlik a kormánynyal szemben, mert az ilyen felfogás helytelen és nem idevaló. Én a határozati javaslatot elfogadom és nem is szólaltam volna fel, ba Visontai Soma t. képviselőtársam az én elvbarátomnak, Kaas Ivornak egyik okoskodása ellen nem szólt volna. 0 nem helyesli Kaas Ivor képviselő urnak azt a felfogását, hogy ebben a kérdésben már előzetesen mintegy utasítást adjunk a kormánynak és hogy előzetesen nyilatkozzék a kormány. Hát, t. ház, itt mi egy tarifális szerződéssel fogunk szemben állani. Tarifális szerződéseknek az a tulajdonságuk, hogy azokat vagy egészükben el kell fogadni, vagy egészükben vissza kell utasítani. Azokban egyes tételeket, a melyek talán rekompenzácziót képeznek más tételekkel szemben, el nem fogadni, egyértelmű az egésznek elvetésével. Olyan az, mint a mozaik, a melyből ha egy követ kiragadunk, az egész összeomlik. Ha tehát ilyen kérdésben egyáltalában lehet állást foglalni, akkor csak előzetesen lehet; az állásfoglalás nem lehet más, mint hogy utasítjuk a kormányt: ez legyen az az utvonalja melyen haladsz, ebből egy lépést se engedj. Épen ezért én szerencsés ötletnek találtam a határozati javaslat benyujását és azt a legmelegebben ajánlanám elfogadásra. Visontai Soma: Aláirtam én is! Rakovszky István: Épen azért az én t. képviselőtársamnak nem szabad az ő saját álláspontját gyengíteni azzal, hogy azt mondja, hogy »lehetőleg« 60 koronás vámtétel fogadtassák el, hanem ahhoz feltétlenül keli ragaszkodni ; mert c-rak ha itt elhatározó lépés történt, csak ha Olaszország látja, hogy Magyarország országgyűlése pártkülönbség nélkül erélyesen a 60 koronás tétel mellett áll, akkor • esz meg ennek a maga nagy erkölcsi hatása, a melyre t. képviselőtársaim számítottak, mikor ezt a határozati javaslatot beadták. B. Kaas Ivor: Ezt Goluchowskinak is jó lesz tudnia! Rakovszky István: Itt utalás történt arra, hogy a t. kormány azt mondja: mi nemcsak a borvidék érdekeit kell, hogy szemünk előtt tartsuk, hanem kell, hogy figyelemmel legyünk az ország más termelési ágaira is; utalt különösen e tekintetben a fa- és lókivitelre. Én sokat fordulok meg Olaszországban, én előttem nem ismeretlen ez az ellenvetés. Csak azt méltóztassék azonban szem előtt tartani, hogy fát és lovat egy évről a másikra KÉPYH, NAPLÓ. 1901 1906. XXV. KÖTET. termelni képtelenség; egy lóanyag évek hosszú sorozatán át tartó, mondhatni százéves proczesszusnak az eredménye. Hiszen akármennyi áldozatot is hoztunk, bárminő kitűnő volt is a mi lóanyagunk, még mai napig sem tudtuk utolérni sem az angol, sem a franczia lótenyésztést. A mi pedig a fát illeti, egy erdő nem nő máról-holnapra és Olaszország akárhogy akarja is magát megvédeni a mi fabevitelünkkel szemben, önönmagát bünteti, mert közelebb fához sem Európában, sem Afrikában nem jut. És épen Olaszországnak a bűne az, hogy kénytelen idejönni, mert épen Velencze és a többi nagy kereskedelmet üző olasz parti városok pusztították ki a Karszt erdőit, valamint az afrikai erdőségeket. Az olaszok tehát faszükségletük kielégítése tekintetében ránk vannak szorulva, és igy azzal az érvvel abszolúte nem lehet előállani, hogy mi a borvám kérdésében kellő erélylyel azért nem járhatunk el, mert fa- és és ló-exportunk van Olaszországba. Nagyon csalatkozik az előttem felszólalt t. képviselő ur, a ki azt mondotta, hogy bizalommal viseltetik a kormány iránt, mert a kormány ismeri a dolgot, tanulmányozza a kérdést, foglalkozik ezzel a tárgygyal. Én mindezt elhiszem, t. képviselőház; arról is meg vagyok győződve, hogy a kormány szeretné megvédeni a magyar érdekeket, azonban itt nem a fa- és a lóexport kérdése az, a mely a kormány kezét megbénítja, hanem szerencsétlen és ügyetlen külügyi politikánk hat bénitólag a kormány működésére. Ezen külügyi politikának gyámoltalanságát nekünk, kik az országos bizottság tárgyalásaiban való résztvételre kárhoztatva vagyunk, évek óta van alkalmunk látni, és ennek csak egyik ujabb jelenség az a változás a nagykövetség személyében, a mely fiómában nemrf'g történt. Ott volt eddig báró Pasetti, a ki igen ügyes, a kereskedelmi ügyekben rendkívül járatos, a kereskedelmi szerződések megkötésében tökéletesen otthonos egyéniség volt. És báró Pasetti maga kérte, hogy vegyék el onnan, mert nem tudott megbirkózni az olaszokkal a szerződési pontozatok megállapításánál; az olaszok ugyanis annyira ügyesek és olyan furfangosak voltak, hogy maga báró Pasetti sem volt képes felmutatni azon eredményeket, a melyekről elmondhatta volna, hogy azokkal maga is meg van elégedve. És akkor odaküldtek gróf Lützowot. T. képviselőház ! Legkevésbbé sem akarok valami elitélőt mondani egy távollévőnek tehetségéről, érdemeiről, modoráról; de gróf Lützow és báró Pasetti között mindenesetre báró Pasettiben bíztunk, és gondolom, jobban bízhattunk volna a tekintetben, hogy ezen szerződést ugy fogja megkötni, a mint azt országunk érdekei kivániák. De gr. Gloluchowski szerencsés keze ezt ugy tudta elintézni, hogy épen gróf Lützowot, a ki ezen súlyos körülmények között talán legkevésbbé alkalmas, küldötte Rómába. Hogy ennek mi lesz az ered18