Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.
Ülésnapok - 1901-435
4J5. országos ülés 190b június 10-én, pénteken. 127 olasz bor versenyét? Van olyan tagja a háznak, a ki ezt állítaná? És ha nincs, miért nem nyilatkoztatják ki, a mint a határozati javaslat is mondja, hogy semmiféle kedvezményekbe nem bocsátkozhatunk ? Azt mondják, hogy majd vámháboruba keveredünk Olaszországgal. Hát nézzünk a szemébe ennek a veszedelemnek. Kiviteli statisztikánk adatai szerint tetemes kivitelünk van oda lovakban és kocsikban. Hát olyan helyzetben van a magyar lótenyésztés, hogy megtörik alatta, ha Olaszország felemeli a lovak vámját? Semmi esetre. Méltóztassanak csak körülnézni; hiszen az európai kereskedelmi forgalomban lókivitelünk minden irányban fejló'désben van. A mi lovainkat viszik ki Francziaországba és más országokba is, ha tehát kivitelünk Olaszország felé némileg megbánulna is, ez lótenyésztésünknek semmi kárt nem okoz. De mit csinálnánk mi Olaszországgal szemben egy vámháboru esetén? Ezt is megmondom, t. képviselőház. Mintegy 4-5 millió koronát tesz ki azon áruk értéke, a melyeket mi Olaszországból behozunk; ilyen áruk a narancs, czitrom, füge, szentjánoskenyér s általában a déligyümölcsök. Tessék ezekre a megfelelő vámot kivetni, s akkor bizony az olaszok megehetik a maguk szentjánoskenyerét, czitromukat és narancsukat is. Czitrom és narancs nélkül ez az ország megél; a ki pedig mégis enni akar czitromot, adjon egy czitromért egy forintot. Magyarország népének csak hasznára lesz, ha vám alá esnek az Olaszországból behozott déligyümölcsök. Ha igy áll a dolog, t. képviselőház, vájjon — szembeállítva a mi gazdasági érdekeinket és kereskedelmi forgalmunkat Olaszország gazdasági érdekeivel és kereskedelmi forgalmával — olyan hely?étben vagyunk-e mi, hogy egy olasz vámháborutól vissza kell riadnunk ? Kétségtelenül előnyösebb a mi helyzetünk, és igy semmi olyan indok sem forog fenn, a mely a kormányt határozott nyilatkozattételben gátolhatná. Gazdasági érdek és kereskedelmi forgalom tekintetében mi mindig előnyben vagyunk Olaszországgal szemben. Vámháboru esetén Olaszországot sokkal súlyosabb veszteség érhetné. De, t. képviselőház, mindezektől eltekintve, az kétségen felül áll, hogy az olasz bornak bármilyen mennyiségben való behozatala halálos csapást mér a mi közgazdaságunknak egyik nagyon fontos ágára : a bortermelésre. Ez a kérdés, nézetem szerint, semmiféle egyezkedés, semminemű gazdasági kiegyenlítés tárgya nem lehet, mert itt a magyar bortermelés életkérdéséről van szó, közgazdaságunk azon ágáról, a melybe száz és száz milliókat fektetnek a magyar bortermelők. Ha tehát nem gazdasági érdek gátolja a kormányt egy határozott álláspont elfoglalásában és abban, hogy a magyar bortermelőket megnyugtató nyilatkozatot tegyen, ugy bizonyára politikai éle van a dolognak s a kérdés mögött alighanem a hármas-szövetség áll. Ugyanis Olaszország és Németország kiegyeztek és most ketten akarnak bennünket gazdasági téren legyűrni és oda akarják vinni a dolgot, hogy az olasz borbehozatal tekintetében mi engedjünk Olaszországnak. Kimutattam, t. képviselőház, hogy minden érdek mellettünk szól. Ily körülmények között a kormány bűnt követ el a magyar bortermelők irányában, ha megnyugtató nyilatkozat tételével késlelkedik. Ezt a t. kereskedelemügyi miniszter ur nem akarja elhinni; kérdezze meg csak a t. miniszter ur a borkereskedőket, vájjon mernek-e nagyobb üzletekbe belemenni, avagy a miniszter ur merné-e azt a tanácsot adni valamelyiknek, hogy milliókat fektessen borkereskedésbe? Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Hogyne! Szederkényi Nándor: Nem lehet ezt a tanácsot adni, hacsak meg nem mondja nekik a t. miniszter ur, hogy a borbehozatal tekintetében nyugodtak lehetnek. Ha pedig ezt néhánynak megmondja, tájékoztassa róla az egész ország érdekeltségét s akkor nem fogja továbbra is a mi figyelmeztetésünket és vádunkat hallani. Kérem a t. házat, hogy, belátva a felhozott érvek alaposságát és igazságát, fogadja el ezen határozati javaslatot azzal, hogy a kormány a magyar bortermelőket tájékoztassa, a kormánynak a keze pedig minden további intézkedésre nézve megköttessék. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólani. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: T. ház! (Halljuk!) Az előbb felszólalt t, képviselő ur szemrehányásképen mondta azt, hogy nélkülözi az előadó ur beszédében a kormány álláspontját azon határozati javaslat tekintetében, a melyet Molnár Ákos képviselő ur és társai beadtak. Én azt hiszem, hogy a kormány álláspontját itt a képviselőházban megvédeni, megvilágítani a kormány feladata, (Helyeslés.) és azért, hogy a t. előadó ur a bizottság javaslatát adta elő és nem terjeszkedett ki egyúttal a kormány álláspontjának ismertetésére, neki méltányosan szemrehányást tenni nem lehet. (Ugy van! jobb felöl! Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Szegény!) Dehogy szegény ; de ha az urak ilyen szemrehányásokat tesznek az előadó urnak, a melyeknek semmi alapjuk nincs, akkor tessék megha'lgatni a felvilágosítást. (Mozgás balfelöl. Halljuk.') Szederkényi Nándor t. képviselőtársam meglehetős erős filippikát mondott el itt az olasz borvám tekintetében, (Hélyeslss a szélscbaloldalon.) és ezt arra a körülményre alapította, hogy az olasz bornak behozatala Magyarországnak 11 esztendőn át roppant nagy károkat okozott. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) De a t. képviselő urnak ez az egész filippikája egy olyan állapotra vonatkozik, a melyet épen a
